2018 óta a Pénzcentrum szerkesztője, cikkei leggyakrabban a HR és az utazás rovatokban olvashatók.
Létezik itthon egy masszív tömeg, akik ugyan dolgoznának, szükség is lenne rájuk, mégsem jelennek meg a piacon
A kelet‑európai közlekedési piac átalakulóban van: ahol megnyílik a buszos piac, hónapok alatt új járatok, új hálózatok és új üzleti modellek jelennek meg.
A budapesti repülőtéren nap mint nap olyan összegek és luxusigények mozognak a háttérben, amelyekről a legtöbb utasnak fogalma sincs.
A magyar turizmus látványos növekedést mutat, de a felszín alatt komoly szerkezeti kérdések feszülnek.
A Pénzcentrum friss kutatásának második része világosan megmutatja, hogy a magyar utazók döntéseit ma már alapvetően formálja a bizonytalan geopolitikai helyzet.
A közel-keleti háború február végi kitörése pillanatok alatt borította fel a nemzetközi utazási piacot.
Tulajdonosváltás után új stratégiai irányt kap a Vapiano magyarországi hálózata: a márka mögé a Libri-csoport egykori alapítói, Balogh Ákos és Kovács Péter léptek be befektetőként.
Az elmúlt hetek geopolitikai feszültségei már most hatással lehetnek a nyári utazási tervekre.
A közel-keleti konfliktus napok alatt felborította a globális légiipart: járatok tűntek el, útvonalak hosszabbodtak meg órákkal, és a kerozin ára két hónap alatt gyakorlatilag megduplázódott.
Budapest ma már nemcsak „rejtett gyöngyszem” a turisták térképén, hanem egy olyan város, amely egyszerre élvezi a növekvő nemzetközi figyelmet, és küzd a szezonalitással.
A szombaton kitört közel-keleti háború miatt sok magyar utas rekedt külföldön, miközben az utasbiztosítások többsége nem nyújt fedezetet háborús vagy ahhoz hasonló helyzetekben.
A Közel-Kelet légterének lezárása miatt Katarban rekedt egy 33 fős magyar csoport.
A budapesti Duna‑part kikötési szabályozása körül egyre nagyobb a bizonytalanság: miközben a főváros 2027-től teljesen új rendszert ígér.
A duális partnerek bevonása, a digitális fejlesztések és a reális pályakép kialakítása ma fontosabb, mint valaha.
A mélyszegénységben élők pénzügyi döntései kívülről gyakran irracionálisnak tűnnek, valójában azonban egy olyan túlélési logikát követnek, amelyet a többségi társadalom alig lát, és még kevésbé ért.
2025-ben Európa-szerte példátlan bezárási hullám rázta meg a vendéglátást: történelmi éttermek és Michelin‑szintű helyek tűnnek el Bécstől Londonon át Málagáig.
Magyarországon évente több ezer ember lép ki a börtön kapuján úgy, hogy a társadalom már az első pillanatban hátat fordít neki.
A magyar szőlőtermesztés történetének egyik legsúlyosabb válsága bontakozik ki a szemünk előtt.
A rendeletből kiderült, hogy a támogatás csak a 11 kategória közül csak a szigorúan meghatározott „étterem” üzlettípusra vonatkozik.
A 33. Turizmus Évadnyitó Gálán Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke 12+1 pontban vázolta fel, milyen feladatok várnak a döntéshozókra a következő években.