Hihetetlen, milyen lehetőségeket hagytak elúszni a befektetők a Cápák között fináléjában

A Cápák között évadzáró epizódjában ezúttal mind a 10 Cápa jelen volt a stúdióban. Ezúttal is a szokásos felállásban, két ötös rendezőségben várták a befektetőket (az előző részekről szóló összefoglalóinkat itt találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész, 11. rész, 12. rész). 

Nagygyörgy Miklós közgazdász egy társadalmi célú vállalkozással érkezett a Cápák elé, ahol, mint mondta, a profit nem feltétlen cél, hanem eszköz arra, hogy elérjék a céljaikat. Elmesélte, hogy Down-szindrómás kislánya születése után sok minden átalakult az életében, apasága lett élete legfőbb projektje, melyből idővel egy vállalkozás is született, az Apa+én. Itt élményprogramokkal segítik apák és gyermekeik kapcsolódását. Keresletük és árbevételük is folyamatosan növekszik, most pedig a következő szintlépésre készülnek, és ehhez kért Miklós a Cápáktól 15 millió forintot 10 százalékos tulajdonrészért cserébe. Ebből szeretnék bővíteni a csapatot, növelni a volument és kialakítani a B2B lábat.

Kérdésre Miklós elmondta, hogy 2025-ben az árbevételük 70 millió forint fölött volt, melyen a haszon 8-9 százalékos volt. A Cápáknak nagyon tetszett a vállalkozás, Balogh Levente ugyan kiszállt, de azt ígérte, hogy karitatív módon támogatni fogja Miklósékat. Orbók Ilona nem látta a projektben az üzleti lehetőséget, így ő sem fektetett be, de szerinte is fontos ügy, amivel az Apa+én foglalkozik. Balogh Petya is kiszállt, ő hiányolta Miklósból a jó értelemben vett kapzsiságot. Bojinka Miklós szintén azt ígérte, hogy támogatni fogja a vállalkozást, de ő sem fektetett be. Lakatos István viszont tett ajánlatot, 10 millió forintért 25 százalékot kért, amit Miklós el is fogadott.

Tompa Henriette és Horváth József üzlettársak és házastársak abban szeretnének segíteni az embereknek, hogy az örökösödési eljárás és a gyászfeldolgozás könnyebb legyen számukra. Pitchükben elmondták, hogy világszerte sok milliárdnyi eurónyi vagyon veszik kárba, csak azért mert nem tud róluk senki. Ezért hozták létre a B120 LifeTresor örökség-tervezéssel foglalkozó alkalmazást, melynek segítségével a felhasználók elkészíthetik többek közt személyes vagyonlistáikat is, de írhatnak kívánságokat és emlékeket is szeretteinknek. Hozzátették, jelenleg 3 ezer felhasználójuk van, de céljuk, hogy 2026 végére ez a szám 15 ezer legyen, emellett cél, hogy hogy kilépjenek az európai piacra és hogy megállapodásokat kössenek pénzügyi szolgáltatókkal. Ehhez kértek a Cápáktól 40 millió forintot 10 százalék tulajdonrészért cserébe.

Moldován András hamar kiszállt az üzletből, miután kiderült, hogy a 3 ezer felhasználónak csupán 1 százaléka fizet a szolgáltatásért, a többiek az ingyenes csomagban vannak. Wáberer György is kiszállt, szerinte a magyar emberek többségének egy kockás papír is elég, mivel nem rendelkeznek nagymértékű vagyonnal. Varga Sándor sem fektetett be, ő többek közt azt vetette fel, hogy a prémium ügyfelek ennél összetettebb megoldásokban gondolkodhatnak. Végül Tóth Ildikó és Csillag Péter is kiszállt, így nem született befektetés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutálisat zuhant a befektetők kedvenc menedékeszköze: több mint egy évtizede nem láttak ilyet a piacon

A befektetők folyamatosan leépítik a pozícióikat, miközben az erősödő dollár és az emelkedő amerikai államkötvényhozamok egyaránt csökkentik az arany vonzerejét.

Aranyosi Anna és Karanyic Alexa a Nacre Creative vállalkozásukkal érkeztek a Cápák között stúdiójába. DIY (do it yourself) készleteket és kreatív workshopokat kínálnak, hogy elérhetővé tegyék az alkotás örömét. Mint mondták, nemzetközi szemlélettel épülnek, egyszerre terjeszkednek Budapestről és Barcelonából. Következő lépésként kreatív kávézójukat szeretnék megnyitni, illetve DIY készleteiket piacra dobni. Ehhez szakmai támogatást és 10 milliós befektetést kértek a Cápáktól 5 százalékos tulajdonrészért cserébe. Ugyan a befektetők dicsérték a termékeket, többekben is felmerült a kérdés a cégérték kapcsán. Anna és Alexa erre elmondták, hogy minden negyedévben minimálisan 40 százalékkal tudtak növekedni, és szerintük most van pont kiugrás előtt a vállakozásuk.

Moldován András megjegyezte, hogy nagyon jó, amit a fiatal vállalkozók csinálnak, de mint mondta, ő nem látja a helyét benne, ezért kiszállt. Varga Sándor sem fektetett be, bár ő is dicsérte a lányokat, szerinte ebből nem lehet világszintű vállalatot csinálni. Csillag Péter is kiszállt, ő is hasonló véleményt fogalmazott meg, mint Varga Sándor. Végül Wáberer György és Tóth Ildikó sem fektetett be, de mindkettőjüknek tetszett a business.

