Jobban élünk, de mégis rosszabbul: valami nagyon félrement a magyar gazdaságban, 2026-ban is ihatjuk a levét

2025 harmadik negyedévében a magyar GDP éves összevetésben 0,6 százalékkal nőtt a nem kiigazított adatok szerint, ami megegyezik az előzetes becsléssel. Negyedéves alapon a gazdaság teljesítménye stagnált a KSH adatai és a saját szezonális kiigazításunk alapján. A nem mezőgazdasági GDP és a nem mezőgazdasági magánszektor GDP-je egyaránt 0,9 százalékkal bővült éves szinten. Negyedéves összevetésben előbbi 0,2 százalékkal, utóbbi 0,1 százalékkal nőtt. Ezek az adatok érdemben nem mutatnak kedvezőbb képet a teljes GDP-nél.

A gazdaság egészét nézve a helyzet lényegében változatlan. A három éve tartó stagnálás továbbra is fennáll, mivel a mérsékelt fogyasztásbővülést ellensúlyozza a beruházások visszaesése és az export gyengélkedése. Magyarország hasonló kihívásokkal szembesül, mint más európai ipari központú gazdaságok. A kereslet egyre inkább a szolgáltatások felé tolódik, miközben az autóipar, amely korábban a növekedés egyik fő motorja volt, magas energiaárakkal, technológiai átállással és erősödő kínai versennyel küzd.

A külső tényezők mellett több ország-specifikus ok is rontja a gazdasági teljesítményt. A beruházások harmadik éve csökkennek jelentős mértékben. A korábbi beruházásközpontú gazdaságpolitika túlkapacitásokat eredményezett, miközben a beruházási döntéseket ösztönző tényezők számottevően romlottak. Az állami beruházások is visszaestek az uniós források befagyasztása és a költségvetési hiány leszorításának kényszere miatt. A magyar feldolgozóipar továbbra is erősen függ az autó- és akkumulátorgyártástól, amelyek jelenleg több országban is alulteljesítenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Virovácz Péter: A magyar gazdaság nem követi a tankönyvi példákat, 2026 pozitív meglepetést hozhat

Virovácz Péterre való beszélgetésben nemcsak a 2025-ös év fő tanulságait vettük végig, hanem részletesen elemeztük a 2026-os kilátásokat is.

A Pénzcentrum azt vizsgálta a megkérdezett szakértők segítségével, mi áll a visszafogott lakossági fogyasztás mögött akkor is, amikor a bérek és a reáljövedelmek a statisztikák szerint emelkednek.

• Arra kerestük a választ, miért nem jelenik meg érdemi költésnövekedés a háztartásoknál, miközben a jövedelmi adatok javulnak. Külön rákérdeztünk arra is, mekkora szerepe van az elmúlt évek magas inflációjának abban, hogy a családok nem érzik tartósnak és biztonságosnak a jövedelemnövekedést.
• Vizsgáltuk azt is, hogy a többletjövedelem inkább megtakarításként jelenik meg, vagy a megélhetési költségek emelkedése nyeli el, például az élelmiszerárak, a rezsi és a szolgáltatások drágulása miatt.
• Végül arra is rákérdeztünk, mi hozhatna fordulatot a fogyasztásban.

Mély nyomott hagyott a múlt a lakosságban

Madár István, a Portfolio elemzője szerint a lakossági fogyasztás dinamikája az elmúlt két évben valójában helyreállt. A háztartások fogyasztása éves alapon 4–5 százalékkal bővül, ami önmagában akkor is kedvező lenne, ha a magyar gazdaság érdemi növekedést mutatna.

Ugyanakkor a fogyasztás növekedési üteme elmarad a reáljövedelmek emelkedésétől, és a szerkezete is átalakult. A fizikai boltokban történő költés jóval az átlag alatt bővül. A fogyasztás súlypontja a szolgáltatások, a külföldi költések és az online vásárlások felé tolódott el. Kevés a részletes adat, de erős a feltételezés, hogy a háztartások jövedelmi helyzete egyre inkább széttart. Emiatt a háztartások egy része az átlagnál jóval gyengébb fogyasztási dinamikát mutat.

