Elképesztő lépcsőt ugrott meg rengeteg magyar KKV: hamarosan minden megváltozhat?

Az AI Start500 program március végén indult azzal a szándékkal, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában. A jelentkezők április közepén zárult regisztráció során leadott pályázati anyagaiból megmutatkozik, hogy a magyar kkv-k egyértelműen nyitottak a mesterséges intelligencia használatára, de egyedül vannak a fejlesztések megvalósításban.

Hol tartanak a magyar vállalkozások az AI bevezetésében?

Az elmúlt tizenkét hónapban minden nagyvállalati piacelemzés és kormányzati stratégia egyetértett abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a következő évtized elsődleges versenyképességi tényezője lesz. Ennek ellenére 2025-ben a magyar vállalatok mindössze 7,4 százaléka használt AI-technológiát - ezzel az adattal hazánk Európa legelmaradottabb országai közé tartozik, Romániával (5,21%), Lengyelországgal (8,36%) és Bulgáriával (8,55%) egy csoportban. A magyar felnőtt lakosság AI-használata ugyanakkor az EU-átlag közelében jár, és az iparági beszélgetésekben folyamatos a jelzés, hogy a kkv-k érdeklődnek a technológia iránt.

A program résztvevői körében végzett kutatás reprezentatív képet ad a magyar kkv-k AI-érettségéről: 16 iparág, minden régió, és a mikrótól a középvállalatig terjedő cégméretek lefedésével. Az elemzés részben ennek a mintának a statisztikai értékelése, részben a jelentkezők szabadszavas válaszainak szövegelemzésére alapján készült - tehát a magyar kkv-szektor saját értékelését adja vissza.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderültek a mesterséges intelligencia titkos kockázatai: ezzel a magyar dolgozók nagy része túlságosan későn szembesül

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligenciához való viszonyulás erősen ambivalens.

Globális verseny, szakadék az EU-n belül, magyar paradoxon

Globálisan a mesterséges intelligencia használata alapján három csoport különíthető el. Az USA és Kína technológia-fejlesztő dominanciája adott, és a lakossági generatív AI-használat globálisan 3 év alatt érte el az 53 százalékot. Ez gyorsabb, mint a PC vagy az internet terjedése volt. Itt az AI már nem érkező technológia, hanem megérkezett.

EU-szinten viszont differenciált a kép. 2025-ben a vállalatok 19,95 százaléka használt AI-t, ami az előző évhez képest 6,47 százalékpontos növekedés. Ez a legnagyobb egy évenm belüli emelkedés az Eurostat mérésének kezdete óta. A vezető Dánia 42 százalékon áll, mögötte Finnország 38, Svédország 35 százalékon.

A szakadék nem a világgal, hanem EU-n belül keletkezett: a közép-kelet-európai régió tartósan lemaradó. A gátak az Eurostat szerint elsősorban a szakértelem hiánya (az AI-t nem használók aránya 70,9 százalék), a jogi bizonytalanság (52,5%) és az adatvédelmi aggályok (48,8%). Mindössze 20,7 százalék mondja azt, hogy „nem lenne hasznos a cégünknek" a technológia. A kereslet tehát megvan, kapacitás nincs.

Magyarországon a kép ebbe a trendbe illeszkedik, de egy rejtett paradoxonnal. A KSH-NMHH üzleti felmérése szerint 2024-ben csak az 5-249 fős vállalatok 5 százaléka alkalmazott AI-t üzleti döntéshozatalhoz. Eközben a felnőtt lakosság 69 százaléka már használ ChatGPT-t vagy hasonló eszközt egyéni szinten. Az elterjedtség egyéni használat tehát az európai átlag közelében jár, de a szervezeti bevezetés nem. A magyar lemaradás nem a tudatosság, hanem az integráció hiánya.

