Elképesztő ajánlatok és kemény beszólások a Cápák között stúdiójában: volt, aki végül fél cégét odaadta az egyik Cápának

Ezen a héten Wáberer György, Tóth Ildikó, Varga Sándor, Moldován András és Csillag Péter várta a Cápák között stúdiójában a vállalkozókat (az első rész befektetéseiről itt, a másodikról itt, a harmadikról pedig itt olvashatsz bővebben).

Kürti Péter közgazdász és motoros a Serpentize nevű vállalkozásával érkezett a Cápák elé, amely kényelmes, biztonságos és praktikus motorosruhákat kínál. Magyarországon már ismert márkának számítanak, és most szeretnék a külföldi piacon is megvetni a lábukat. Péter szerint ebben egy stratégiai együttműködés segítené őket, hiszen egy befektetővel gyorsabban és könnyebben érnék el a céljaikat. A Cápáktól mindezért 55 millió forintot kért 5 százalékos részesedésért cserébe. Varga Sándor bár gyorsan kiszállt, megjegyezte, hogy lenyűgöző, amit Péter bemutatott, de ő nem tud segíteni neki.

Tóth Ildikó is kiszállt, de ő is nagyon megdicsérte Pétert, és elmondta, hogy amikor a Cápákkal arról beszélgetnek, hogy milyen vállalkozót keresnek, akkor olyanra gondolnak, amilyen a fiatal vállalkozó is. Wáberer György sem fektetett be, de ő is csak jókat tudott mondani Péterről és a vállalkozásáról. Csillag Péter viszont tett egy ajánlatot, 55 millió forintért 15 százalékot kért, de mindezt fix áras visszavásárlási opcióval, Moldován András pedig az 55 millió forintért 20 százalék tulajdonrészt kért a cégből. Péter sokallotta a 15 és 20 százalékokat, így tett egy ellenajánlatot, 7 százalékot ajánlott fel az 55 millió forintért, de Csillag Péter ennél több tulajdonrészt szeretett volna. Végül sikerült megegyezni, mivel a Cápa továbbra is tartotta azt az ajánlatát, hogy a 7 százalék feletti tulajdonrészt a fiatal vállalkozó később visszavásárolhatja.

Pulai Erik egy különleges vendéglátó egységet, a Sárga Gumikacsa Pubot üzemelteti, melynek középpontjában nem meglepő módon a gumikacsák állnak. A helyet nagyon felkapták az egyetemisták, és rengeteg foglalásuk is van, ugyanakkor Erik szeretne szintet lépni, és az italok, valamint a különleges koktélok mellett – melyeket a Cápákkal is megkóstoltatott – szeretne különböző kacsás ételeket árulni, méghozza egy gumikacsa formájú food truckból.

Ehhez a Cápáktól 10 millió forintot kért cége 10 százalékáért cserébe. A Cápák a pitch alatt és után is sokat mosolyogtak, valamennyiüknek nagyon tetszett az ötlet, és Eriket is szimpatikusnak találták, de végül egyik befektető sem tett ajánlatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jobban élünk, de mégis rosszabbul: valami nagyon félrement a magyar gazdaságban, 2026-ban is ihatjuk a levét

Hiába nőnek a bérek és javulnak a jövedelmi statisztikák, a magyar gazdaság továbbra is stagnál, a lakossági fogyasztás pedig csak mérsékelt ütemben bővül.

Gágó Tamás saját applikációjával, a The Scaly-val érkezett a Cápák elé, mely a hobbi- és versenyhorgászoknak segít abban, hogy az élményeik és eredményeik a vízpartól megőrződjenek. Tamás elmondta, hogy a The Scaly egy innovatív és komplex rendszer, mely egy okosmérlegből és a hozzá tartozó applikációból áll.

2024-ben jelentek meg a piacon a kész termékkel, amiből mostanra közel 500 darabot értékesítettek, és több nagyobb horgászüzletben is jelen vannak, valamint több nemzetközi megkeresést is kaptak. Tamás célja, hogy továbbfejlesszék a rendszert profi horgászok számára és versenyek lekezelésére is. Mindehhez a Cápáktól 15 millió forintot kért cége 20 százalékáért cserébe. Tamás a Cápák kérdésére elmondta, hogy terméke annyira egyedi belülről, hogy le is védték, és a mostani fejlesztésekre pedig be is adott egy szabadalmat, illetve egy mintahasználati oltalmat.

A termék egyik Cápához sem állt közel, és a befektetőknek azzal is problémája volt, hogy Tamás tökéletesre akarja fejleszteni a rendszert a további értékesítésig. A Cápák bár végül mind elúsztak, többen is próbálták különböző jó tanácsokkal ellátni a vállalkozót.

Recska Richárd Sándor a Wolmappal, egy olyan szolgáltatással érkezett, ami a turisták és a városi fiatalok életét könnyíti meg, ha szórakozási lehetőséget keresnek maguk körül. A Wolmap egy térkép alapú applikáció, ahol a vendéglátóhelyek és események emojik formájában jelennek meg a térképen. Richárd elmondta, hogy az MVP-t Budapesten az elmúlt időszakban validálták.

A vállalkozó hozzátette, hogy a következő lépés, hogy a szolgáltatásukat országosan is kiterjesszék, valamint hogy a legrelevánsabb európai nagyvárosokban is megjelenjenek. Ehhez 50 millió forintot kért a Cápáktól 10 százalékos tulajdonrészért cserébe. Varga Sándor nem volt elragadtatva, szerinte az Wolmap rendkívül kevés fantáziával rendelkezik, és az ajánlat is nagyon pimasz.

