Itt az igazi hidegzuhany az Otthon Start kapcsán? Ez tehet most be nagyon a lakásvásárlóknak

A KSH adatai szerint 2026 második negyedévében az összevont lakáspiaci árindex még 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezt a növekedést szinte kizárólag a használt lakások 14,1 százalékos drágulása fűtötte, miközben az új lakások ára 6,3 százalékkal csökkent. Ez a kettősség az új építésű ingatlanok romló megfizethetőségével és a már elégségesre duzzadt kínálattal magyarázható, ami miatt a vevők nem sietnek a vásárlással.

Az ősz beköszöntével a korábbi évek intenzív árnövekedési ciklusa egyértelműen kifulladt, szeptemberre országosan megállt a drágulás, a fővárosban pedig immár második hónapja mérséklődnek az árak. Bár a hazai áremelkedés éves üteme még így is több mint kétszerese az uniós átlagnak, a jövőben jóval visszafogottabb dinamikára lehet számítani.

Az árak stagnálása mellett a lakásépítési kedv is mélypontra került. Augusztusban alig több mint 1500 lakásra adtak ki építési engedélyt, ami másfél éves negatív rekordot jelent.

A fejlesztők kivárnak, amit a 2026. október 1-jén hatályba lépett építészeti törvénymódosítás is tetéz, mivel ez az év végéig szünetelteti az Otthon Start Programhoz (OSP) kapcsolódó beruházások engedélyezését.

A lassulás a helyi szintű felülvizsgálatoknak is betudható; Újpesten például az önkormányzat a hiányzó infrastrukturális és környezeti hatástanulmányok miatt kezdeményezte négy kiemelt OSP-projekt visszavonását. Bár idén mintegy 15 ezer, 2027-ben pedig 20 ezer új lakás átadása várható, az engedélyezések jelenlegi megtorpanása két-három éves távlatban komoly kínálati hiányt okozhat.

A visszaeső építőipari teljesítményt és a lakhatási problémákat több nagyszabású program hivatott ellensúlyozni. A kormányváltás után is zavartalanul folytatódó, 300 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram keretében eddig elindult 43 projekt révén mintegy 9000 új lakás épülhet fel. Ezzel párhuzamosan a fővárosban újraindult a régóta halasztott, uniós forrásból finanszírozott Diákváros-projekt előkészítése. A kollégiumfejlesztés kulcsfontosságú, hiszen évente mintegy 70 ezer diák jelentkezését utasítják el, ami óriási nyomást helyez a bérleti piacra, miközben Budapesten nagyjából 120 ezer lakás áll üresen.

A budapesti bérleti piac feszültségeit a rövid távú lakáskiadás szigorodó szabályozása is enyhítheti. 2026-ra teljesen megállt az Airbnb-piac fővárosi bővülése, ami a kerületi tiltásoknak és a 2025 elején életbe lépett, idén év végéig tartó regisztrációs moratóriumnak köszönhető.

Két év alatt több mint ezres nagyságrendben csökkent a platformon hirdetett szálláshelyek száma Budapesten. Bár ez a folyamat növelheti a hosszú távú albérletek kínálatát, a hazai turizmus kiszolgálása érdekében a jövőben elengedhetetlen lesz a hagyományos szállodai és kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának fejlesztése.

Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!

Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!