Váratlan trend söpör végig az Alza webshopjában: tömegek veszik így a drága műszaki cikkeket, hazánk lett a tesztpiac

Pénzcentrum: 2024 végén azt mondtad, meglepődnél, ha nem előznétek meg az eMAG-ot. Azóta tudjuk, hogy mi történt. Mennyivel látod másképp a piacot piacvezetőként, mennyivel másabb ebből a pozícióból a biznisz?

Forrás Ákos: Nem sokkal látom másképp. Ugyanarra fókuszálunk, mint az elmúlt években, a szolgáltatásra és a vevőélményre. Ezt következetesen visszük, mert hosszú távon ez hozza a növekedést és az új vásárlókat.

Magyarországon most leszünk tízévesek. Az első nyolc évben főleg Budapestre és az agglomerációra koncentráltunk, az elmúlt időszakban viszont tudatosan elkezdtünk nyitni a vidék felé. Ebben kulcsszerepe van az AlzaBoxoknak, és a következő időszakban is ezen az úton megyünk tovább, erősítjük a vidéki jelenlétünket.

És ami a trendeket illeti? Mennyire nagy a nyomás a piacvezető vállalaton ebben a tekintetben?

Nem érzem ezt különösebb nyomásnak. Mi eddig is próbáltunk innovatívak lenni, és az újdonságokat függetlenül a piaci pozíciónktól behozni Magyarországra. Ebben nagy segítség, hogy Csehországban és Szlovákiában egy erős, innovatív háttér működik, így sok új ötletet vagy már ott letesztelt megoldást tudunk átvenni. Ez nem úgy működik, hogy a magyar piac egy kísérleti terep lenne, inkább egy közös rendszerről van szó.

Vannak funkciók, amelyeket más országokban próbálnak ki, és vannak olyanok is, amelyeket Magyarországon tesztelünk, attól függően, hogy melyik piac a legalkalmasabb erre. Most is van olyan fejlesztés, amit Csehországban tesztelnek, és csak később jelenik meg nálunk.

Tudsz olyan példát mondani, mit kifejezetten Magyarországon teszteltek?

Ilyen például a hitelezés. A magyar piac erre sokkal érzékenyebb, mint a cseh, ezért ezen a területen nálunk nagyobb a fókusz. Tavaly év végén is futott egy tesztünk, ahol azt néztük meg, hogyan működik a hitelezés a különböző országokban.

Ha már hitelezés, az államilag támogatott hitelek hátterében soha nem látott magasságokba emelkedett a személyi kölcsönök piaca Magyarországon. Nálatok hogyan alakul az áruhitelek száma?

A halasztott fizetésnél alapvetően két megoldás van. Az egyik a klasszikus áruhitel, a másik a rövid futamidejű, úgynevezett BNPL megoldás, ahol három-négy havi egyenlő részletben lehet fizetni. Ehhez nem kell klasszikus banki háttér, és a vevő számára gyakorlatilag kamatmentes megoldásnak tűnik. Ezt finanszírozhatja maga a kereskedő, de vannak külső szolgáltatók is, akik erre specializálódtak. A két forma inkább kiegészíti egymást. Az áruhiteleket jellemzően hosszabb távra veszik fel, míg a BNPL inkább rövid, néhány hónapos megoldás, vagy halasztott fizetés.

Magyarország persze kifejezetten érzékeny a nulla százalékos konstrukciókra. Ez a környező országokban nem ennyire hangsúlyos, nálunk viszont nagyon erős.

A vevő szempontjából ez egy kényelmes, költségmentes megoldás, még ha valójában ennek a költsége valahol mindig megjelenik, általában a kereskedőt terheli. Az áruhiteleknél jellemzően 10–24 hónapos futamidőről beszélünk. Az ilyen vásárlásoknál a vevők kevésbé árérzékenyek, könnyebben választanak mellé kiegészítő szolgáltatásokat, például extra garanciát vagy biztosítást.

