Lyukat égetett a villamosba a felsővezeték: a BKV szerint nincs gond

A helyszínen tartózkodó olvasónk tájékoztatása szerint 2013 január 2-án a 18-as villamos Széll Kálmán téri végállomásán reggel fél kilenckor egy leszakadt felsővezeték lyukat égetett egy forgalomban levő szerelvénybe. Bár olvasónk tájékoztatása szerint a baleset alatt éppen nem tartózkodtak utasok a járaton, véleménye szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés. A szakadás és az azt követő áramtalanítás miatt egy ideig a 4-6-os, az 59-es, és a 61-es villamosok sem jártak.

A BKV Zrt. lapunknak küldött tájékoztatása szerint a végállomáson tartózkodó jármű áramszedője lehúzás közben úgynevezett villamos ívet húzott, amely elégette a fölötte található munkavezetéket. "A képen látható villamostípuson a szedőt kézzel húzzák le, és a segédüzemi áramfelvétel miatt - fűtés, világítás, stb. - minimális villamos ívet tud húzni, ennek hőterhelése pedig ritka esetekben képes a munkavezetéket elégetni. A járműveink többségén az áramszedő lehúzása már automatikus módon történik, ott nem fordulhat elő ilyen eset" - tudatta lapunkkal az eset kapcsán a közlekedési vállalat.

A képek tanúsága szerint a lecsapódó felsővezeték jókora égési sérülést okozott a szerelvényben. Így nem meglepő, hogy nemcsak olvasónkban, de bennünk is felmerült a kérdés, mennyire lehet veszélyes az utasokra nézve egy ehhez hasonló vezetékszakadás? A BKV Zrt. tájékoztatása szerint a villamosra szakadó felsővezeték rövidzárlatot okoz, amelyet érzékelve a hálózat védelme, automatikusan, szinte ezredmásodperceken belül a megtáplálást lekapcsolja. A villamosban ülők így nincsenek veszélyeztetve, őket áramütés nem érheti.

A közlekedési vállalat szerint egyébként a villamoshálózat nagyságához, valamint a közlekedő magas járatszámhoz képest nem gyakoriak ezek az esetek. Mint mondják legtöbbször külső erőhatások okozzák a felsővezeték szakítását, általában a villamosok, trolik sérült áramszedői, de előfordulnak elakadó járművek, például nyitott platóval, rögzítetlen daruval közlekedő tehergépkocsik is. Ritkábban a már említett villamos ív vagy túl nagy áramok miatti szakadás is előfordulhat. De a rendszeres kábellopások is meggyengítik hálózatot, a kisebb megmaradó keresztmetszet nagyobb áramterhelésnek van kitéve, ezért melegszik. Ennek hatására anyaga elfárad, ridegebbé válik, így törésre, szakadásra hajlamosabb.

Baleset ért a BKV-n? Bizonyítsd, ha pénzt akarsz!

Bár a fenti eset nem járt személyi sérüléssel, azonban a BKV-járatain nap mint nap történnek kisebb nagyobb balesetek. A leggyakoribbak a hirtelen fékezésekből adódó végtagtörések. Felmerül tehát a kérdés, milyen kártérítési kötelezettsége van a közlekedési vállalatnak az utasok felé.

2012. január elsejével megszűnt a BKV Zrt. utas-balesetbiztosítása, melyet korábban a Generali-Providencia Biztosító Zrt. biztosított az utasok számára. A megszűnt biztosítás a felelősségi - viszonyok vizsgálata nélkül - limitált kártérítést nyújtott a jeggyel vagy bérlettel rendelkező utasok számára, amikor őket a közlekedési társaság üzemi területén (mozgólépcsőn, járművön, járműről történő le- és felszálláskor) valamilyen baleset érte. A BKV Zrt. a korábbi utas-balesetbiztosítás felmondását azzal indokolta, hogy az gazdaságtalan, előnytelen, illetve fenntartását jogszabályi kötelezettség nem írja elő. Az előzetes számítások szerint ezzel a fővárosi társaság éves szinten mintegy 50 millió forintot spórolt.

Az érvényes jeggyel és bérlettel utazók azonban azóta sem maradtak biztosítás nélkül, a társaság felelősségbiztosítása továbbra is a kár teljes összegéig fedezetet nyújt azokban az esetekben, amikor a társaság felelőssége megállapítható. Baleseti kártérítés tehát akkor igényelhető az utas részéről, ha bizonyítani tudja, hogy mikor, melyik járaton, kinek a szabályszegő magatartása folytán szenvedett súlyos sérülést. Ilyen esetben azonnal szólni kell a vezetőnek, felhívni a figyelmét az esetlegesen már érezhető fájdalommal járó súlyosabb sérülésről.

Fontos, hogy semmilyen esetben se hagyjuk a helyszínről tovább menni a közlekedési eszközt. Ebben segítségünkre lehetnek utastársaink is, akiknek nevét, telefonszámát is érdemes rögzítenünk. Az ő tanúkénti meghallgatásuk ugyanis jelentős szerepet kaphat a kártérítési eljárás során a későbbiekben. A magyar jogrend szerint a bizonyítási teher a sértetten van, neki kell a baleset tényállását bizonyítani. Ez viszont utólagos bejelentés esetén igen nehéz.