Komoly baj lehet abból, ahogyan a magyar iskolák felkészítik a gyerekeket az életre: sokan nem látják, mekkora kárt okoz ez később

Mit gondol, mi a magyar közoktatás legnagyobb hiányossága? Hogyan értékeli a magyar közoktatást nemzetközi összevetésben?

Mester Márk: Digitalizáció, eszközhasználat és összességében a modern oktatási módszereket tekintve általánosságban vége a top országokhoz képest van hova fejlődnie a hazai közoktatásnak, de szerencsére egyre több helyen nyitnak az iskolák és a pedagógusok is az új eszközök irányába, és remélhetőleg egyre több lehetőségük lesz ezeket kihasználni is.

Ugyan tavaly novemberben javultak a kompetenciamérések eredményei, előtte viszont a romló tendencia volt megfigyelhető. Ön szerint mi áll elsősorban a teljesítményromlás mögött?

Elsősorban a tanári gárda túlterheltsége, illetve a bizonyos helyeken elmaradtnak számító oktatási módszertan.

A pedagógusok leterheltsége és a tanárhiány mennyiben befolyásolja az egyéni fejlesztés lehetőséget és a tanulók teljesítményét?

Egyértelműen, hiszen egy túlterhelt tanár sokkal kevésbé tud extra erőforrást áldozni az adott diákokra, legyenek azok kiemelkedően jók, vagy lemaradottak az osztály többi tagjához képest. A tanárhiány általánosságban jelenti a jelenlegi gárda túlterhelését, így az ő teljesítményük csökkenését, és okozza helyenként a kötelező vészmegoldások alkalmazását is, ami miatt nem minden esetben a legalkalmasabb tanár oktat minden tárgyat minden iskolában.

Mi a véleménye a NAT-ról? Ön szerint tud reagálni a diákok eltérő igényére, tempójára, teljesítményére?

Az új digitális kultúra tantárgy tematikája hatalmas előrelépés a korábbi informatika tárgyban tanultakhoz képest. Örülök, hogy végre túl tudtak lépni a tananyaggal az egyébként fontos informatikai elméleti alapokon és a Microsoft Office csomag oktatásán, és olyan előremutató dolgokat tanulhatnak a diákok, mint a videó szerkesztés, weblap készítés, Python programozás, vagy akár a robotika.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a legendás budai elitgimi igazgatója: ezek a gyerekek lesznek sikeresek a jövőben

A Városmajori Gimnázium hosszú idő óta rendkívül népszerű a felvételiző diákok körében, az igazgató most a Pénzcentrumnak adott interjút.

A digitális eszközök használata milyen előnyökkel jár? A tanulási eredmények és az oktatási egyenlőtlenségek terén hozhat változást?

Óriási előnyben vannak azok a diákok, akik valamilyen digitális eszközzel egészítik ki a tanulást. Itt nem csak a mesterséges intelligenciára kell gondolni, hanem akár csak az olyan interaktív tesztekre is, amit például a Kahoottal is létrehozhatnak a tanárok vagy a diákok. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban viszont ki kell emelni, hogy a diákok nagy része még nem tudja megfelelően használni, ami akár félre is viheti a tanulást. Ez ma már egy olyan témakör, amit legalább alapszinten oktatni kellene az iskolákban, akár nem is a NAT részeként, hanem külön foglalkozás keretein belül.

Mit gondol, a jelenlegi rendszer nem túlzottan jegy- és vizsgaközpontú? Esetleg indokolt lenne az értékelési rendszer átalakítása?

Személyesen ebben nem látok problémát, hiszen később az egyetemen is hasonló rendszerben tanulnak azok a diákok, akik tovább tanulnak középiskola után. Természetesen ott évközi jegyek nincsenek, viszont ZH-kon, illetve beadandókkal megszerzett pontokból és a félév végi vizsgából áll össze az adott tárgy osztályzata. Emellett a való életben is később fontos lesz számukra, hogy a feladataikat jól elvégezzék, amikre jó esetben a munkahelyükön visszajelzést kapnak. A jegy- és vizsgarendszer ezek mellett egy könnyen megvalósítható értékelési és visszajelzési módszertant ad a tanárok kezébe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezer sebből vérzik a magyar oktatási rendszer: az alaptanterv elavult, az érettségi sem mérvadó

A magyar Nemzeti alaptantervek az elmúlt években olyan mértékben túlterheltté váltak, hogy az azokban előírt tananyag a legtöbb iskolában gyakorlatilag megtaníthatatlan.