A 16 iparágat és minden régiót lefedő, a jelentkezői körre reprezentatív mintán a jelentkezők 98 százaléka nyitott vagy bevezetésre kész állapotban van, 82 százalék már személyesen használt AI-t, mégis a résztvevők 59 százalékának nincs dedikált belső IT-erőforrása (nincs IT-felelős, vagy csak külsős). A magyar kkv-szektor tehát nem fél a technológiától, csak egyedül van a technológiai fejlesztések megvalósításában. 

Az AI Start500 záró riportjának legfontosabb megállapításai:

A vidéki kkv-k dominálnak

A minta bő négyötöde, 79 százaléka vidéki székhelyű vállalkozás. Észak-Alföld a második legaktívabb régió a főváros után. Az AI-érdeklődés nem nagyvárosi jelenség, és az iparági szórás is a vidéken szélesebb. A fővárosi minta szolgáltatás- és IT-domináns, a vidéki jobban tükrözi a teljes magyar gazdaság szerkezetét.

Az adminisztráció a legnagyobb ellenfél

A vállalkozások 63 százaléka jelölte meg a papírmunkát és dokumentumkezelést fő kihívásként. Ez messze megelőzi az értékesítést (50%), az ügyféladatok rendszerezését (38%) és az ügyfélszolgálatot (29%). A szabadszavas válaszokban az "adminisztráció" a leggyakoribb érdemi szó. Közepes vállalatoknál ez az arány 77 százalék: méretfüggetlen, strukturális probléma.

Több ChatGPT, mint CRM

A jelentkezők szoftverhasználati adatai aránytalanságot mutatnak: miközben 69 százalékuk használ ChatGPT-t vagy AI chatbotot, csak 23 százalékuk CRM-et, és 12 százalék ERP-t. A generatív AI tehát háromszor olyan elterjedt a magyar kkv-szegmensben, mint a strukturált ügyfélkezelés. Ez üzemeltetési és architekturális kihívást is jelent: sok vállalkozás előbb találkozott az AI-val, mint rendezett ügyféladatokkal.

Szinte hiányoznak a szkeptikusok

A mintában 98 százalék nyitott vagy bevezetésre kész szinten áll, mindössze 2 százalék minősül kezdőnek. A csapatok 59 százalékánál a munkatársak lelkesen fogadják vagy aktívan keresik az új technológiákat, az ellenállás elenyésző. Az AI-vel szembeni félelem, a költségekhez kapcsolódó aggályok, a munkaerő-kiváltás rémképe a szabadszavas válaszokban szinte soha nem jelenik meg. Ez az egyetlen feltűnő csend a teljes mintában.

„Belső tudásbázis": a kifejezés, amit senki nem tanított

A szabadszavas válaszok 17 százalékában explicit megjelenik a „belső tudásbázis" kifejezés. Ügyvédi irodák, építőipari tervezők, oktatási cégek, egészségügyi szolgáltatók, gyártók, tanácsadók egyaránt arról írnak, hogy a céges tudás szétszórt - papírokon, mappákban, egy-egy kulcsember fejében -, és elérhetetlen. A RAG-jellegű (retrieval-augmented generation) megoldások iránti implicit kereslet tehát már kkv-szinten is megfogalmazódik, csak nem ezzel a kifejezéssel.

Mi történik most?

Az április közepén zárult programban kiválasztott közel 500 vállalkozás 12 hónapos ingyenes hozzáférést kap az EchoAI platformhoz, 5 AI-ügynökkel, amelyek az ügyfélmegkeresések kezelésétől a sales-támogatáson át a belső tudásbázis építéséig fedik le a napi működést. Azok a jelentkezők is, akik nem kerültek be ebbe a körbe azonnali AI-érettségi felmérést és ingyenes felkészítési csomagot kaptak, gyakorlati sablonokkal és letölthető anyagokkal.

Magyarország a Digitális Évtized 2030-as célja szerint 24 százalékos AI-használati arány elérésére kötelezte el magát. Ez a jelenlegi szint mintegy háromszorozását jelenti öt év alatt, amit eddig egyetlen közép-európai gazdaság sem tudott felmutatni.