Teljesen felfordult a magyar cégek élete: egyre többen fordítottak hátat az üzleteknek, mi folyik itt?

Az online vásárlás mértéke folyamatosan nőtt az utóbbi években, a Covid-járvány miatt pedig még fontosabb lett, hogy a boltok kínálata a neten is elérhető legyen. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy mennyivel nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma a 2020-ban, akik megkezdték vagy fejlesztették az online érteksítésüket.

Az Eurostat közölt nemrég statisztikát arról, hogy 2020-ban összesen hány százalékkal több vállalkozás fektetett pénzt abba, hogy online is lehessen tőlük vásárolni vagy rendelni. EU-s szinten átlagosan 12%-kal nőtt ez az arány, országokra lebontva pedig a listát Málta vezeti 32%-kal, a legkevesebbet viszont Németországban nőtt, itt csak 5%-ot nőtt azonak a vállalatoknak aránya, akik már bevezették vagy növelték az online értékesítésüket.

Magyarországon 2021-ben 14%-kal nőtt azoknak a száma, akik online is elérhetővé tették a szolgáltatásaikat és a termékeiket, ami meghaladta az európai átlagot.

Regionális összehasonlításban

Ez a 14%-os növekedés kiemelkedőnek számít a szomszédos országokhoz képest is, amelyek rendelkeznek 2020-as adatokkal: Szlovákiában 11%-kal, Szerbiában, 10%-al, Szlovéniában pedig csak 7%-kal több a boltok és egyéb szolgáltatások lett elérhető a neten. A régióból csak Ausztria előz meg minket, itt 19%-kal több vállalat és kereskedő van érhető el már online is. Fontos viszont figyelembe venni, hogy ez a statisztika nem tárgyalja, milyen bázisponthoz képest érték el az országok ezt a növekedést.

Mely szektorokban volt a legnagyobb a fejlesztés?

Az Eurostat adataiból kiderül az is, hogy az online értékesítésre fordított források mértéke itthon területenként eltérő volt. A legerősebben a turizmus és a vendéglátás fejlődött: a szállásoknál 27%-kal több szállásadó érhető el a netes is, a vendéglátásban pedig 28%-kal bővült azoknak az éttermeknek az aránya, akiktől lehet online rendelni. A kiskereskedelmeben szintén ennyivel bővült a webshopok aránya a 10 főnél több embert foglalkoztató cégeknél. Voltak viszont olyan területek, ahol csak minimálisan nőtt az online is elérhető cégek száma. Ilyen például az építőipar, ahol csak 5%-ot lett bővült azoknak a végeknek az aránya, akiktől az interneten keresztül is lehet vásárolni vagy rendelni. Ennek az oka, hogy bizonyos termékeket és szolgáltatásokat még mindig egyszerűbb személyesen beszerezni, mint online.

A járvány lezárásai legkeményebben a turizmust, a vendéglátást és a kereskedelmet érintették. A szállásadóknak a lemondás és az átfoglalás gyorsabb intézéséhez kellett az online felület, az éttermeknek muszáj volt biztosítani a netes rendelést, hogy legyen bevételük, a boltoknak pedig az online vásárlás lehetőségét. Várhatóan ez a tendencia meg fog maradni a jövőben, és egyre többen költenek az online fejlesztésekre. Így nem csak a forgalmat lehet könnyen növelni, hanem adott esetben egy jól áttekinthető webshop szükségtelenné teheti az üzlethelyiség fenntartását is.

Voltak, akik pórul jártak a webshop-fejlesztéssel

Korábban szintén népszerű volt a vény nélküli gyógyszerek rendelése online, a patikák pedig elég sok pénzt költöttek a webshopjaik fejlesztésére. Ennek azonban egy tavaly novemberi törvénymódosítás véget vetett. Az idén január elsejével hatályba lépő módosítás miatt már nem lehet gyógyszereket rendelni. Ezzel nem csak a patikák webshop-fejlesztére fordított pénze veszett kárba, de a betegeknek is nehezebb hozzáférni olyan hétköznapi készítményekhez, mint az orrspray, a megfázáskor szedett gyógyszerek vagy a vitaminok. Enélkül a módosítás nélkül valószínű még több hazai cég fordított volna pénzt az e-kereskedelmi fejlesztésekre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás élesedett a magyar patikákban: tömegek nem jutnak most gyógyszerhez emiatt

Gyakorlatilag ellehetetlenítette a betegek számára az új szabályozás, hogy gyógyszernek minősülő készítményeket rendelhessenek az internetről házhozszállítással.