Kovács Ádám építész vállalkozásával, a Brick + Datával az építőipart szeretné megreformálni. Mint elmondta, itt digitális szervezetfejlesztéssel segítik azokat a cégeket, amelyek terveznek és kiviteleznek. Küldetésük az építőipar digitalizációja és hatékonyabbá tétele, valamint az, hogy minél fenntarthatóbbak legyenek az épületek, az építkezések és az ezekben részt vevő vállalatok. Ádám a Cápáktól a nemzetközi terjeszkedés előkészítéséhez és a növekedésük felpörgetéséhez 15 millió forintot kért 10 százalék tulajdonrészért cserébe.

A Cápák kérdésére arról is beszélt, hogy a 2025-ös árbevételük 120 millió forint volt, melyből 20 százalék volt a profit. Bojinka Miklós elismerte Ádám tudását, de nem fektetett be, és Lakatos István is kiszállt, reménykedve, hogy lesz, aki befektet majd. Balogh Levente szintén csatlakozott a kiszállókhoz, mert nem áll hozzá közel a terület. Balogh Petya sem fektetett be, és bár nagyon dicsérte Ádámot Orbók Ilona, végül ő sem fektetett be.

Dudás Áron és Marjai Ádám egy olyan digitális megoldással érkeztek a Cápákhoz, ami megkönnyíti a vállalkozók mindennapjait. Cégük, a Minup egy univerzális időpontfoglaló rendszer egyéni vállalkozóknak és KKV-knak. Elmondták, hogy egy ingyenes verzióval indultak, de ma már 1200 fizetős ügyféllel rendelkeznek, 2025-ben 40 millió forintos árbevételt értek el, és időközben egy 100 millió forintos befektetést is kaptak. A külföldi növekedésük megtámogatására most viszont szükségük lenne 40 millió forintra, melyért 7 százalékos részesedést adnának.

A számokra kitérve elmondták, hogy 2025-ben 40 millió forint volt az árbevételük, melyből akkor még nem volt profitjuk. Miután kiderült, hogy Áron és Ádám idővel ki akarnak majd szállni a businessből, hogy továbbadják azt, Lakatos István és Orbók Ilona azonnal kiszálltak, majd Bojinka Miklós is csatlakozott hozzájuk. Balogh Petya viszont tett ajánlatot, a 40 millió forintért 10 százalékot kért, és invitálta Balogh Leventét, hogy ő is csatlakozzon, viszont Levente kis gondolkodás után inkább kiszállt. Áron és Ádám tettek Petyának egy ellenajánlatot, a 40 millió forintért 8,5 százalékot kínáltak, amit végül Balogh Petya elfogadott.

Az experience economy, avagy az élménygazdaság

Mint eddig minden összefoglalónk végén, ezúttal is igyekszünk egy mélyebb piaci kitekintést adni az egyik bemutatott projekt kapcsán. Most az Apa+én és Nacre Creative vállalkozásokkal kapcsolatban lesz szó az élménygazdaságról.

Az experience economy koncepciójának lényege, hogy az emberek számára az élmények egyre fontosabbá válnak, és már nem csupán termékeket és szolgáltatásokat keresnek. Ezt igazolja az is, hogy egy amerikai elemzés szerint a millenniumi generáció 78%-a már inkább élményekre költ, mint anyagi javakra, ugyanakkor a trend minden korosztályt érint.

Sokan azzal érvelnének, hogy ez nem is igazán egy trend, hanem inkább az emberi boldogság tartósságának felismerése. A Cornell egyetem kutatása például arra jutott, hogy az olyan kiadások, mint a nyaralás vagy koncert általában tartósabb boldogságot hoznak a fogyasztóknak, mint ha materiáls javakat, például ékszereket vagy elektromos eszközöket vásárolnának. Mindennek következtében az élményalapú ajánlatok ma már szinte minden iparágban megjelentek, a vendéglátástól kezdve a kiskereskedelmen át egészen az oktatásig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hihetetlen, mennyit költenek erre a magyarok: tarolnak itthon az egyedi ajándékok

A magyarok szeretnek költekezni, főleg ha ajándékokról van szó. Így nem meglepő, hogy komoly iparág épült az egyedi igényekre.

Piaci szempontból tehát az experience economy nem egyetlen iparágat jelent, az élményajándékok, a workshopok, a tematikus események mind ennek a piacnak a részei. A vállalatok is egyre gyakrabban alakítják át üzleti modelljeiket úgy, hogy azok élményalapú ajánlatokat vagy elemeket is tartalmazzanak, ennek eredményeként pedig olyan modellek jelennek meg, mint például a kávézóval kombinált alkotóműhelyek. Ráadásul ahogy egyre több vállalkozás összpontosít az egyedi és emlékezetes élmények megteremtésére, még több innovációra számíthatunk ezen a területen.

Magyarországon is egyre népszerűbbek az élményalapú szolgáltatások, ugyanakkor a fizetőképesség és a fogyasztói szokások még korlátot jelenthetnek. Ezek miatt a hazai vállalkozások számára kulcsfontosságú lehet a megfelelő pozicionálás, valamint a célcsoport-választás.