Nagy változás jöhet a lakhatásban: az EU új szabályokkal segítené a helyi önkormányzatokat
Az európai városlakók több mint fele sürgős problémának érzi a lakhatási helyzetet a saját környezetében.
Az európai városlakók több mint fele sürgős problémának érzi a lakhatási helyzetet a saját környezetében.
Az eladó oldaláról kiemelt jelentőségű a hibabejelentések dokumentálása és a javítások határidőben történő elvégzése.
A diákok körében különösen keresett lakásokat a ponthatárhirdetés körüli hetekben átlagosan mintegy 8-10 ezer forinttal magasabb havi bérleti díjjal kínálták.
Folyamatosan lassul az éves lakásdrágulás üteme, amit már kezdenek érezni a vevők és az eladók is.
A magyar lakásvásárlók többsége valamilyen kompromisszumra kényszerül, amikor ingatlant vesz.
3 ezer milliárd forint fölé ugorhat az idei lakáshitelpiac, egy Otthon Start-szigorítás pedig tovább fűtheti a rohamot.
Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.
A vevők inkább a költözhető házakat keresik, a felújítandó ingatlanoknál viszont komoly alkura számíthatnak.
Budapesten egy év alatt 14-ről 24 százalékra nőtt a 100 millió forint feletti ingatlanok iránti érdeklődés.
Idén augusztusban több mint 40 százalékkal csökkent az eladó lakóingatlanok iránti kereslet éves összevetésben.
Új lakások, bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését is ösztönözné a kormány a Wekerle Programmal.
Tíz éve egy átlagos lakás értéke nagyjából 3-4 új autóéval ért fel, mostanra ez az arány 7-8-szorosra nőtt.
Az Otthon Start Program bejelentése után látványosan megugrott a lakáspiaci kereslet, az első roham azonban egy év alatt fokozatosan lecsengett.
A használt lakások átlagos négyzetméterára január és július között 596 ezer forint volt, ami közel 30 százalékos drágulást jelent egy év alatt.
A nyári hónapokban a szokásosnál kevesebb, ugyanakkor jóval céltudatosabb érdeklődő volt jelen a piacon.
A saját lakás sok magyar számára jóval elérhetetlenebbnek tűnik, mint amit az átlagbérek és a lakásárak egyszerű összevetése alapján gondolnánk.
Az idei év első felében több mint 40 százalékkal csökkent a panellakások iránti érdeklődés. A visszaesésben szerepet játszhat, hogy az árak sok helyen már megközelítették a téglalakásokét.
Júliusban országosan már csak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, éves szinten pedig 11,9 százalékra lassult az áremelkedés üteme.
A magyar bérlakáspiac súlyos strukturális problémákkal, elsősorban a hosszú távú intézményi tőke és a professzionális üzemeltetők hiányával küzd.
A forróbb nyarak az ingatlanvásárlási szempontokat is fokozatosan átírják.