Tavaly november–decemberben indítottunk egy nagyobb, nulla százalékos kampányt, és még minket is meglepett, mennyire jól működött. Külső hirdetések nélkül, csak a saját felületeinken kommunikáltuk, mégis nagyon pozitív volt a fogadtatása, főleg bizonyos termékkategóriákban.

De miben számít akkor a magyar piac egyfajta hitelezési boszorkánykonyhátoknak, milyen kérdésekre keresitek leginkább a válaszokat?

Az Alza alapvetően nem volt erősen fókuszálva a hiteles értékesítésre. Egy tisztán online működésű cég vagyunk, még ha van is négy üzletünk Budapesten, az árbevétel nagy része online jön. Most azt vizsgáljuk, hogy mely termékkategóriákban, milyen időszakban és milyen típusú konstrukciókkal érdemes hiteleket kínálni. Ezeket tudatosan, előre megtervezve forgatjuk, hogy a lehető legjobb ajánlatokat tudjuk adni a vevőknek.

Ha kitekintünk most a piacra, az inflációs válság után mennyire állt helyre a kereslet? Van visszapattanás értékben/darabszámban?

Mi a GfK adatait nézzük heti és havi szinten. Az elmúlt 12 hónapban nagyjából 10 százalékos növekedés látszik értékben azoknál a termékkategóriáknál, amiket mérnek, darabszámban viszont inkább stagnálásról beszélhetünk. Ha ezt bontjuk, akkor az látszik, hogy az IT-kategóriák húzzák a piacot. A notebookok, PC-k, monitorok, nyomtatók, SSD-k, memóriák, alaplapok az elmúlt főleg fél évben kifejezetten erős növekedést mutattak. Ezzel szemben a hagyományosabb kategóriák, például a tévék vagy a nagy háztartási gépek visszafogottabban teljesítenek.

Az árak közben egyértelműen emelkednek, főleg az IT-termékeknél. A komponens kategóriában, tehát mindenben, ami egy számítógép összerakásához kell, kifejezetten erős drágulás volt. Minden, amiben memória van, drágult, részben azért, mert az AI-hoz kapcsolódó kereslet felszívja a kínálatot, ami hiányt okoz a piacon.

Ez már a notebookoknál és más IT-termékeknél is látszik. Ennek ellenére a kereslet egyelőre kitart, részben azért, mert volt egy időszak, amikor még a korábbi készletekből tudtak vásárolni az emberek, miközben látták, hogy az árak folyamatosan emelkednek. Hosszabb távon ez valószínűleg nem marad így. Ha az árak elérnek egy olyan szintet, ahol már nem éri meg előre vásárolni vagy készletezni, akkor a kereslet is visszafogottabbá válhat.

Mit láttok, a vásárlók életében mennyire van jelen az árérzékenység? Mennyire mennek rá például a sajátmárkás termékekre?

A magyar piac továbbra is nagyon árérzékeny, és ez erősebb, mint a környező országokban, ahol jelen vagyunk. Ez nemcsak nálunk látszik, hanem a GfK adataiban is. Egyértelmű trend, hogy bizonyos kategóriákban nő a saját márkás termékek aránya. Nálunk is azt látjuk, hogy a saját márkás kínálat egyre népszerűbb, és egyre nagyobb szeletet hasít ki egyes termékkategóriákból. Nyilván vannak olyan területek, főleg az IT-ban, például videokártyák vagy alaplapok, ahol ez nem jelenik meg, de a konzumer termékeknél egyre erősebb.

A saját márkás kínálatunk annyira széles, hogy szinte az összes kategóriában jelen van, a bőröndöktől az irodabútorokon és sporteszközökön át, de még töltők és egyéb tartozékok is. Közben az is látszik, hogy vannak termékek, amelyek időszakosan népszerűek, majd kifutnak, de az alapvető, rendszeresen vásárolt kategóriákban, például mint a mosógépek, porszívók, konyhai gépek esetében egyre népszerűbbek ezek az olcsóbb alternatívák.

Milyen trendeket láttok az elektronikai piacon, illetve más termékkategóriákban? Van olyan kategória, ami most kifejezetten húzza a piacot, vagy éppen látványosan visszaesett?