Milyen strukturális változtatásokat javasolna a magyar közoktatásban? Van olyan tárgy vagy készség, amelynek tanítását megfontolandónak tartaná? (pl. gazdasági, pénzügyi alapismeretek)

A pénzügyi alapismereteket mindenképp tanítani kellene, de ezt nem szabad túl elméleti síkra terelni és mélységekbe menni. Egy középiskolás számára teljesen elegendő lenne az, hogy később munkavállalóként tisztában legyen azzal, hogy hogy működik az adókörnyezet, mit jelent a bruttó és nettó bér, mit jelent az ÁFA a termékeken és a szolgáltatásokon. A mesterséges intelligencia oktatásáról már beszéltem, ezt mindenképp be kellene építeni, de ezek mellett kiemelten fontos lenne iskolai környezetben fejleszteni a diákok prezentációs készségét is. Ez jelenleg többnyire kimerül a szóbeli feleletekben, ami teljesen mást igényel a diákoktól, mint az élet később. Nekem a középiskolai történelem tanárom erre különösen odafigyelt, több tanórán is adott egyéni és csoportos prezentációs feladatot, amivel fejlesztette az előadói készséget, amire az egyetemen és az életben szükségünk volt. Emellett mivel elő kellett adni az adott tananyagot, muszáj volt mélyen ismerni azt. Így a tanulást a frontális oktatás helyett más módszertannal is megközelítette. Ezekből lenne szükség többre iskolai környezetben.

Mit gondol arról, hogy a kormány eltörölte a szabad tankönyvválasztást? Ön szerint mi ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma?

Alapvetően nem gondolom rossz ötletnek, hiszen így központosítani lehet a követelményrendszert, és az azt támogató oktatást. Az érettségi vizsga korábban is egy központosított követelményrendszerre épült, így nem rossz gondolat egy kifejezetten erre épülő oktató anyagot kiállítani, és annak átadását megkövetelni a pedagógusoktól. Folyamat szinten ennek jó működtetése elősegíti a sikeres oktatást. Ugyanakkor ezzel elvették a jogkört az iskoláktól arra, hogy a tanárok a saját szakmai megfontolásuk alapján írják elő, milyen tankönyvből oktatnak, ami természetesen korlátozást jelent.

Mi a legnagyobb hátránya annak, hogy a jelenlegi tananyag és oktatás még mindig inkább a lexikális tudást kéri számon? Hogyan lehetne ezen változtatni?

Az, hogy a diákokat a magolásra tanítják meg, nem a gondolkodásra, nagyon káros a későbbi életükre nézve. A magyarérettségi ennek a legrosszabb példája, amiben 20 pontnyi feladatot szántak 2024 tavaszától az irodalmi lexikális tudás felmérésére, amiben méghozzá a teljes 9–12 osztályos tananyagból bármire rákérdezhetnek. Ez túl nagy teher túl sok pontért a diákoknak, amiből személyes véleményem szerint igazi hasznot nem tudnak magukkal vinni az életre. Ehelyett egy képességekre épülő műelemzési feladat sokkal előremutatóbb lenne. De ugyanez elmondható a történelemből, ahol az összefüggések és ok-okozati következmények, tehát a gondolkodást igénylő feladatok helyett túlnyomó többségben vannak a konkrét lexikális tudásra rákérdezők. Jogos ellenérv lehet viszont itt, hogy pont ez jelenti érettségin a különbséget a középszint és az emelt szint között. Természetesen fontos a lexikális tudás, hiszen ez adja az adatot a diákok fejében, ami alapján gondolkozni tudnak, de sokkal fontosabb lenne fókuszáltan fejleszteni azokat a készségeket, amikkel ezt a tudást fel tudják használni, mint önmagában a magolást erősíteni.

Mit üzenne azoknak a diákoknak, akik most készülnek a felvételire vagy az érettségire?

A legfontosabb, hogy időben kezdjenek el tanulni, mert ha mindent a végére hagynak, be fognak sokallni. Emellett érdemes elkészíteni egy tanulási heti tervet, ami segít nekik rendszerezni a feladatokat. Ez csökkenti a tanulási stresszt és elősegíti a hatékonyságot. Használják a digitális eszközöket, de ne bízzák rá az életüket a mesterséges intelligenciára, mert sajnos még mindig képes nem egyszer helytelen információt mondani annak ellenére, hogy sokat fejlődött az utóbbi időszakban. Pláne, ha a diák nem tudja megfelelően használni. Ha pedig extra segítségre van szükségük a tankönyv, a saját, vagy mások jegyzetei és az ingyenes digitális eszközök mellett, gondolkozzanak időben azon, hogy igénybe vesznek mást is, legyen az online videós felkészítő, csoportos felkészítő, magántanár, vagy más, mert a tananyag nem lesz rövidebb.

Címlapi kép: RTL/Sallak Dóra