Már nem is a Balaton a favorit? Százszámra költöznek a magyarok ezekre a tóparti településre

Betelepülés szempontjából az utóbbi években kifejezetten népszerű volt a Balaton környéke, de más tóparti helyek, üdülőtelepülések vonzereje is nőtt. A Balaton vonzerején túl kiemelkedő volt a Tisza-tó térsége, ahol sokan le is telepedtek - vagy második otthonukként választották - az elmúlt években. Most viszont úgy tűnik, hogy ez a trend alábbhagyott, a kiköltözési roham megállt. Az ingatlanpiaci szakértők is úgy ítélték meg, hogy ugyan a tópartokon is - ugyan kisebb mértékben, de visszaesést látni a keresletben. 

A Velencei-tó és a Balaton után mára egyértelműen a Tisza-tó Magyarország meghatározó térsége az üdülőpiacon. Főként a pandémia óta erősödött a trend, hogy lakóhelyként is keresetté váltak a népszerű tavaink üdülőtelepülései. A lakossági statisztikák is évről évre azt mutatták, hogy egyes tóparti településeken jelentős lakosságszám növekedés látható. A legfrissebb számok alapján a Pénzcentrum idén is megvizsgálta, mi a helyzet a Tisza-tónál, mely települések a legvonnzóbbak.

A Tisza-tó települései 2026-ban

A Tisza-tó környékén a korábbi évekhez hasonlóan 19 települést vizsgáltunk, melynek lakosságszámára jelentős hatással lehet, hogy a tó vonzáskörzetében található. Ezek közül a települések közül vannak egyértelmű favoritok, amelyek kitüntek már a korábbi évek elemzéseiben is. A 2026-os adatok alapján is  Újlőrincfalva, Tiszabura és Tiszaörs tűnik hosszú távon is népszerűnek, az utóbbi egy év lélekszám változása alapján pedig az említetteken túl Tiszabábolna és Tiszavalk mérlege pozitív. 

Érdemes beszélni a kifejezetten népszerűtlen helyekről is. Például éppen a 2025-ről 2026-ra növekedés mutató Tiszabábolnát megnézve azt látjuk, hogy ötéves távlatban itt mutatkozik a legnagyobb visszaesés. Tiszaigar, Tiszaderzs lakossága is jelentősen csökkent, valamint Tiszafüred és Abádszalók is az elnéptelenedés útján halad. Egy év alatt a legnagyobb csökkenés Egerlövőn volt. Kömlőn szintén nagy a visszaesés mértéke 2025-ről 2026-ra, de korábban jelentős növekedést is láthattunk itt, tehát változó trendek jellemzők. 

Egyik változás a másik után

A Tisza-tó térsége sok szempontból különleges és egyedülálló a története is. A Tiszánál 1967–1973 között épült a Kiskörei Erőmű, a tó feltöltése 1978-ban fejeződött be. A mesterségesen létrejött tó hazánk második legnagyobb tava lett a Balaton után - bár a Fertő nagyobb területű, nagy része Ausztriához tartozik -, 1988-ig a 1988-ig Kiskörei víztározó nevet viselte. A természet rendkívül gyorsan és hatékonyan vette birtokba az új állóvizet, mely változást a víztározó tervezésekor nem is láthatták előre.

Miután az élővilág birtokba vette a tavat és az egyre több funkciót kapott, turisztikailag is egyre felkapottabb lett. A Tisza-tó hazánk egyik legfiatalabb üdülő övezetének tekinthető. Mára pedig ott tart a tó népszerűsége, hogy a tó első birtokbavevőit, az élővilágot már fenyegeti a turizmus. Ezt a problémát tetézi, hogy megindult az állandó lakosság betelepülése a Tisza-tó köré is, akárcsak a Balaton és a Velencei-tó esetében láthattuk. A hibrid munkavégzés terjedése, az infrastruktúra kiépülése, a szuburbanizáció és sok kisebb tényező hatására a Tisza-tó is kedvelt célpontja lett a városból menekülők, második otthont keresők számára. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy ez a pár éven át tartó özön megállt, viszont biztosan nem örökre. Azt viszont nem lehet megjósolni, mikor élénkülhet meg újra jelentősen az érdeklődés a tó iránt.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.