Súlyos adózási csapdába sétálhat most sok magyar vállalkozó: itt hibáznak a legtöbben

A magánszemélyes adózása, jellemző adóbevallási hibák témáját korábban már körüljártuk szakértők segítségével egy külön cikkben, most pedig arról kérdeztük a tanácsadó cégeket, hogy a vállalkozások milyen hibákat véthetnek májusban, és azoknak mik lehetnek a következményei. Mutatjuk a szakértők tanácsait is, hogyan kerülhetők el a súlyos hibák, pótdíjak, bírságok.

A legjellemzőbb hibák

A tanácsadó cégek szakértőit lapunk arról kérdezte, melyek a legjellemzőbb hibák, amiket a cégek elkövetnek, és mi az amit a legtöbb vállalkozás elmulaszt az éves beszámoló beadásakor. Bagdi Lajos, a Niveus partnere lapunk kérdésére azt mondta, hogy az éves beszámolóknál gyakori hiba, hogy a cégek nem tartják be a számviteli szabályokat (pl. hibás értékelés, hiányos leltár, rosszul elszámolt költségek).

Sok vállalkozás formai hibákat is vét: hiányzik a kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, vagy nem megfelelő a közzététel. Gyakori probléma az is, hogy a beszámoló nincs összhangban a könyvelési adatokkal, vagy nem ad valós képet a cég pénzügyi helyzetéről. Előfordul a határidő elmulasztása, ami automatikus szankciókat von maga után. Sok cég nem fordít kellő figyelmet a vezetői ellenőrzésre, és minden tekintetben megbízik a könyvelőben, így a hibák észrevétlenül maradnak

- mondta el a Niveus szakértője.

A PwC számviteli tanácsadási csapatát vezető cégtársa, Halmosi Gábor, illetve a csapat vezető szakértője Dr. Andor Ágnes szerint a számviteli beszámolóval kapcsolatos hibák és az azokhoz vezetők okok éppoly sokszínűek, mint maguk a gazdasági tranzakciók. A szakértők tapasztalatai szerint a hibázáshoz vezető egyik leggyakoribb körülmény a „megszokás”, vagyis a gazdasági események megszokásból és rutinból történő könyvelése.

"Nagy vállalatcsoportok esetében gyakran szembesülnek azzal a magyar leányvállalatok, hogy nem rendelkeznek elegendő információval az őket érintő, de a központ által levezényelt tranzakciókról, illetve ezen tranzakciók dokumentáltsága is hiányos. Sokszor előfordul, hogy a beszámoló leadása előtti utolsó hetekben, a könyvvizsgálat során kerül fókuszba egy-egy olyan jelentős, nem a mindennapi üzletmenet részét képező évközi tranzakció, amelynek számviteli és adózási hatásai nem lettek alaposan megvizsgálva" - mondták el lapunknak a PwC szakértői. A szakértők néhány tanácsot is összegyűjtöttek a cégek részére a teljesség igénye nélkül:

• A teljeskörűség érdekében érdemes bekopogtatni a pénzügyön kívüli társosztályokhoz, hátha előkerülnek olyan új szerződések, számlák, amelyek még nem jártak a pénzügy osztályon.
• Ha a társaság év közben új típusú szerződést írt alá (például a termékeit bizományosi megállapodás keretében fogja értékesíteni a jövőben vagy új finanszírozási szerződést írt alá) vagy a társaság egy speciális tranzakciónak volt alanya (például egy üzletág adásvételének), akkor mindenképpen javasolt ezeknek az eseményeknek a számviteli és adózási szempontú mélyebb elemzése. Nem feltétlenül várható el, hogy a könyvelésen dolgozó kollégák otthonosan mozogjanak ilyen komplex területeken, ilyenkor a tapasztalt számviteli és adózási szakértők segítő kezet nyújthatnak.
• Ha a társaság egy vállalatcsoport tagja, akkor a csoporton belüli tranzakciókra ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni, mint a külső, harmadik felekkel történt eseményekre. Ezt azért emeljük ki, mert sok esetben a csoport szintjén nincs hatása az adott eseménynek (egyik zsebből megy a pénz a másik zsebbe), ezért a csoport nem helyez hangsúlyt az ügylet egyedi, tagvállalat szintjén történő elemzésére és dokumentálására. A magyar tagvállalat egyedi beszámolójában azonban ezeknek az eseményeknek a hatása jelentős lehet, így ragaszkodni kell az ügyletekhez kapcsolódó információk beszerzéséhez és az alátámasztó bizonylatok elkészítéséhez.
• Gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amelyekben a felek a meglévő megállapodásaikat úgy módosítják, hogy az a korábbi években végbement ügyleteket is visszamenőlegesen módosítja (például a társaság utólagos jóváírást kap a korábban megvásárolt alapanyag beszerzési árára). A számviteli törvény szabályai alapján ezeket a visszamenőleges módosításokat értékelni kell az eredményre, saját tőkére gyakorolt hatás szempontjából. Jelentős hatás esetében három oszlopos beszámoló elkészítése válik szükségessé, annak ellenére, hogy számviteli hibáról – a szó hagyományos értelmében – nincsen szó.
• Tapasztalataink szerint az év végi értékelési feladatok a szükségesnél kisebb figyelmet kapnak. A magyar számviteli szabályok szerint például az év végi devizás átértékelést el kell végezni a leányvállalati részesedésre is, ha a leányvállalat tőkéje devizában van nyilvántartva. A társaságok gyakran alkalmazzák a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési kulcsokat a számviteli nyilvántartásokban is, amely egyszerűsít ugyan az adminisztráción, de közben nem valós tárgyi eszköz értékhez és értékcsökkenési költséghez vezet. A cégek előszeretettel alkalmaznak korosító táblákat a vevőkövetelések értékelésére, és ezt valóban egyszerű is alkalmazni! Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy az év végi értékelés keretében nem önmagában a követelést értékeljük, hanem magát az adós személyét, illetve figyelembe kell venni egyéb körülményeket is, például a követelést biztosító esetleges garanciavállalásokat. Ha egy vevő jelentős fizetési késedelemben van az egyik számlájával kapcsolatban, akkor ez a nemfizetési kockázat ugyanúgy érinti a le nem járt számláját is (ezt pedig nem kezeli helyesen a korosító tábla).

