Drámai a helyzet hazánk népszerű nyaralóhelyén: tömeges pusztulás fenyeget, kongatják a vészharangot a szakértők

A Velencei-tó az elmúlt hetekben ismét az országos hírek középpontjába került az aszályhelyzet miatt. A tó a CashTag stábjának ottjártakor 67 centiméter volt, ami 83 centiméterrel marad el az alsó szabályozási szinttől. A szakemberek szerint körülbelül 20 millió köbméter víz hiányzik jelenleg a tóból.

Bár a Velencei-tó történetében korábban is előfordultak alacsony vízállású időszakok, a mostani helyzetet rendkívülinek nevezik. A visszatérő vízhiányos periódusok nagyjából tízévente jelentkeztek az elmúlt évtizedekben, azonban a 2020 óta tartó száraz időszak tartóssá vált, és a vízgyűjtő területen felhalmozódó csapadékhiány egyre komolyabb problémát jelent.

A szakértők szerint az idei évben akár az abszolút negatív vízszintrekord is megdőlhet. A legutóbbi esőzések ugyan néhány centiméteres emelkedést okoztak, de ez csak átmeneti javulást jelenthet, hiszen a nyári párolgás gyorsan eltüntetheti ezt a vízmennyiséget.

A tó helyzetét nem csupán a közvetlen csapadék mennyisége határozza meg. Kulcsszerepe van a vízgyűjtő terület állapotának, a talaj vízmegtartó képességének és annak is, hogy mennyi víz jut el ténylegesen a tóba. A Velencei-tó két fő tápláló vízfolyása a Császár-víz és a Vereb–Pázmándi-vízfolyás, azonban a száraz talaj sok esetben még a lehulló csapadékot is elnyeli, mielőtt az elérhetné a tavat.

A hetvenes években épített Pátkai- és Zámolyi-tározók korábban fontos szerepet játszottak a vízpótlásban, jelenleg azonban gyakorlatilag teljesen leürítették őket annak érdekében, hogy minden rendelkezésre álló víz a tóba jusson. A szakemberek szerint ugyanakkor ezek a tározók felújításra szorulnak, és hosszú távon csak komplex vízügyi beavatkozásokkal lehet stabilizálni a tó állapotát.

A lehetséges megoldások között szerepel a tározók rekonstrukciója, a vízgyűjtő terület rekultivációja, valamint különböző mesterséges vízpótlási rendszerek kialakítása is. Felmerült a tisztított szennyvíz visszavezetése, illetve a Duna felől történő vízpótlás lehetősége is, ám ezek komoly környezeti és műszaki kérdéseket vetnek fel. A szakértők szerint minden ilyen megoldás előtt részletes környezeti hatásvizsgálatra lenne szükség.

A tó állapota a horgászat szempontjából is látványos változásokat hozott. A Velencei-tó a hetvenes-nyolcvanas években az ország egyik legnépszerűbb természetes horgászvize volt, évente közel tízezer területi engedéllyel. Mára azonban a horgászlétszám drasztikusan visszaesett, jelenleg ezer alatt van az éves engedélyek száma.

A halállomány összetétele is jelentősen átalakult. Miközben pontyból és ezüstkárászból még mindig sok található a tóban, a ragadozó halfajok és a keszegfélék egyre kevésbé jelennek meg a horgászati fogásokban. A szakemberek attól tartanak, hogy egy hosszabb szélcsendes, hőhullámos időszak akár komoly halpusztulást is okozhat.

A Velencei-tó problémái már messze túlmutatnak a vízügyi kérdéseken. A helyi turizmus, a vendéglátás és a tó környéki vállalkozások is megszenvedik a bizonytalan helyzetet. Több szolgáltató már csak korlátozottan működik, vagy egyáltalán nem nyit ki a szezonban.

A szakemberek szerint a legnagyobb problémát jelenleg a kiszámíthatatlanság jelenti. Nem lehet tudni, hogy a következő években visszatérnek-e a csapadékosabb időszakok, vagy a mostani extrém vízhiány válik az új normává. Egy biztos: komolyabb beavatkozások nélkül a Velencei-tó helyzete tovább romolhat a következő években is.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.