Hidegzuhany a magyar utazóknak: emiatt fizethetünk idén vagyonokat a nyaralásért

A közel-keleti háború február 28-i kitörése azonnal megrázta a nemzetközi utazási piacot. A légterek lezárása, a repülőjáratok tömeges törlése és több ezer külföldön rekedt állampolgár hazahozatala pillanatok alatt világossá tette, hogy a konfliktus nemcsak a térség biztonságát érinti, hanem a globális turizmust is. A legnépszerűbb közel-keleti úti célok, Dubaj, Abu-Dzabi, Omán forgalma érezhetően visszaesett, a nyugat-európai utazók pedig sorra mondják le a térségbe tervezett útjaikat, vagy más régiókba foglalnak át. Egyelőre senki nem látja, meddig tart a háború, és milyen következményei lesznek a nemzetközi közlekedésre, a repülőjegyárakra vagy a térség biztonsági megítélésére.

Ebben a bizonytalan helyzetben arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez hogyan hat a magyar utazók döntéseire. Mennyire érzik kockázatosnak a külföldi utazást? Változtatnak-e az idei terveiken? Elkerülik-e a konfliktushoz közeli országokat, vagy inkább kivárnak? A Pénzcentrum kutatásának eredménye, melyet több, mint 2 ezren töltöttek ki, megmutatják, hogyan reagálnak a magyarok egy olyan geopolitikai válságra, amely ugyan távol zajlik, mégis közvetlenül befolyásolja az utazási kedvet és a tervezést.

Átlagosan évente hányszor utazol szabadidős céllal (nyaralás, pihenés)?

A grafikon részletesebben nézve azt mutatja, hogy a magyarok többsége évente legalább egy-két alkalommal elutazik, de a rendszeres, akár három‑négyszeri utazás sem ritka. A 25 év alattiaknál különösen magas azok aránya, akik évente többször is útnak indulnak, ami jól illeszkedik ahhoz, hogy a fiatalabb korosztály rugalmasabb, mobilisabb és erősebben keresi az élményalapú utazásokat. A 25–40 évesek körében szintén jelentős a kétszer vagy háromszor utazók aránya, ami arra utal, hogy a stabilabb jövedelem és a még aktív életmód együtt tartja fenn az utazási kedvet. A 41–55 éveseknél már kiegyenlítettebb a kép, de továbbra is sokan vannak, akik évente legalább egyszer-kétszer elmennek pihenni. A 60 év felettiek körében viszont látványosan nő azok aránya, akik ritkábban vagy egyáltalán nem utaznak, ami részben egészségi, részben anyagi okokra vezethető vissza.

Az iskolai végzettség szerinti bontás még markánsabb különbségeket mutat. Az alacsonyabb végzettségűek körében jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem utaznak, míg a diplomásoknál és a felsőfokú végzettségűeknél kiugróan magas a többszöri utazás. A felsőfokú végzettség tehát egyértelműen összefügg a gyakoribb utazással, ami a magasabb jövedelemmel és a nagyobb kulturális nyitottsággal magyarázható. Összességében a grafikon azt mutatja, hogy a magyar utazási piac aktív, de erősen rétegzett:

a fiatalabb és képzettebb csoportok utaznak a legtöbbet, míg az idősebb és alacsonyabb végzettségű rétegek jóval visszafogottabban.

Terveid szerint idén hova utazol?

A válaszadók több mint fele, 51,6%, idén belföldre és külföldre is tervez utazni, ami azt mutatja, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet ellenére a magyarok többsége nem mond le a külföldi pihenésről. Minden negyedik kitöltő kizárólag külföldre készül, míg a csak belföldi utazást tervezők aránya jóval alacsonyabb, nagyjából 13%. A teljesen utazást nem tervezők aránya 10% körül alakul.

Korcsoportonként jól látszik, hogy a legaktívabb utazók a 25–40 évesek és a 41–55 évesek: ezekben a csoportokban több százan jelölték meg, hogy belföldre és külföldre is mennének, ami a korosztály stabil jövedelmi helyzetével és aktív életmódjával függ össze. A 64 év felettieknél szintén magas a több irányba utazók száma, de itt már megjelenik egy erősebb óvatosság is: ebben a korcsoportban a nem utazók aránya jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál. A 25 év alattiaknál a mintanagyság kisebb, de a tendencia hasonló: többségük tervez valamilyen utazást, és közülük is sokan külföldre mennének.

