Olyan válság jöhet 2027-ben Magyarországon, amire még nem volt példa: már idén eldőlhet az első dominó

Magyarország és a környező térségek jelentős részén november első felében sem látszik számottevő csapadékutánpótlás a Klímapolitikai Intézet Facebook-bejegyzése szerint. A szervezet az ECMWF október 30-i előrejelzésére hivatkozva azt írta, hogy a következő két hétben egyenlőtlen lehet a csapadék eloszlása. Az Alpok egyes részein jelentősebb mennyiség hullhat, a Kárpát-medence nagy részén viszont továbbra is kevés eső körvonalazódik.

Az intézet szerint egy szárazabb őszi időszak önmagában még nem lenne rendkívüli. A gondot az jelenti, hogy ezúttal egy hónapok óta, egyes térségekben még régebb óta fennálló vízhiányt kellene pótolnia a csapadéknak.

Már a nyár előtt sem töltődtek fel megfelelően a vízkészletek

A bejegyzés szerint Magyarország 2026-ban az 1901 óta feljegyzett legszárazabb nyarát élte át, az országos nyári csapadékösszeg közel kétharmada hiányzott. A legszárazabb területeken, különösen a Duna–Tisza közén és a Mezőföldön, helyenként mindössze 30–40 milliméter csapadék hullott az egész nyár során.

A helyzetet a rendkívüli hőség és a hőhullámok is súlyosbították. Az intézet értékelése szerint a kevés csapadék és a magas párolgási veszteség együtt vezetett súlyos talajnedvesség-hiányhoz.

A vízhiány ráadásul nem az idei nyárral kezdődött. A szervezet azt írta, hogy a csapadékhiány már 2025 második felében kialakult, és a 2025–2026-os tél, majd az azt követő tavasz sem töltötte fel megfelelően a talajok vízkészletét. Emiatt különösen fontos lenne, hogy a következő hónapok érdemi változást hozzanak.

Nemcsak a földeken okozhat gondot a vízhiány

Az intézet szerint a probléma egyszerre érinti a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét, a Kárpát-medence felszín alatti vízkészleteit, a talajok nedvességtartalmát és a környező közép-európai folyórendszereket.

Egy újabb forró, csapadékszegény nyár következményei ezért a mezőgazdaságon is túlmutathatnak. A bejegyzés az élelmiszer-termelés visszaesését, az ivóvízellátás sérülékenységét, az energiatermelés korlátozottságát és az ipari termelés zavarait is a lehetséges hatások közé sorolja. Emellett a hajózás, a turizmus és az ökológiai rendszerek is megsínylenék a tartós vízhiányt.

„A vízhiány tartóssá válása már nem egyszerű környezeti probléma, hanem az ország gazdasági stabilitását és működőképességét veszélyeztető stratégiai kockázat.”

Így fogalmazott a Klímapolitikai Intézet, amely szerint az egyes ágazatokban jelentkező nehézségek együtt már szélesebb gazdasági válsághelyzetet is előidézhetnének.