A megbízható beszámoló nem rutinból, hanem az időben feltett jó kérdésekből és a kritikus szemléletből születik - tették hozzá a PwC szakértői.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt rengeteg magyar minden évben elrontja az adóbevallásban: súlyos bírság is lehet a vége, jobb odafigyelni

Akár magánszemélyként, akár cégen keresztül vagyunk érintettek, a május fontos időszak mindenki számára.

A hibáknak súlyos következményei is lehetnek

A szakértőket arról is kérdeztük, milyen következménye lehet, ha egy cég hibásan adja be vagy be sem adja a beszámolót. Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint ha egy cég hibás éves beszámolót nyújt be, az a számviteli szabályok megsértésének minősülhet, ami bírsághoz és hatósági ellenőrzéshez vezethet. "A beszámoló közzétételének elmulasztását a NAV szankcionálhatja, akár ismételt mulasztási bírságokkal is. Ha a cég tartósan nem tesz eleget a közzétételi kötelezettségének, a Cégbíróság kényszertörlési eljárást indíthat, ami a vállalkozás megszűnéséhez vezethet" - mondta lapunknak a szakértő.

A hibás beszámoló emellett torzíthatja a cég megítélését (pl. bankok, partnerek felé), ami finanszírozási vagy üzleti hátrányokat okozhat. Súlyos esetben a vezető tisztségviselő felelőssége is felmerülhet, különösen, ha a hibák szándékosak vagy jelentős kárt okoznak

- hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos.

Sok vállalkozó esetében mérföldkő az éves beszámoló

A KSH nyilvántartása szerint 2025-ben a vállalkozásoknak közel 98 százaléka volt Magyarországon 10 fő alatti kisvállalkozás, és ezen belül közel felük 0 fős és ismeretlen létszámú. Ezek az arányok abból következnek, hogy nagyon sok az egyéni vállalkozó az országban, vagy a néhány fős mikrocég. Az ilyen vállalkozások esetében a pénzügyi tervezés szempontjából nagyon fontos, hogy a pénzügyi beszámoló számait ne csak beadjuk, hanem értelmezzük is. A mikrocégek - akárcsak a magyar háztartások háztartások nagy részének - esetében jellemző, hogy a döntéshozó(k) nem pénzügyi szakember(ek), mégis érdemes egy évben egyszer nagyobb figyelmet szentelni a számadásnak, tervezésnek.

Honyek Péter, a PwC személyi jövedelemadóval foglalkozó tanácsadási csapatának igazgatója szerint elsősorban a főállású egyéni vállalkozók és őstermelők számára jelent nagy mérföldkövet az éves bevallás benyújtása. "Különösen a főállású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében - még kiegyensúlyozott bevételek mellett is – lehet eltérő a negyedévről negyedévre fizetendő közterhek összege. Ezért az egyéni vállalkozók és az őstermelők azok, akiknek az szja bevallás elkészítése során válik csak nyilvánvalóvá az éves bruttó és nettó jövedelem nagysága. Sőt, ilyenkor a negyedéves adatok is tisztán láthatóvá válnak, így az érintett vállalkozók az éves bevallás alapján vizsgálhatják azt is, hogy az adóéven belül hogyan alakultak a bevételeik, miként fejlődött az üzletük" - mondta a szakértő.

Bagdi Lajos, a Niveus szakértője szerint a bevallás és a beszámoló adatai kiváló alapot adnak különféle pénzügyi elemzéshez és az összefüggések megértéséhez (bevétel, költség, nyereség szerkezete). Ha ezeket tudatosan átnézik, kirajzolódnak trendek és problémák. Egy háztartásnál ez segít költségvetést készíteni, cégnél pedig üzleti tervet. Fontos, hogy értelmezzük az adatokat, ehhez sokszor egyszerű mutatók (pl. nyereséghányad) is elegendőek - hívja fel a figyelmet a szakértő.