Hallottál már arról, hogy a közel-keleti konfliktus hatással lehet a turizmusra?

A válaszadók elsöprő többsége, 86%-a hallott a közel-keleti konfliktus turizmusra gyakorolt hatásáról, és követi is a híreket. Mindössze 1,4% azok aránya, akik egyáltalán nem értesültek a helyzetről, ami azt mutatja, hogy a téma gyakorlatilag mindenkit elért. 

Korcsoportonként jól látszik, hogy a középkorúak és az idősebbek a leginkább tájékozottak: a 41–55 éveseknél például több mint 90% aktívan követi a híreket, és a 64 év felettieknél is hasonlóan magas ez az arány. A 25 év alattiaknál viszont jóval vegyesebb a kép: itt már érezhetően nagyobb azok száma, akik csak felületesen értesültek a konfliktusról, vagy egyáltalán nem hallottak róla.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos figyelmeztetés jött az utazóknak: ami most történik a légi közlekedésben, az mindent átírhat

Másfél hete tart az iráni konfliktus mely miatt komoly zavar keletkezett a globális légi közlekedésben.

Az iskolai végzettség szerinti bontás még erősebb különbségeket mutat. A diplomások körében szinte mindenki, gyakorlatilag 95% felett követi a híreket, míg az általános iskolai végzettségűeknél jóval magasabb azok aránya, akik csak hallottak róla, de nem foglalkoznak vele. A teljesen tájékozatlanok aránya ugyan minden csoportban alacsony, de leginkább az alacsonyabb végzettségűeknél jelenik meg.

A kutatásunk alátámasztja hogy a magyar lakosság döntő része tisztában van a konfliktus létezésével és annak turisztikai következményeivel.

Az iráni–amerikai konfliktus miatt bizonytalanabbnak érzed most a külföldi utazást?

A kutatás alapján a válaszadók többsége, 54%-a kifejezetten bizonytalanabbnak érzi most a külföldi utazást az iráni–amerikai konfliktus miatt, és emiatt óvatosabban tervez. További 22% ugyan szintén tart a helyzettől, de ez nem befolyásolja az idei utazási terveit. A megkérdezettek közel negyede viszont azt mondta, hogy a konfliktus egyáltalán nem hat rá.

Korcsoportonként jól látszik, hogy a bizonytalanság leginkább a középkorúakat és az idősebbeket érinti: a 45–60 évesek körében különösen magas azok száma, akik emiatt óvatosabbak, és a 60 év felettieknél is jelentős ez az arány. A fiatalabbaknál valamivel kiegyenlítettebb a kép: bár sokan érzik kockázatosabbnak a külföldi utazást, körükben nagyobb azok száma is, akik szerint a konfliktus nem befolyásolja a döntéseiket.

A családi állapot szerinti bontás szintén érdekes mintázatot mutat. A házasok és a kapcsolatban élők körében különösen magas az óvatosabbá válók aránya, ami arra utal, hogy a családi felelősségvállalás erősebben hat az utazási döntésekre. Az egyedülállók és elváltak között valamivel több azok száma, akik nem érzik bizonytalanabbnak a külföldi utazást, míg az özvegyek körében kiemelkedően magas a kockázatérzet.

Összességében az látszik, hogy a konfliktus jelentősen befolyásolja a magyarok biztonságérzetét, és sokaknál óvatosabb tervezést eredményez, különösen a középkorú és idősebb, illetve családos utazók körében.

Számítasz arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet hatással lesz az utazások áraira?

Kutatásunkban a válaszadók többsége arra számít, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet érezhetően meg fogja drágítani az utazásokat. Több mint 75% drágulást vár, ami jól mutatja, hogy a konfliktusok és a bizonytalan nemzetközi környezet már most beépült az utazók elvárásaiba. Mindössze a kitöltők 9%‑a gondolja úgy, hogy nem lesz érdemi hatása az árakra, és csupán egy nagyon szűk réteg, alig 6,5%  számít olcsóbb utakra. 

A kérdőív kiértékelését a következő héten folytatjuk.