A többi Cápa szintén nem értékelte túlságosan az elhangzottakat és a szolgáltatást sem, többek szerint is a cég nem 500 millió forintot ér, hanem nullát. Richárd végül néhány jó tanáccsal, de befektetés nélkül távozott a stúdióból.

Zámbó Kata, a Dream Cream tulajdonosa az egyedi recept alapján készült buborékos gofriját mutatta be a Cápáknak. A terméke gyorsan elkészíthető, sokféleképp díszíthető, és szerinte pont az, amire a HoReCa szektor vágyik.

Kata elmondta, hogy a tavalyi évben közel bruttó 40 millió forintos árbevétele volt cégének, ugyanakkor szeretne szintet lépni, melyhez mint hozzáfűzte, szüksége lenne egy tapasztalt mentorhoz, akitől tudna segítséget kérni a kiskereskedelemben, a marketingben, abban, hogy a nemzetközi piacokon is helyt tudjon állni, valamint abban is, hogy egy franchise rendszert ki tudjon építeni. A Cápáknak ezért 30 százalékot kínált cégéből 60 millió forintért cserébe. Ezt többen is sokallták, Wáberer György, Varga Sándor, Csillag Péter és Moldován András ki is szálltak, de Varga Sándor megjegyezte, hogy szerinte sikeres lesz a jövőben is a vállalkozás. Tóth Ildikó viszont tett ajánlatot, de a 60 millió forintért cserébe 50 százalékot kért, amit Kata némi gondolkodás után elfogadott.

A tematikus vendéglátóipari egységek piaca

Mint ahogy a korábbi összefoglalóinkban, úgy most is igyekszünk egy kicsit mélyebb piaci kitekintést adni az egyik projekthez. Ezúttal a Sárga Gumikacsa Pub kapcsán merülünk el a tematikus vendéglátóipari egységek piaci világában.

A tematikus étterem vagy pub olyan vendéglátóhely, amelynek egy tudatosan kialakított tematikája van. Céljuk, hogy a vendégek ne pusztán kiszolgálást kapjanak, hanem hangulatot és élményt is nyújtsanak számukra. Ezeknek a vendéglátóhelyeknek a kialakítását és stílusát egy egységes, jól felismerhető koncepció vagy központi téma határozza meg, amely akár az építészeti megoldásokban, a belső tér kialakításában, a dekorációban, vagy más látványelemekben is megjelenik. A választott téma sok esetben az étel- és italkínálat elnevezésében és összeállításában is visszaköszön, ugyanakkor az étel szerepe van, hogy másodlagos a vendégek szórakoztatásához képest.

Egy ilyen vendéglátóhelynek több előnye is van, többek közt az eredetiség, a visszatérő vendégek és persze, hogy a gasztronómia szinte végtelen üzlet, ugyanakkor a népszerűség gyors növekedése után az 1990-es évek elején és közepén a tematikus éttermek piaci részesedése csökkenni kezdett.

Emellett a pandémia időszaka is rendkívüli nyomás alá helyezte a szektort: az energiaárak emelkedése miatt a vendéglátóhelyek fenntartási költsége többszörösére nőtt, az infláció miatt a vásárlóerő folyamatosan csökkent, alkalmazottakból pedig óriási lett a hiány, és az állami segítség sem volt igazán jelentős, így nem meglepő, hogy 2019 és 2023 között összesen több mint 5400 egység tűnt el.

Ilyen piaci környezetben még fontosabb, hogy a vendéglátóhelyek törekedjenek az innovációra és a fejlődésre, hogy versenyképesek tudjanak maradni és megkülönböztessék magukat a versenytársaktól, például termékben, élményben, kommunikációban vagy akár üzleti modellben. A tematikus koncepció tehát nem pusztán csak egy dizájnelem, hanem stratégiai eszköz is lehet, és egyszerre szolgálhat marketingfunkciót és közösségépítést is, emellett a közösségi médiában való terjedést is megkönnyítheti.

Ugyanakkor a korábbi évtizedek kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tematika önmagában nem elegendő. Egy 2008-as kutatás (Customer Satisfaction of Theme Restaurant Attributes and Their Influence on Return Intent), melynek célja annak feltárása volt, hogy mely vevői elégedettségi tényezők befolyásolják a tematikus éttermekbe való visszatérési szándékot, kimutatta, hogy a tematikus vendéglátóhelyeken a vendégek az éttermek tisztaságával voltak a legelégedettebbek, ezt követte a hatékony kiszolgálás és az étel minősége, a visszatérési szándékot pedig szignifikánsan az étel minősége és az atmoszféra határozta meg. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a tematikus éttermek elveszítették újdonságértéküket, és a vendégek már nem ezért térnek vissza oda, ennek kulcsa inkább a jó minőségű étel, a kellemes atmoszféra és az összességében jó élmény. A tanulmány szerzői szerint a tematikus éttermeknek inkább a hagyományos éttermekkel kell versenyezniük, és kevésbé az élményígéretre építeniük.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a tematikus vendéglátóhelyek működtetésének egyik legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy az releváns maradjon. Az üzleti modell így sok kutatást, befektetést és elhivatottságot igényel ahhoz, hogy valóban működjön és a vásárlók kedvelt helyévé váljon. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a piaci környezet szűkülésével legnagyobb eséllyel azok a szereplők maradhatnak életben, akik a tematizálást stratégiaként kezelik tudatos marketinggel és hosszú távon is fenntartható koncepcióval.

Címlapkép: Szabó Gábor/RTL