Az elemző megjegyezte, hogy az is jól látható, hogy a 2020-as évek inflációs sokkja mély nyomot hagyott a lakosságon. Nemcsak a jövedelmek reálértékét rontotta, hanem érdemben visszavetette a fogyasztói bizalmat is. Ez a hatás máig érezhető, amit a szakértő úgy fogalmaz meg, hogy az inflációnak hosszú az árnyéka.

Vegyes képet mutat a fogyasztás alakulása - kezdte okfejtését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Mint elmondta: egyfelől továbbra is az látszik, hogy gyakorlatilag a lakossági fogyasztás az egyetlen tényező, amely érdemben képes felszínen tartani a magyar gazdaságot. A 2024 egészére és 2025 első három negyedévére vetített, átlagosan 4,7 százalékos éves növekedés nagyjából megfelel annak a tempónak, amelyet az európai adósságválságot követő években, 2012 után láthattunk. Ebből a szempontból tehát a fogyasztás nem tekinthető gyengének.

Ugyanakkor nehéz elmenni amellett, hogy a jelenlegi környezet ennél élénkebb bővülést is indokolna. A munkaerőpiac továbbra is viszonylag erős, alacsony a munkanélküliség és a bérek növekedése is számottevő, miközben a lakosság összesített vagyoni helyzete is változott az elmúlt években. Mindez alapján gyorsabb fogyasztásbővülés lenne indokolt. Ennek hiányát elsősorban bizalmi okok magyarázhatják.

Bár a háztartások bizalmi mutatói mára visszatértek a hosszú távú átlag közelébe, messze elmaradnak a 2018 körüli időszakban tapasztalt szintektől. A fogyasztók emlékezetében élénken élnek az elmúlt évek sokkjai, és ehhez viszonyítva a gazdaság megítélése romlott. A Covid-járványt egy súlyos inflációs hullám követte, amely rég nem látott megélhetési válságot okozott. Az inflációtól való félelem pedig tartósan beépült a lakossági döntésekbe.

- nyomatékosított az elemző, hozzátéve: a válságos időszakban sok háztartás felélte a korábbi megtakarításait, ezek visszaépítése jelenleg is zajlik. Bár az elmélet szerint a magas infláció inkább előrehozná a fogyasztást, a sokk olyan mértékű volt, hogy végül éppen az ellenkező hatást váltotta ki. Ezt tovább erősíti, hogy a korábbi időszak kiemelkedően magas bérnövekedéssel és kedvező hozamkörnyezettel párosult. Ehhez képest mára mérséklődtek a megtakarításokon elérhető hozamok, és a nominálbérek növekedési üteme is lassult. Ez rontja a lakosság által érzékelt életszínvonalat, még akkor is, ha az anyagi helyzet megítélésének összességében javulnia kellene.

Óvatosak a magyarok

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedési korlátait nem a fogyasztás oldalán érdemes keresni. Éppen ellenkezőleg. A háztartások fogyasztása jelenleg a gazdasági növekedés legfontosabb húzóereje.

Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy makroszinten továbbra is magas a megtakarítási ráta, miközben a foglalkoztatottság stabil, és az elmúlt időszakban érdemi reálbéremelkedés ment végbe. Mindezek alapján a fogyasztás bővülése akár látványosabb is lehetne, a háztartások azonban továbbra is óvatosan költenek.

Ezt a visszafogottságot a fogyasztói bizalmi index alakulása is alátámasztja. Az elemző kiemelte, hogy bár a mutató az elmúlt hónapokban emelkedni kezdett, ami óvatos optimizmusra ad okot, több tényező továbbra is fékezi a költési hajlandóságot. Az infláció hatása, különösen az élelmiszeráraknál, a mérsékelt belső és külső kereslet, a geopolitikai bizonytalanságok, valamint a változékony üzleti környezet egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások a lehetőségeikhez képest visszafogottabban viselkednek a fogyasztás terén.