Az IT továbbra is kifejezetten erős, ahogy ezt már említettem. Emellett mindig vannak olyan termékkategóriák, amelyek hirtelen nagyon felkapottá válnak, mindenki ráugrik, majd egy idő után kifulladnak. Tipikus példa most az air fryer, a forrólevegős sütők. Volt egy időszak, amikor mindenhol lehetett kapni, nagyon felpörgött a kereslet, most viszont látszik egy jelentősebb visszaesés. Valószínűleg telítődött a piac, aki akarta, már megvette, és egyelőre nincs benne akkora újdonság, ami újra felpörgetné.

Eddig szinte csak elektronikai termékekről beszéltünk, és valóban a legtöbb vásárló az Alzát még mindig elsősorban elektronikai webshopként látja. Közben viszont már egészen széles a kínálatotok. Hogyan jutottatok el idáig, és hogyan lehet ennyi különböző terméket kezelni?

Alza több mint 30 éve működik Csehországban, de Magyarországon is tíz éve vagyunk már jelen, magyar cégként üzemelünk. Fontos, hogy mi nem marketplace-ben gondolkodunk, hanem a saját beszerzésű termékeinket értékesítjük. Így tudjuk kontroll alatt tartani a szállítást, a kiszolgálást és a reklamációkezelést.

A kínálat bővítése mögött az az elv áll, hogy több ország működik együtt, a beszerzés nagy része közös. Nagy volumenben vásárolunk, így könnyebb széles választékot kínálni és biztosítani a termékek folyamatos forgását. Amikor beléptünk Magyarországra, elsősorban a műszaki termékekkel indultunk, ez volt az alap, erre épült rá később minden más.

Azóta fokozatosan bővítjük a nem elektronikai kategóriákat. Kifejezetten jól mennek például a drogériatermékek, ide tartoznak a tisztítószerek, mosószerek, kozmetikumok, parfümök. Ezeknél azt látjuk, hogy egyre népszerűbbek.

A legnagyobb növekedést az elmúlt időszakban pont a nem műszaki termékeknél láttuk. Ebben még van tartalék, mert több olyan kategória is létezik a cseh vagy szlovák portfólióban, amit Magyarországon még nem vezettünk be. Ilyen például a könyv vagy az állateledel, de ezeknél mindig a piac és a szabályozás dönti el, mikor és hogyan lépünk.

Pozitív oldalon a kis háztartási gépek közül az automata kávéfőzők és a porszívók viszik a forgalmat. A porszívóknál különösen az álló és a robot megoldások mennek, egyre több funkcióval, ezek a kategóriák szépen nőnek. Az okosóráknál viszont inkább visszaesés látszik. A darabszám csökkent, és a forgalom is gyengébb lett az előző évhez képest. Ennek az okát mi is keressük, vannak márkák, amelyek gyengébben teljesítenek, mások jobban. A szezonális termékeknél az időjárás is erősen befolyásol. Tavaly a nyár hűvösebb volt, ezért a ventilátorok és légkondicionálók nem teljesítettek jól. Ez teljesen évfüggő, idén majd kiderül, merre mozdul.

Néhány évvel ezelőtt Magyarországon minden a marketplace modellről szólt, azzal gyakorlatilag bármit el lehetett adni. Vagyis ez volt a koncepció. De az Amazon nem jött, az Allegro már itt van, de egyelőre nem robbantott. Az eMAG pedig jócskán visszaesett. A marketplace modell nem kompatibilis Magyarországgal?

Nem gondolom, hogy ne lenne kompatibilis a magyar piaccal a marketplace-modell. Több szereplő is jelen van, az eMAG továbbra is működik, az Allegro is megjelent, és közben jöttek új, akár magyar tulajdonú marketplace-ek, illetve a kínai platformok is.

A kérdés inkább az, hogy a vásárlók mennyire értik, mi történik egy ilyen platformon. Amikor marketplace-en vásárolsz, nem feltétlenül attól a cégtől veszed a terméket, akinek a nevét látod. Sok esetben egy másik országban lévő eladótól jön az áru, más feltételekkel, más ügyintézéssel.

