170 milliárd forintos üzlet jött létre: teljesen átalakulhat Budapest és az agglomeráció közlekedése

Új korszak kezdődhet a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedésben. A Fővárosi Közgyűlés pénteken 17 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett jóváhagyta azokat a részvényesi és együttműködési megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) regionális közlekedésszervezővé alakítását.

A változás lényege, hogy az állam kizárólagos tulajdonában álló Országos Közlekedési Központ (OKK) Zrt. tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez a BKK-ban. A társaság 2027. január 1-jétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működhet tovább.

Az átalakítás eredményeként egyetlen közlekedésszervező rendelheti meg és hangolhatja össze a fővárosi helyi járatok, a HÉV, az elővárosi vasút és a Budapesten végállomásozó elővárosi autóbuszok közszolgáltatásait.

Legalább 170 milliárd forintból működhet az új rendszer

A megállapodás egyik legfontosabb eleme a közlekedésszervezés finanszírozásának átalakítása. A BKK bevételekkel nem fedezett, közlekedésszervezői tevékenységéhez kapcsolódó költségeit a főváros és az állam fele-fele arányban viseli majd.

A két fél 2027-ben legalább 170 milliárd forinttal járul hozzá ezekhez a kiadásokhoz. Ez a finanszírozási modell a korábbinál közvetlenebb együttműködést teremthet a fővárosi és az állami közlekedési szolgáltatások között. A változás ugyanakkor nem jelenti a BKV állami tulajdonba kerülését. A Budapesti Közlekedési Zrt. továbbra is a fővárosi önkormányzat kizárólagos tulajdonában marad, és megőrzi belső szolgáltatói szerepét.

Összehangolnák a fővárosi és az agglomerációs járatokat

Az új rendszer egyik legfontosabb célja, hogy megszüntesse a párhuzamosan közlekedő járatokat, és hatékonyabbá tegye a rendelkezésre álló kapacitások felhasználását.

Jelenleg a fővárosi és az elővárosi közlekedés megrendelése külön szervezetekhez tartozik. Az összehangolt irányítás révén lehetőség nyílhat arra, hogy az azonos útvonalon közlekedő, egymással párhuzamos járatok helyett sűrűbb vagy új összeköttetéseket alakítsanak ki. A menetrendek és az átszállási pontok közös megtervezése az utazási idő csökkentéséhez is hozzájárulhat. Emellett hatékonyabban használhatják ki a már meglévő kötöttpályás infrastruktúrát.

Az intézkedések az utasok számára a jegyértékesítés, az utastájékoztatás és az ellenőrzés területén is változásokat hozhatnak. A tervek szerint ezeket a rendszereket nem két párhuzamos szervezetben, hanem egységesen fejlesztik és működtetik.

Három tagot a főváros, hármat az állam jelölhet az igazgatóságba

Az új tulajdonosi struktúrához a társaság irányítását is átalakítják. A BKK ügyvezetését egy hattagú igazgatóság látja majd el, amelybe három tagot a fővárosi önkormányzat, hármat pedig az OKK jelölhet.

A megállapodás szakmai és integritási alkalmassági követelményeket is meghatároz az igazgatósági tagok számára. A társaság napi operatív irányítása továbbra is a vezérigazgató feladata lesz, akit az igazgatóság legfeljebb három évre nevezhet ki.

A jelenlegi vezérigazgató, Bodor Ádám megbízatása 2027. március 31-ig tart. Az április 1-jén kezdődő időszakra már az új igazgatóság nevezi ki a társaság vezetőjét. Az elfogadott előterjesztés a kommunikációra is tartalmaz előírást. A BKK-nak a jövőben az állami és a fővárosi oldallal előzetesen egyeztetnie kell a kommunikációját.

Karácsony Gergely történelmi lehetőségnek nevezte az átalakítást

Karácsony Gergely főpolgármester a közgyűlésen történelmi lehetőségként értékelte az előterjesztést. Felidézte, hogy a főváros vezetése már az 1990-es évek eleje óta keresi annak lehetőségét, miként lehetne összehangolni a helyi és a helyközi közlekedést, amelyet a jelenlegi jogszabályi környezet különválaszt.

A főpolgármester elmondta, hogy 2019-es főpolgármester-jelölti programjában is vállalta egy, az állam részvételével működő regionális közlekedésszervező létrehozását. Szerinte a mostani megállapodás a főváros költségvetési helyzetét is javíthatja. Az együttműködés előzménye a főváros és a kormány között létrejött megállapodás, amelyről október 1-jén a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is tárgyalt. A most elfogadott részvényesi és együttműködési megállapodás ennek a folyamatnak az újabb állomása.

A közgyűlési döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy az új szervezet január első napján automatikusan megkezdheti a munkát. A regionális közlekedésszervező létrehozásához további jogalkotási, társasági jogi és szerződéses lépésekre van szükség. Ezek többségét 2026 végéig, illetve 2027. január 1-jei hatállyal kell végrehajtani. A megállapodás egyes elemeihez törvényi és rendeleti módosításokra is szükség lesz.

A következő hetekben tehát az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a főváros és az állam milyen ütemben tudja végrehajtani a szükséges jogi és szervezeti változtatásokat. A cél az, hogy 2027 elejétől már egységes rendszerben lehessen megszervezni Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA