Érdemtelenül kapott végkielégítések - Európa egyre kritikusabb

Legutóbb az újonnan megválasztott francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy emelte fel hangját a gyakorta meg nem érdemelt, több millió eurós végkielégítésekkel szemben, aki a múlt héten bemutatott törvényjavaslat keretében a végkielégítéseket üzleti eredményekhez való rögzítését sürgette.

A helyzet érdekessége, hogy a jelenleg is válsággal küszködő Airbus anyavállalata, az EADS európai repülőgépgyártó konzorcium éléről nemrégiben távozott francia társelnök, Noel Forgeard pontosan a francia kormány kérésére miatt távozhatott önként, így 8,5 millió eurós végkielégítésben részesült és további 33 ezer eurónyi nyugdíjra vált jogosulttá.

Az utóbbi néhány évben azonban nem ez volt az egyetlen felháborodást kiváltó eset: a német Siemens éléről 2004-ben távozó Andreas Kley-ről, aki nem kevesebb mint 1,7 millió euró végkielégítést kapott, később kiderült, hogy érintett a korrupciós botrányban. Az is elképzelhető, hogy elmarasztaló bírósági ítélet esetén visszakövetelik tőle a hatalmas végkielégítést.

A botrányoktól azonban Nagy-Britannia sem mentes, legutóbb a British Petrol vezetői székéből felálló John Browne-nak kellett azzal szembesülnie, hogy 12 éves sikeres munkáját a részvényesek 17 százaléka nem díjazta annyira, hogy megszavazza számára a 72 millió fontos végkielégítést. De az is előfordult már a szigetországban, hogy a részvényesek egyenesen leszavazták a távozó Jean-Pierre Garnier, a GlaxoSmithKline lelépő elnökének végkielégítését.

Hazánk is bővelkedik azonban hasonló hírekben, elég, ha csak az MFB 2002-ben távozó elnök-vezérigazgatójának, Baranyai Lászlónak, a végül a bíróság által megítélt, 90 millió forintos végkielégítését említjük.