Szerintem ez az egyik legnagyobb kihívás. A vásárlók fejében gyakran az van, hogy ha egy adott platformon vásárolnak, akkor attól a cégtől rendelnek, miközben valójában egy harmadik fél az eladó. Ez akkor válik igazán problémává, amikor valami gond van a termékkel, és kiderül, hogy a garancia, az ügyintézés vagy akár a kommunikáció is bonyolultabb.

Ezzel szemben mi a saját termékeinket értékesítjük, így végig kontroll alatt tartjuk a folyamatot. A kiszállítástól a garanciális ügyintézésig minden nálunk van, és a vevő pontosan tudja, kivel áll kapcsolatban. A marketplace modellnél ez sokkal nehezebb, mert több ezer eladó van a rendszerben, eltérő minőséggel és működéssel. Én azt látom, hogy a mi növekedésünk egyik kulcsa az volt, hogy a szolgáltatásra tettük a hangsúlyt. Gyors szállítás, megbízható működés, elérhető ügyfélszolgálat. Például az, hogy egy éjfélkor leadott rendelés másnap reggel ott van a boxban, nagyon erős élmény a vásárlónak, és ez sok új vevőt hozott.

Ezzel szemben viszont a Temu, ami végtére is egy távolkeleti marketplace, óriásit hasít ki a magyar tortából. Most többféleképpen próbálnak fellépni ellenük szabályozói szinten is – mit gondolsz erről? Hol tart most ez az egész ügy?

A Temu az a piaci szereplő, aki más szabályok mentén működik, mint az az európai vagy magyar piacon jelen lévő kereskedők. Jelenleg ugyanis a szabályozások egy része még nem érvényesül teljesen. Amikor valaki a Temuról rendel, akkor az a kereskedő nem feltétlenül fizeti meg ugyanazokat a költségeket és díjakat, mint egy Magyarországon bejegyzett, itt működő cég. Ez nyilván árelőnyt jelent.

A másik kérdés, hogy mennyire tudatosak a vásárlók. Sok esetben a termék, amit a képen lát, nem teljesen azt tükrözi, amit valójában kap. Nem arról van szó, hogy nem létezik a termék, hanem például a mérete vagy az anyaga más, mint amit elsőre gondolna az ember. Ilyenkor az is kérdés, hogy mennyire egyszerű a visszaküldés vagy a pénz visszaszerzése.

Én azt gondolom, akkor lesz fair a verseny, ha minden szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Most vannak erre törekvések, uniós szinten is, például vámok bevezetése. Hogy ez pontosan hogyan hat majd a piacra, azt még nem látjuk. Amíg ez nem történik meg, addig ez egy kockázatosabb vásárlási forma. Van egyértelmű árelőnye, de ezt az „előnyt” mindenkinek mérlegelnie kell a saját döntésénél.

Nagyot ugrottatok az utóbbi években a logisztika terén az Alzabokszokkal, van is együttműködéseteket a GLS-sel, közös helyen vannak kirakva boxok. Úgy látszik a magyaroknak nagyon betalált ez a dolog, viszont ha nincs előfizetve az ember az AlzaPlus+-ra, akkor mindig pénzbe kerül a szállítás. Eközben régen mindig arról volt szó, hogy a magyarok kifejezetten szeretik az ingyen szállítást. Hol tart most ez a dolog, mennyire vált dominánssá ez az átvételi forma - egyértelműen letettétek a voksot a boxok mellett?

A boxos átvételre abszolút tudatosan építettünk, főleg akkor, amikor Budapesten kívül is elkezdtünk terjeszkedni. Az látszik az adatokból, hogy ez a megoldás nagyon jól működik Magyarországon.

Az AlzaPlus+ tagsággal a szállítás gyakorlatilag ingyenes és nincs értékhatárhoz kötve, ezért akik rendszeresen vásárolnak nálunk, egyre inkább ezt választják. Egyszerűen kiszámolják, hogy nekik megéri az éves előfizetés, mert a szállítási díjon visszahozza az árát. Ráadásul nem csak erről szól, hanem külön ajánlatok és kedvezmények is járnak hozzá.