A kiskereskedelmi forgalom viszont valóban mérsékelt növekedést mutat. Ez viszont a fogyasztási szerkezet átalakulásából és az online vásárlások előretöréséből adódik. Az utóbbi években a szolgáltatások és a nem tartós (főleg élelmiszer, de ide tartozik az üzemanyag, gyógyszer stb.) termékek iránti kereslet gyökeresen megváltozott. Egyre többet és szívesebben költünk élményekre, miközben például az élelmiszerfogyasztásunk jóval lassabb ütemben növekszik

- mondta Bukovszki.

A megtakarítások viszont nőnek

Bár a fogyasztás csak mérsékelt ütemben nő, azt látjuk, a lakossági megtakarítások látványosan bővülnek. A korábbi elemzések szerint ennek az oka az, hogy részben óvatos a lakosság, részben pedig a magas kamatok ösztönzően hatnak.  Virovácz Péter szerint a megtakarítások növelése a jelenlegi helyzetben kettős célt szolgál a háztartásoknál.

• Egyrészt sokan likvid tartalékot halmoznak fel egy esetleges újabb inflációs sokkra készülve, hogy szükség esetén ki tudják simítani a fogyasztásukat. Az inflációtól való tartós félelmet jól mutatja, hogy a lakosság által érzékelt infláció továbbra is 8–10 százalék körül alakul. Ez a likvid tartalék jellemzően készpénzben, illetve látra szóló betétként jelenik meg, és sok esetben ténylegesen a bankszámlákon vagy akár készpénz formájában parkol.
• Másrészt a jobb anyagi helyzetben lévő és pénzügyileg tudatosabb háztartások a likvid tartalék képzése mellett hosszabb távú befektetéseket is végrehajtanak, kihasználva a pozitív reálkamat-környezet adta lehetőségeket. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonosabb rétegek az elmúlt évek magas kamatkörnyezete mellett nominálisan jóval nagyobb vagyonnövekedést tudtak elérni.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a gazdaságon belüli egyenlőtlenséget mérő GINI-index 2017 és 2022 között javult ugyan, ezt követően azonban stagnálásba váltott. A lakosság összvagyona összességében jelentősen nő, de döntően a felső jövedelmi tizedhez tartozók gyarapodása miatt. Ezek a háztartások a többletjövedelmüket elsősorban megtakarításokba és befektetésekbe forgatják vissza, nem pedig a fogyasztás növelésére használják fel.

Mire számíthatunk a jövőben?

Azzal kapcsolatban, hogy mivel lehetne a lakosságot ösztöznöni Virovácz Péter úgy nyilatkozott, hogy a lakossági fogyasztás élénkülésének kulcsa a fogyasztói bizalom tartós helyreállítása. Ehhez a háztartásoknak újra hinniük kell abban, hogy a jövő kiszámíthatóbbá válik. Ennek alapfeltétele a permakrízis időszakának lezárulása és az inflációs félelmek enyhülése.

A hazai gazdaságpolitika leginkább azzal járulhat hozzá a bizalom erősítéséhez, ha meggyőzi a lakosságot arról, hogy az infláció újbóli elszabadulásának kockázata érdemben csökkent. Bár a bizalmi indexek az elmúlt hónapokban javultak, ez önmagában még nem jelent automatikusan magasabb fogyasztást. Hogy a kedvezőbb hangulat valóban megjelenik-e a költésekben, az a következő egy-két negyedév adataiból derül majd ki.

Bukovszki András szerint az év eleji állami transzferek rövid távon élénkíthetik a fogyasztást. Hosszabb távon azonban csak akkor állhat tartós növekedési pályára a lakossági költés, ha érdemben javul a fogyasztói bizalom. Ehhez kiszámítható gazdasági környezetre, stabil kilátásokra, kiegyensúlyozott árfolyamra és alacsony inflációs várakozásokra van szükség.