Elképesztő alku született a Cápák közöttben: hárman is beszálltak az est legnagyobb dobásába

A Cápák között eheti adásában Lakatos István, Orbók Ilona, Bojinka Miklós, Balogh Péter, valamint Balogh Levente várta a vállalkozókat a stúdióban (az előző részekről szóló összefoglalóinkat itt találod: első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész, hatodik rész, hetedik rész, nyolcadik rész).

Uzoni Adél Nóra és Uzoni Pál a Modelart vállalkozásunkkal érkeztek a Cápákhoz, mely egy innovatív építészeti makettstúdió. Mint mondták, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők az ő makettjeikkel értékesítik a projektjeiket, és bár az AR és a VR korát éljük, ma is szükség van a fizikai makettekre.

Adél és Pál szeretnék a hazai piacot kimaxolni és a külföldi jelenlétüket is megerősíteni, ezért a Cápáktól 18 millió forintot kértek 10 százalék tulajdonrészért cserébe. A pitch után a Cápák kérdésére elmondták, hogy 2025-ben 70 millió forint volt az árbevételük, melyből 15 millió forint volt a nyereségük. Balogh Levente megjegyezte, hogy a vállalkozás rossz piacra lő, és szerinte az is nagy gond, hogy nincs a cégnek sales-ese. Balogh Petya elmondta, hogy gyönyörű, amit Adél és Pál csinálnak, de szerinte a vállalkozás nem fog kellően gyorsan kellően nagyra nőni, mivel mindent kézzel csinálnak, ezért ő is kiszállt.

Lakatos István szintén kiszállt, mint kifejtette, ő befektető szeretne lenni egy cégben, ahová beszáll, nem menedzser. Bojinka Miklós is kiszállt, szerinte a cégnek egy értékesítési vezetőre lenne szüksége, amit nem szeretett volna átvállalni. Orbók Ilona ugyan sokáig hezitált, de végül ő sem fektetett be. Balogh Levente viszont tett ajánlatot, megadta a 18 millió forintot, de 25 százalékot kért cserébe. Adél és Pál erre tett egy ellenajánlatot, a 18 millióért 20 százalékot szerettek volna adni, amit Levente elfogadott.

Daoda Zoltán és dr. Kutasi József az Albitech biotechnológiai vállalkozással mutatkoztak be a Cápáknak. A cég elsősorban mezőgazdasági termékeket fejlesztett eddig, és kifejezetten algakutatásokkal foglalkozik. Az utóbbi időben fejlesztettek ki egy algakapszulát, és szeretnék, ha egy befektető segítségével a termék piacra léphetne, valamint később tovább is fejleszthetnék. Mindezért 40 millió forintot kértek 15 százalékos tulajdonrészért cserébe. Pitchükben beszéltek az alga pozitív hatásairól, és hogy a különböző neurodegeneratív betegségnél milyen eredmények érhetőek el vele.

Bojinka Miklós szerint az lenne a jó irány, ha Zoltán és József a hatóanyagot adnák el egy nagy gyógyszergyártónak, emellett nem ért egyet azzal, hogy csak egy termékre fókuszálnak, ezért inkább kiszállt. Lakatos István abban látta a problémát, hogy szerinte az emberek nem azt a terméket veszik, ami a legjobb, hanem azét, aki elhitetik velük, hogy az a legjobb, ezért ő sem fektetett be. Orbók Ilona is kiszállt, mivel szerinte a termék még nincs eladható állapotban.

Balogh Levente szerint a csomagolással is vannak gondok, hiszen annak tükröznie kellene a prémium minőséget, Balogh Petya pedig arra mutatott rá, hogy Zoltánnak és Józsefnek a szakmát kellene meggyőznie a sikeres értékesítéshez. Levente és Petya a kritikák ellenére nagyon érdeklődtek a cég iránt, és szívesen be is fektettek volna, ám amikor kiderültek a tulajdonosi viszonyok, és a vállalkozók elmondták, hogy 51 százalékban jelen van a cégben egy stratégiai tulajdonos, mindketten kiszálltak, de felajánlották a lehetőséget egy későbbi tárgyalásra, amennyiben a jövőben változnának a viszonyok.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ne a matracba, ide rakd a pénzed: rászakadt a zseton rengeteg magyarra, erre biztatják most őket a pénztárak

A biztosítók és nyugdíjpénztárak egybehangzó véleménye szerint a megnövekedett nettó jövedelem összességében inkább erősítheti a megtakarítási hajlandóságot.

Csillag Gabriella és Feil Kornél a Senior Centrum vállalkozásukkal érkeztek a Cápák között stúdiójába, melynek profilja az otthoni idősgondozás. A platformjukon ápolók és gondozók közül lehet választani, teljesen online. 2024-ben indultak, és több mint 250 családnak segítettek már eddig. Szeretnének a magán otthoni ellátásban piacvezetők lenni, és minden olyan szolgáltatást biztosítani, amire otthon egy idősnek szüksége lehet. Ehhez kértek a Cápáktól 40 millió forintot 8 százalékos tulajdonrészért cserébe. A Cápák kérdésére elmondták, hogy a 2024-es árbevételük 2,4 millió forint volt, 2025-ben ezt sikerült megtriplázni. Balogh Levente rákérdezett, hogy hogyan számolták ki a cégértéket, mire Gabriella kifejtette, hogy ez nem a forgalomból adódik, van egy inkubátor befektetőjük és egy üzleti angyaluk, akik belőtték a cégértéket.