A szállítási díj megítélése eközben változott Magyarországon. Korábban valóban nagyon erős volt az elvárás az ingyenes szállításra, ma viszont azt látjuk, hogy a vásárlók hajlandóak kifizetni egy alacsony díjat, ha cserébe gyors és rugalmas a szolgáltatás. Egy 600–700 forintos szállítási díjat sok esetben elfogadnak a vásárlók, mert másnap ott van a csomag, és akkor veszik át, amikor nekik kényelmes.

Összességében azt mondhatom, hogy letettük a voksunkat a boxok mellett.

Ez a legköltséghatékonyabb megoldás, mert a házhoz szállítás legdrágább része az utolsó kilométer. A box ezt részben kiváltja, és a vásárlónak is kényelmesebb, mert nem kell otthon várnia a futárt. Ez egyébként kifejezetten kelet-európai jelenség. Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában még sűrűbb a hálózat, és nagyon népszerű ez az átvételi forma. Nyugat-Európában kevésbé elterjedt, ott más logika mentén működik a kiszállítás.

A boxok esetében a kulcs a sűrűség. Akkor működik jól a rendszer, ha a vásárló közel talál boxot. Amikor dönt, nemcsak az számít, milyen gyorsan ér oda a csomag, hanem az is, mennyit kell érte menni.

A terv tehát az, hogy például annyi boksz legyen, mint akár Csehországban?

A boxok száma biztosan tovább fog nőni Magyarországon. Mi is fejlesztjük a hálózatot, és a többi szolgáltató is ebbe az irányba megy. Még bőven van tér a bővülésre, a boxok sűrűsége tovább növelhető itthon.

Az Alza+ előfizetés hol tart most, például egy Csehországgal szemben? Elérte a célját/jó úton halad – hogyan számoltok vele?

Az AlzaPlus+-t sikeres projektnek tartjuk, amely fokozatosan fejlődik elvárásainknak megfelelően. Az ilyen programokban általában eltérő megközelítések vannak – egyes cégek a gyors vásárlószerzés felé fókuszálnak, például ingyenes próbaidőszakok révén, míg mások hosszabb távú, fenntarthatóbb modellt alkalmaznak. Mi már a kezdetektől fogva a konzervatívabb megközelítést választottunk, és lépésről lépésre építjük a szolgáltatást, különös hangsúlyt fektetve annak valódi értékére a vásárlók számára.

Magyarországon két éve indítottuk el az AlzaPlus+ programot, és a tavalyi év volt a legerősebb fejlődés terén. A szolgáltatás megtalálja a helyét a vásárlók körében, és tovább szeretnénk fejleszteni. A jövőben elsősorban arra koncentrálunk, hogy az AlzaPlus+ egyértelmű előnyöket hozzon a vásárlóknak – legyen szó a szállításról, a különleges ajánlatokról vagy az általános vásárlási élményről. Úgy hisszük, ez kulcsfontosságú a további növekedéshez.

A Wolt a Foodora is nagyon elkezdett pörögni az FMCG online rendelés vonalon, ahol mára egy másik cseh cég a Kifli lett az elsőszámú versenyző Magyarországon. A mondás is még mindig ugyanaz, óriási potenciál van továbbra is az online piacban Magyarországon. De a kovid után a magyarok tömegesen tértek vissza a boltokba – hiába a potenciál lehet, hogy a magyarok igazán tömegesen nem nagyon akarnak átmenni az online térbe? Mit gondolsz erről?

Magyarországon szerintem lassabban fejlődik az online, de nem azért, mert ne lenne rá igény. Inkább szerkezeti okai vannak. Jó példa a Kifli, amely Budapesten nagyon erős lett, úgy, hogy alapvetően online modellre épült. Folyamatosan terjeszkednek, de nincs mögöttük egy nagy fizikai bolthálózat, amit kezelni kellene.

