Fordulat a magyar önkormányzatoknál: milliárdos pluszforrásról döntött a Tisza-kormány

A kiadási főösszeg 303,3 milliárd forinttal haladná meg az idei, módosított költségvetésben szereplő 4992,1 milliárd forintot. A bevételek pontos összegét a Portfolio által ismertetett táblázat nem közli külön, de a kiadások és a tervezett pozitív egyenleg alapján azok nagyságrendileg 5308,7 milliárd forintra tehetők. Ez számított érték, nem önállóan közölt költségvetési előirányzat.

A teljes önkormányzati gazdálkodás mellett külön érdemes megnézni, mennyi pénzt biztosítana közvetlenül a központi költségvetés a településeknek. A 2027-es tervezetben a helyi önkormányzatok támogatásaira 1613,32 milliárd forint kiadást irányoztak elő. Ebből 1607,64 milliárd forint működési célú támogatás, míg a felhalmozási kiadásokra 5,47 milliárd forint jutna. Összehasonlításképpen a 2026-os módosított költségvetés 1414,79 milliárd forint működési kiadással számolt. A jövő évi működési támogatási keret tehát közel 193 milliárd forinttal lenne magasabb. 

A legnagyobb támogatási tételek az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokhoz kapcsolódnak. A köznevelési feladatokra 444,11 milliárd forintot, az önkormányzati működés általános támogatására 414,72 milliárdot különítenének el. A szociális és gyermekjóléti feladatok 363,13 milliárd, a gyermekétkeztetés pedig 169,57 milliárd forintot kaphat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: több millió magyart érinthetnek a változások, itt vannak a legfontosabb részletek

Hivatalosan is az Országgyűlés elé került a Tisza-kormány 2027-es költségvetési javaslata.

A kulturális feladatok támogatására 22,68 milliárd forint jutna. Ezen felül 34,17 milliárd forintot szánnak a települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatására, a megyei hatókörű városi múzeumok 3,77 milliárd, a városi könyvtárak pedig 4,19 milliárd forintos kiegészítő támogatással számolhatnak.

A költségvetés 25,67 milliárd forintot biztosítana a polgármesterek illetményére és költségtérítésére, a helyi közösségi közlekedési feladatokra 22 milliárd forintot irányoz elő. A megyei önkormányzatok feladatellátását 6,17 milliárd forinttal segítenék, a szociális célú tüzelőanyag-vásárlásra pedig 10 milliárd forintos keret szerepel a javaslatban. 

35 milliárd forint maradhat a településeknél

A szombaton ismertetett bejelentés szerint 2027-től megszűnne az önkormányzatoknak a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettsége. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter szerint ez nagyságrendileg 30–35 milliárd forintos könnyebbséget jelenthet a településeknek.

A befizetés a Versenyképes Járások Program finanszírozásához kapcsolódik, és az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeit érinti. A változtatás azt jelentené, hogy az érintett településeknek nem kellene ezt az összeget befizetniük a területfejlesztési alapba, így több pénzt használhatnának fel saját feladataikra és fejlesztéseikre. 

Fontos azonban, hogy ez a befizetési kötelezettség nem azonos a szolidaritási hozzájárulással. Utóbbi továbbra is megmarad, vagyis a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoknak továbbra is hozzá kell járulniuk a központi költségvetéshez.

335 milliárd forintot vár az állam a szolidaritási hozzájárulásból

A 2027-es költségvetésben az állam 335,676 milliárd forint bevétellel számol a szolidaritási hozzájárulásból. A 2026-os módosított büdzsében ez az összeg még 395,8 milliárd forint volt, vagyis a tervezett bevétel mintegy 60,1 milliárd forinttal, nagyjából 15 százalékkal csökkenhet.

Ezt a tételt érdemes külön kezelni az önkormányzatoknak biztosított 1613,32 milliárd forintos támogatástól. A 335,676 milliárd ugyanis nem a településeknek kiosztott pénz, hanem az állam által a szolidaritási hozzájárulásból várt bevétel. A két szám tehát a központi költségvetés önkormányzatokkal kapcsolatos kiadási és bevételi oldalán jelenik meg. 

A költségvetési javaslat azt is rögzíti, hogy bizonyos bírságbevételek továbbra is az önkormányzatokat illetik meg. A települési jegyző által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege helyben maradhat, a kormányhivatalok által kiszabott ilyen bírságokból pedig 30 százalék jut az érintett önkormányzatnak.

A közterület-felügyelők által kiszabott közigazgatási bírságok behajtott összegének szintén teljes egészét megkapja a település. Egyes közigazgatási bírságok behajtásából 40 százalék, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett személyi jövedelemadóból pedig 100 százalék illeti meg a területileg érintett önkormányzatot. 

A fejlesztésekhez kapcsolódó kiadások között 5,18 milliárd forintos vis maior keret szerepel, amelyből rendkívüli helyzetekben kaphatnak támogatást a települések. A kompok és révek fenntartására, illetve felújítására 390 millió forintot szánnának, az ózdi martinsalak miatt károsodott lakóépületek tulajdonosainak kártalanítására pedig 100 millió forintot különítenének el.

A 2027-es büdzsé tehát egyszerre növelné az önkormányzati feladatokra jutó központi támogatásokat, csökkentené a szolidaritási hozzájárulásból várt állami bevételt, és megszüntetne egy további, iparűzési adóhoz kötött befizetési kötelezettséget. A javaslat elfogadása után derül ki, hogy a tervezett forrásokból a különböző településtípusok és pénzügyi helyzetű önkormányzatok ténylegesen mennyit tudnak majd felhasználni.

Címlapkép: Mészáros János, MTI/MTVA