A Cápák több kritikát is megfogalmaztak, sokallták a cégértéket, mint mondták, nem látják, hol nyújtana a vállalkozás többet vagy mást, mint a piacon lévő többi szereplő, és többen rámutattak, hogy a vállakozók nem ismerik a piacukat. Balogh Petya szerint a cégben szükség lenne egy marketingesre és egy közgazdászra, és Balogh Levente is azt hangsúlyozta, hogy bár a misszió fantasztikus, fontos lenne, hogy a vállalkozók leüljenek egy közgazdásszal, aki összerak egy csapatot. Lakatos István felajánlotta, hogy ingyen összerak a cégnek egy üzleti modellt, de nem kívánt befektetni. Balogh Levente, Bojinka Miklós és Orbók Ilona szintén kiszálltak, és végül Balogh Petya sem fektetett be.

Nagy Zsombor a Cogniforce vállalkozását mutatta be a Cápáknak, mely az AI segítségével nyújt vállalati szintű megoldásokat komplett ökoszisztémában. A szolgáltatást már több mint 100 felhasználó használja Európa több városában is. Zsombor most az Egyesült Államokban szeretne piacra lépni, melyhez a Cápáktól 100 millió forintot kért 15 százalék tulajdonrészért cserébe. Hogy pontosan mivel is foglalkozik a vállalkozás, azt némileg körülményes volt elmagyarázni, és többször is szükség volt Balogh Petya magyarázatára, ugyanakkor azt az összes Cápa látta, hogy Zsombor elhivatott, tehetséges, okos és a vállalkozása is nagyon értékes. Balogh Petya be is szállt, a kért összeg egyharmadát adta 5 százalékért cserébe, és várt még maga mellé két Cápát, akik jöttek is: Levente és Ilona is beszálltak Petya mellé, és Zsombor végül el is fogadta a hármas ajánlatot.

A idősgondozás piaca

Az otthoni idősgondozási piaca dinamikusan növekedett az elmúlt évtizedekben, elsősorban a demográfiai átalakulás okán. Az idős népesség aránya egyre növekszik, a születések száma pedig a fejlett országokban drámaian bezuhant: Magyarországon 2025-ben történelmi mélypontra esett, a statisztikák vezetése óta, sosem született olyan kevés gyermek az országban, mint tavaly. Az idősek számának növekedésével a krónikus betegségek gyakoribbá válása is nő, ami pedig növeli a gondozási szolgáltatások iránti igényt.

Az intézményi ellátási formák mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az otthoni ellátás. Az idősgondozási piac számos szolgáltatást foglal magában, amelyek jellemzően 65 év felettiek egészségügyi, mindennapi életviteli és érzelmi szükségleteit elégítik ki. Ezek a szolgáltatások célja, hogy segítsék az időseket a minőségi élet fenntartásában az életkorral összefüggő fizikai, kognitív és érzelmi kihívások mellett.

Az idősgondozási piac egyik jelentős kihívása a professzionális és szakképzett gondozók és ápolók hiánya. Az elöregedő népesség növekedésével a képzett szakemberek iránti kereslet meghaladja a kínálatot, ami növekvő költségekhez és az ellátás minőségének ingadozásához vezet. A növekvő működési költségek miatt pedig sokak számára elérhetetlenné válik az, hogy igénybe vegyék ezeket a szolgáltatásokat.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a jelenlegi piaci trendek a digitális egészségügyi megoldások felé való elmozdulást jelzik, beleértve a telemedicinát és a távfelügyeleti eszközöket is, amelyek javítják az idősgondozás hatékonyságát és hozzáférhetőségét. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mesterséges intelligencia és az IoT technológiák integrálására is.

Tavaly a Pénzcentrum interjút készített dr. Nagy Viktor intézményesített idősgondozás szakértővel, aki elmondta, hogy a magyar idősgondozási rendszer súlyos válság felé tart az elöregedő társadalom, a népességfogyás és a munkaerőhiány miatt. A problémát szerinte súlyosbítja, hogy a szociális szféra ma is egy 1993-as törvény alapján működik, amely nem igazodik a megváltozott társadalmi és piaci viszonyokhoz, így a magánszektor bevonása is nehézkes és bizonytalan.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a piaci alapú idősotthonok jogi környezete kiszámíthatatlan, ami elriasztja a hazai és nemzetközi befektetőket, miközben a munkaerőhiány kritikus: sok intézmény már szakképzetlen dolgozóknak is örülne, miközben más európai országok aktívan toboroznak harmadik országbeli ápolókat. A szakértő szerint átfogó jogszabályi reformra, a magánszféra szabályozott bevonására és a külföldi munkaerő előtt álló akadályok enyhítésére lenne sürgősen szükség.

Fotó: RTL Magyarország