Magyarországon a legtöbb szereplőnél az online egy meglévő offline rendszerre épül. Ez főleg az FMCG-ben látszik, ahol a kiszállítás minősége és a működés még nem mindenhol éri el azt a szintet, ami áttörést hozna a rendszeres online vásárlásban. Közben mindenki óvatos. Látszik, hogy más országokban működő modellek, például webshopok vagy marketplace-ek nem mindenhol jelennek meg azonnal Magyarországon. A kivárás jellemez most sok mindent ezen a téren.

Azt gondolom, hogy ha a kereskedők képesek stabil, jó minőségű online szolgáltatást nyújtani, akkor az online arány nőni fog. Csehországban például a műszaki cikkeknél már 60 százalék körül van az online arány, Magyarországon ez 40 százalék alatt van.

Nem gondolom tehát, hogy a magyarok ne akarnának online vásárolni. Inkább arról van szó, hogy még nem mindenhol adott hozzá a megfelelő szolgáltatási szint.

A jövő szerintem egyértelműen az online erősödése, de nem tisztán online irányba megy a piac. Ahol erős offline jelenlét van, ott inkább a hibrid modell lesz a meghatározó. Ez viszont nem egyszerű, komoly kérdéseket vet fel a készletkezeléstől az árazásig, és minden szereplő igazából még keresi a leginkább működő megoldást.

De akkor erre az online FMCG vonalra mennyire tekintetek egyfajta mézescsuporként?

Nem tervezünk klasszikus FMCG irányba menni, legalábbis jelenleg nem látok ilyen irányt. Vannak kivételek, például kávé, tea vagy állateledel, illetve bizonyos tartós termékek, de ezek inkább speciális, szűkebb kategóriák. Nem arról van szó, hogy alapélelmiszereket, lisztet, cukrot vagy tejet árulnánk. Ezek egy külön iparágat jelentenek, és ezt meghagyjuk azoknak a szereplőknek, akik erre specializálódtak.

Ahol mi lehetőséget látunk, az inkább a szűkebb, speciális kategóriákban van. Például szezonális édességek vagy saját márkás különlegességek, de ez egy szűkebb szegmens, nem tömegpiac.

16 év után történt egy kormányváltás Magyarországon. Mit gondolsz, a gazdaságra, a vállalkozói környezetre ez milyen hatással lesz? Az Alza hogyan készül az elkövetkezendő évekre – mik lesznek a fő csapásvonalak?

A választások előtt sem lehetett pontosan megmondani, mi fog történni, és most is sok a bizonytalanság. Az, hogy ez milyen hatással lesz a kereskedelemre, nagyrészt attól függ, milyen gazdaságpolitikai irány jön, hogyan próbálják élénkíteni a gazdaságot, illetve stabilizálni például a forintot, ami nekünk kifejezetten fontos. A választások után látszott egy erősödő forinttrend, ami pozitív jel, én alapvetően bizakodó vagyok.

Nem gondolom, hogy ez lesz a legerősebb évünk, de nem is látok okot arra, hogy pesszimisták legyünk.

A saját működésünkben továbbra is a fejlesztésen van a fókusz. Bővítjük a portfóliót, elsősorban nem műszaki irányba, növeljük a boxhálózat sűrűségét, hogy közelebb legyünk a vásárlókhoz, és dolgozunk az új fizetési megoldásokon is. Az árazás továbbra is kulcskérdés, mert Magyarország árérzékeny piac marad.

A kereslet alakulása még kérdéses. Az, hogy a vásárlók a választások után elkezdenek-e többet költeni, nagyban függ attól, hogyan alakul a saját pénzügyi helyzetük.

(Címlapkép és fotók: Mudra László)

Pénzcentrum kutatás a mesterséges intelligenciáról!

A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásra arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen a kapcsolata jelenleg az embereknek a mesterséges intelligenciához, mire használják, mire nem használják, és hogy milyen attitűddel közelítenek hozzá. Töltsd ki te is a teljesen anonim kutatásunk.