Tömegek mondják le a nyaralásukat a szezon előtt: kiderült, mi áll a háttérben

Pénzcentrum: A nyári szezon foglalási trendjeit mennyiben befolyásolják az elmúlt két-három hét történései?

Horti Flóra: Az látszik, hogy az emberek megfontoltabban, körültekintőbben foglalnak úti célt választani idén nyárra. Európában már most megjelentek bizonyos átfoglalási trendek. Több külföldi utazási közvetítő cég adatai alapján például Angliában a korábban Közel-Keletre tervezett utak helyett sokan Portugáliát, Spanyolországot vagy Olaszországot választják.  Egy turisztikai elemzőcég kutatása szerint a régió biztonsági megítélésének romlása indította el ezt a folyamatot.  A turisták újraterveznek, és a mediterrán térség biztonságosabbnak ítélt országait preferálják: Spanyolországot, Olaszországot, de Málta és Horvátország is felértékelődött az átfoglalásokban.

Mely desztinációk lehetnek a mostani válság nagy „nyertesei” és „vesztesei” 2026-ban?

A legnagyobb vesztesei egyértelműen a közel-keleti régió országai, illetve a közvetlenül érintett környező térségek. A szóhasználatban vannak eltérések, hogy pontosan mit tekintünk Közel- vagy Közép-Keletnek, egységes, bizonytalan régióként tekintenek a térségre, de a trend egyértelmű: a térség biztonsági megítélésének romlása miatt csökken a kereslet. A vesztesek között mindenképpen meg lehet említeni Egyiptomot, ahol már most érezhető visszaesés van a foglalásokban. Ez azért különösen jelentős, mert Egyiptom ár–érték arányban nagyon népszerű úti cél: a négy- és ötcsillagos szállodák jóval elérhetőbbek, mint például a francia vagy olasz tengerparton.

És mi a helyzet a török utakkal?

A Konzuli Szolgálat fokozott óvatossággal látogatható országként jelöli Törökországot, ugyanakkor a hírek nyilván hatnak a keresletre. Törökország ráadásul kifejezetten jó évet zárt tavaly: a turisztikai bevételek nagyjából 7 százalékkal nőttek 2025-ben az előző évhez képest. Most viszont itt is átrendeződésre lehet számítani. A térséghez közeli országok esetében több portál is mérte a foglalások visszaesését. Ezeket akciókkal próbálják ellensúlyozni, hogy a még biztonságosnak ítélt országokba továbbra is foglaljanak az emberek. Ezekben az országokban a turizmus a GDP jelentős részét adja, így érthető a törekvés.

De kijelenthetjük biztonsággal, hogy az emberek nyugodtan foglaljanak, nem éri el a konfliktus a térséget?

Ezt én nem tudom kijelenteni, ez nem az én szakterületem. A bizonytalanság továbbra is nagy. Jó példa Franciaország esete: a 2015-ös terrortámadások után két év kellett ahhoz, hogy visszaszerezzék a turisták bizalmát, és a turizmus visszaálljon a korábbi szintre.

Ha napokon, heteken belül lezárulna a konfliktus, akkor látsz esélyt arra, hogy a nyárra rendeződjön a turizmus helyzete?

Most még minden esemény nagyon friss, a kimenetelük bizonytalan, és nincsenek elérhető, konkrét utazási adatok arról, hogy pontosan hogyan reagáltak a foglalások. Hetek múlva viszont már vissza lehet térni erre a kérdésre, és megvizsgálni, hogy a válság közvetlenül az elején milyen hatást gyakorolt a turizmusra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélyben a magyarok kedvenc tengerparti nyaralása? Hivatalos bejelentés érkezett a háborús pánik közepette

Törökországban a turisztikai szolgáltatások minden desztinációban a megszokott rendben működnek.

Milyen kockázatokkal számolhat a turizmus, ha a konfliktus elhúzódik, és akár a nyárig vagy a nyári főszezonba is belenyúlik? Mire számíthat a globális ágazat ilyen helyzetben?

