A magyar lakáspiac élénk évet zárt 2025-ben: év végére 150-160 ezer közötti tranzakciószám valószínűsíthető a rendelkezésre álló adatok alapján.
Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint a hazai lakáspiaci forgalom a tavalyi harmadik negyedévben mindössze 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Budapest I. kerülete is szigorítaná a rövid távú lakáskiadás feltételeit, akár teljes tiltást is kilátásba helyezve.
A szabályok a korábban már kiemelt minősítést szerzett projektekre is vonatkoznak, hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Budapesten átlagosan egy 26 négyzetméteres ingatlanra elég 40 millió forint, a valóságban azonban ennél kisebb lakást lehet vásárolni ennyiből.
A társasházi építményi jog célja, hogy az épülő lakások vásárlói már az építkezés alatt földhivatali bejegyzéssel rendelkező, vagyoni értékű jogot szerezzenek.
Hiába közelíti a bruttó átlagkereset a 700 ezer forintot, a lakáshitel-felvételi lehetőségeket továbbra is szigorúan behatárolják a jövedelmi korlátok és a kamatszintek.
Az Otthon Start Program szeptemberi bevezetése nemcsak a lakáspiacon, hanem a nyaralóingatlanok piacán is érezteti hatását 2026-ban.
A testület három tagja azonban különvéleményében határozottan szembehelyezkedett a többségi döntéssel, és a közpénzek átlátható felhasználásának követelményét hangsúlyozta.
Fontos változás lépett életbe, amely sok lakásvásárlót érinthet: bizonyos esetekben jelentősen csökkenhet az illetékfizetés.
A legkisebb mértékben az új építésű és az újszerű lakások bérleti díjai emelkedtek.
Míg Budapesten a „plafonhatás” megállította a drágulást, több vármegyeszékhelyeken eltérő a helyzet.
Éves szinten 21,1%-kal drágultak a lakások Magyarországon, azonban Budapesten decemberben már csökkenést mértek.
A legolcsóbb budapesti kerületek hirdetési négyzetméterárai is összemérhetők a legdrágább vármegyeszékhelyekével.
A jegybank adatai alapján novemberben újra rekordra futott a lakáshitel-kihelyezés: a bankok 273,99 milliárd forint összegben kötöttek szerződést.
A 2026-os év is komoly változásokkal indul a lakáspiacon, melyek célja egyszerre a kereslet élénkítése és a kínálat bővítése.
Országos szinten decemberben mindössze 0,4 százalékos volt a havi lakásár-emelkedés, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.
A magyar lakáshitelpiac történelmi csúcsot döntött novemberben, 274 milliárd forintos kihelyezési volumennel.
Az ingatlanpiac az őszi visszaesés után decemberben ismét növekedési pályára állt.
A lakásvásárlás ma már sokaknak elérhetetlen álom. De hogyan emelkedtek szédítő magasságba az ingatlanárak Magyarországon? És hogyan lettünk Európa csúcstartói? Mutatjuk!
