Megroppantak a techóriások: brutális eladási hullám söpört végig a tőzsdéken

Péntek késő délután a Dow Jones 0,7 százalékos, az S&P 500 1,6 százalékos, a Nasdaq pedig 2,5 százalékos mínuszban állt. A Dow komponensei közül az Nvidia, a Cisco és a Goldman Sachs teljesített a leggyengébben, egyaránt 3 százalékot meghaladó eséssel. A Nasdaq korábban közel 3 százalékot veszített értékéből, ezzel augusztus eleje óta nem látott szintre került, és akkori állása alapján már csaknem 9 százalékkal maradt el október eleji csúcsától.

Az amerikai piacnyitás után az Intel 29 százalékot zuhant, az Amazon pedig 4,5 százalékkal gyengült. Az Alphabet csütörtöki esése után újabb meghatározó technológiai vállalatok gyorsjelentései váltottak ki heves eladásokat. A piaci feszültség erősödését jelezte, hogy az S&P 500 várható volatilitását mérő VIX index a kereskedés korai szakaszában közel 9 százalékkal, 18,7 pontra emelkedett.

Az európai félvezetőipari részvényeket már délelőtt elérte az eladási hullám. Az ASML 5,2, a BESI 4,8, az Infineon 3,7 százalékos mínuszba került, az Aixtron pedig közel 4 százalékot esett. A szélesebb európai piac korábban még ellenállóbbnak bizonyult: délelőtt a DAX ledolgozta nyitás utáni veszteségének nagy részét, a CAC 40 0,26, a FTSE 100 pedig 0,43 százalékos pluszban járt, miközben a Stoxx 600 lényegében stagnált.

Budapesten a legutóbbi, délelőtti adatok szerint a BUX index 0,72 százalékkal csökkent. A blue chipek közül az OTP 1,22, a Mol 0,79 százalékkal gyengült, a Richter 13 090 forinton lényegében stagnált, a Magyar Telekom pedig 0,22 százalékkal emelkedett.

A nap látványos nyertesei közé tartozott a Universal Music Group, amelynek részvényei délelőtt 15 százalékkal ugrottak meg a vártnál kedvezőbb gyorsjelentés után. A Kia ezzel szemben 12 százalékot veszített értékéből Szöulban, és több mint egyéves mélypontra süllyedt. A nemesfémpiacon folytatódott az ezüst hetek óta tartó gyengülése, a jegyzés pénteken közel egyéves mélypontra került.

Az Intel kilátásai és az AI költségei nyomasztják a piacot

Az Intel a negyedik negyedévre mindössze 15–16 milliárd dolláros árbevételt vár, szemben a 17,07 milliárd dolláros elemzői konszenzussal. A vállalat idén már nem számít pozitív cash flow-ra, miközben a gyenge PC-piaci kereslet és a gyártási nehézségek is hátráltatják a reorganizációt.

A számítógéppiacot a memóriachipek drágulása is terheli. A beszállítók kapacitásaik egy részét az AI-rendszerekhez szükséges memóriák gyártására csoportosítják át, ami növeli a hagyományos PC-k előállítási költségét. Ez különösen érzékenyen érinti az Intelt, amelynek harmadik negyedéves árbevételét nagyjából felerészben a PC-chipek adták.

Az Amazonnál elsősorban a beruházások finanszírozása aggasztja a befektetőket. A vállalat fenntartotta idei, 220 milliárd dolláros tőkebefektetési (capex) tervét, miközben az elmúlt tizenkét hónapban 42,4 milliárd dolláros negatív szabad cash flow-t (FCF) mutatott ki. A szabad cash flow azt mutatja, mennyi pénz marad a működésből a beruházási kiadások fedezése után.

A probléma az egész technológiai szektort érinti. A Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és az Oracle működési cash flow-ja az első kilenc hónapban 29 százalékkal, rekordot jelentő 542,9 milliárd dollárra nőtt, beruházásaik viszont megduplázódtak, és elérték az 556,9 milliárd dollárt. Így összesített szabad cash flow-juk az egy évvel korábbi 143,5 milliárd dolláros többletből 14 milliárd dolláros deficitbe fordult.

A beruházási hullám a részvényesi javadalmazást is visszavetette. Az öt technológiai óriás részvény-visszavásárlásai 83 százalékkal, 13,6 milliárd dollárra zuhantak, miközben osztalékra 37 milliárd dollárt fordítottak. Az Alphabet és a Meta idén egyáltalán nem vásárolt vissza saját részvényeket.

Ez az egy részvényre jutó eredmény (EPS) növekedését is fékezheti. A sajátrészvény-visszavásárlás és a részvények bevonása ugyanis csökkenti a részvényszámot, így változatlan profit mellett is javítja ezt a mutatót. E támasz gyengülésével párhuzamosan az új adatközpontok amortizációja is egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a marzsokra.