Az iráni konfliktus már most súlyosan érinti a közel-keleti országok turizmusát. Egyes elemzések szerint a térség naponta mintegy 600 millió dolláros kiesést szenved el, ami körülbelül 200 milliárd forintnyi veszteségnek felel meg. A másik jelentős tényező a légtérzárak és a járattörlések, és kerozin árak emelkedésének hatása: ezek nemcsak az érintett országokba utazókat érintik, hanem a távolabbi desztinációkat is, hiszen a kerülő útvonalak és a kapacitáscsökkenés miatt drágulnak és bizonytalanabbá válnak a hosszú távú járatok.

Lehet-e ennek a konfliktusnak Európa a „nyertese”, amelyet a turisták jellemzően biztonságosabbnak tartanak?

Elméletben igen, hiszen a turisták ilyenkor a stabilabbnak ítélt régiók felé fordulnak, és Európa ebből profitálhat. Ugyanakkor ez nagyon erősen függ attól, hogy meddig tart a konfliktus, és mennyire marad bizonytalan a helyzet. Ha a feszültség elhúzódik, akkor a globális turizmus egészére kockázatot jelent, és a kereslet inkább visszafogottá válik, nem pedig automatikusan átterelődik. A biztonságérzet ugyanis kulcstényező, és ha ez megrendül, az piac lassabban áll helyre.

Horvátországot szokták még emlegetni az utóbbi napokban, ők ár‑érték arányban valóban tudnak versenyezni Törökországgal vagy Egyiptommal.

Európában mindenképpen a klasszikus mediterrán országok, Olaszország, Spanyolország, Portugália lehetnek a legnagyobb nyertesei az átrendeződésnek. Ugyanakkor a kapacitások végesek, Spanyolország például már most is küzd a túlturizmussal: a szobakapacitás-kihasználtság a nyári hónapokban 75-80 százalék között van, ami azt jelenti, hogy a növekvő kereslet könnyen árfelhajtó hatást válthat ki. A kapacitások végesek, így ha sokan terelődnek át ezekbe az országokba, az árak tovább emelkedhetnek.

Az amerikai utazók esetében pedig inkább a Karib-térség felé várható átterelődés, de Európán belül valóban felértékelődhetnek a biztonságosnak ítélt útvonalak, így akár a közép-európai régió is. Albánia és Bulgária árban kedvezőbb, de a szolgáltatási színvonal nem mindenhol éri el a mediterrán országokét, ettől függetlenül a kereslet egy része oda is átmozdulhat.

Akkor akár Magyarország is profitálhat ebből, még ha nem is tengerparti ország.

Más a cél és más az infrastruktúra, de elvileg igen, lehet pozitív hatása. A városi turizmus például reagálhat a globális átrendeződésre, ugyanakkor pontos számokat még nem látunk, várni kell, hogy a következő hetekben hogyan alakulnak a foglalások.

Izrael például Budapest szempontjából fontos beutazó piac, főként a városi turizmus miatt. Ott biztosan lesz visszaesés, ezt azonban más országok részben ellensúlyozhatják.  A kelet‑ázsiai, kínai beutazásokra annyiban lehet hatással a helyzet, hogy drágulhatnak a repülőjegyek, de segíti a helyzetet, hogy Kínából vannak közvetlen járatok Budapestre.  Már most is láthatók jelentős áremelkedések, egyes útvonalakon hatszoros drágulás is előfordult.

Milyen hatással lehet ennek az utasbiztosítási piacra?

Jelentős hatása lehet, találtam is egy jó példát Németországból: egy tanulmány azt mutatta ki, hogy a német utazási irodák foglalásai 20 százalékkal estek vissza február 28. és március 10. között az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ráadásul ez nem csak a közel-keleti térséget érintő visszaesés volt, hanem egy általános keresletcsökkenés. A kutatás azt is kiemelte, hogy jelentősen megnőtt az igény a rugalmas foglalásokra.

Egyébként valószínűleg első körben az üzleti utak fognak visszaállni, mert azok elkerülhetetlenek. A családi, „leisure” jellegű nyaralások csak ezt követik majd.

Jellemző a turisztikai szektorra, hogy nagyot tud esni, de viszonylag gyorsan ki is tud lábalni. A pandémia után is, amint lehetett, az emberek újra elkezdtek foglalni, mert megvolt rá az igény. Ez globális jelenség, nem csak Magyarországra igaz. A turizmus válságok idején gyorsan visszaesik, de utána általában erős felívelés következik, amennyiben az utazók biztonságérzete helyre áll.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.