A kötvényekben lát lehetőséget a Bank of America stratégája

A Bank of America vezető befektetési stratégája szerint a technológiai óriások vállalati kötvényei jelenleg vonzóbb kockázat-hozam arányt kínálhatnak a részvényeknél. A masszív finanszírozási igények és az eladósodottsággal kapcsolatos aggodalmak lenyomták a kötvényárfolyamokat, így egyes, befektetésre ajánlott kategóriájú technológiai kötvények hozama 6–8 százalékra emelkedett.

A nagy felhőszolgáltatók idén eddig mintegy 271 milliárd dollárt vontak be kötvény- és részvénykibocsátásokkal. A Microsoft 25 milliárd dolláros kötvénykibocsátást jelentett be AI-fejlesztéseire, a Meta pedig 95 milliárd dollárt tervez bevonni új részvények értékesítésével. Utóbbi a meglévő tulajdonosok részesedésének hígulásával járhat.

Az AI-cégek értékeltségének kérdését az Anthropic tervezett tőzsdei bevezetése (IPO) is előtérbe helyezte. Aswath Damodaran vállalatértékelési szakértő mintegy 1475 milliárd dollárra becsüli a társaság cégértékét, beleértve a kibocsátásból feltételezett 100 milliárd dolláros friss tőkét. Ez elmarad a piaci pletykákban emlegetett 1500–2000 milliárd dolláros várakozástól, amely azonban nem minősül hivatalos kibocsátási ársávnak.

A becslés már így is rendkívül agresszív növekedést áraz, 2036-ra közel 1000 milliárd dolláros éves árbevételt feltételezve. Damodaran a jelentős infrastruktúra-kötelezettségeket, a versenyt és a részvényesek korlátozott kontrollját is komoly kockázatnak tartja, ezért saját fair value becslését érdemben meghaladó áron nem venne részt az IPO-ban.

Ellentétes vállalati történetek Európában és az autóiparban

A Universal Music Group kedvező fogadtatású gyorsjelentésében az előfizetéses bevételek növekedése volt a kulcstényező. A hangfelvételekhez kapcsolódó előfizetéses bevételek változatlan devizaárfolyamon, a Downtown akvizíciójának hatását kiszűrve 9,5 százalékkal bővültek, felülmúlva a várakozásokat. Ehhez az áremelések és az előfizetői bázis növekedése egyaránt hozzájárult. A részvény ugyanakkor a pénteki rali ellenére is elmaradt júliusi szintjétől.

A Kia harmadik negyedéves üzemi eredménye ezzel szemben a vártnál gyengébben, 1,82 billió vonon alakult. A közel-keleti feszültségek miatt megugró nyersanyag- és logisztikai költségek mintegy 600 milliárd vonnal rontották az eredményt. A menedzsment szerint a magas fuvardíjak a negyedik negyedévben is fennmaradnak, miközben az erősödő von és az értékesítést ösztönző árengedmények is erodálják a profitmarzsot.

A Volkswagen likviditási nehézségei miatt felfüggeszti az elektromos Golf fejlesztését wolfsburgi központjában. A döntés egy nappal azután született, hogy a konszern több mint egy évtizede nem látott mértékű negyedéves veszteségről számolt be. A restrukturálási tervek százezer munkahely megszüntetését és akár négy németországi gyár bezárását is tartalmazzák. Az üzemi tanács ugyanakkor azt közölte, hogy a projekt átmeneti befagyasztása nem késlelteti az elektromos Golf piaci bevezetését.

Újra teljes kapacitással működik a Mol fontos üzeme

A Mol teljes kapacitással újraindította a Dunai Finomító AV-3-as kőolaj-desztilláló üzemét, amely a 2025. októberi tűzesetben sérült meg. A helyreállítási beruházás 18 milliárd forintba került, és nem járt kapacitásbővítéssel.

Az évi mintegy 3,8 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes egység a finomító lepárlási kapacitásának közel 47 százalékát adja. Visszatérésével ismét helyreállt a komplexum teljes feldolgozási kapacitása, ami a hazai és a regionális üzemanyag-ellátás biztonsága szempontjából is kritikus jelentőségű.

Az UBM Holding részvényesei pénteken elfogadták a június végén zárult üzleti év beszámolóit. A csoport konszolidált árbevétele 237,3 milliárd forint volt az előző évi 239,9 milliárd forint után. Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírások előtti eredménye, az EBITDA 5,4 milliárdról 6,2 milliárd forintra emelkedett, adózás előtti eredménye pedig a korábbi 44,9 millió forintos veszteségből 83 millió forintos nyereségbe fordult.

A termelési volumen több mint 36 százalékkal bővült, részben a Royal Agrifirm magyarországi leányvállalatának felvásárlása nyomán. Az UBM romániai kisebbségi részesedésének értékesítése 1,95 milliárd forinttal járult hozzá a konszolidált eredményhez. A cégcsoport Görögországban többségi részesedés megszerzéséről állapodott meg egy takarmánygyártóban, Kazahsztánban pedig zöldmezős üzemberuházást tervez.

A 4iG rendkívüli közgyűlésén személyi változásokról döntöttek: Blénessy László lemondását követően Pafféri Zoltán Lajost választották az igazgatóság tagjává, a felügyelőbizottságban megüresedő pozíciót pedig Kunosi András vette át.