Így emészt fel a stressz: a legtöbben csak későn veszik észre a tüneteket

Elsőre talán sokan azt gondoljuk, könnyű összetéveszteni a tartós stresszt a kiégéssel, valójában azonban nagyon mások a tünetei. A "stressz" és a "kiégés" kifejezéseket néha felváltva használják, hiszen ugyanazon a spektrumon léteznek, mégis van néhány kulcsfontosságú különbség közöttük. Az ideiglenes vagy egy adott eseményhez kötődő stressz az élet normális része, amelyet mindannyian időről időre átélünk. . 

 - mondta a HuffPostnak Ryan Howes, a kaliforniai Pasadena Klinika pszichológusa. A kiégés azonban egyfajta válasz az elménktől a túlzott stresszre, amely mentálisan és fizikailag is kimerülté, cinikussá, magányossá és olykor egyenesen munkaképtelenné tesz minket. Ez az állapot, amennyiben ne foglalkozunk vele, idővel átadhatja a helyét a súlyosabb állapotoknak, kialakulhat akár depresszió is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új kór szedi áldozatait Magyarországon: rengeteg melós érintett

Ez ellen muszáj lesz tenni valamit.

2019-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkahelyi kiégést "foglalkozási jelenségnek" (nem egészségügyi állapotnak) minősítette a betegségek nemzetközi osztályozásában. A kiégést, mint kifejezést általában a munkával összefüggésében használják, de fontos tudni, hogy 

Sőt, az élet más területeire is irányulhat, például a gyermeknevelésre, és újabban a koronavírus-járványra. A kiégés egyes tünetei hasonlóak a stressz idején felbukkanó tünetekhez, stressz esetén azonban ezek általában enyhülnek, amikor az esemény (például egy nagy prezentáció a munkahelyen) véget ért. Ha a tünetek súlyosabbak és hosszabb ideig tartanak, nem enyhülnek, akkor beszélhetünk kiégésről. Az alábbi jelek erre utanak:

• Alvásproblémák
• Állandó fáradtság: fizikailag, mentálisan egyaránt
• Rettegés a munkától
• Komoly betegségek kialakulása a folyamatos stressz tönkre teheti az immunrendszert
• A motiváció hiánya
• Elszigetelődés
• Teljesítményzavar a munkahelyen

Az önismeret a kulcs

Az önismeret, az önbecsülés alacsony foka, hiánya, mindenképpen szerepet játszik ebben, ha másképp nem, a saját határaink felismerésének hiányaként. Ha igazán jól ismerem magamat, akkor meg is tudom védeni magamat. De persze a külső tényezők is nagyon rá tudnak telepedni az emberre, éppen ezért nem mindegy, milyen a környezet, amelyikben dolgozni kell. Mindig a fejétől bűzlik a hal, azaz ha van egy autokrata, túl domináns vezetés, akkor ő a személyiségét végignyomja a ranglétrán. Az ő esetükben az eredménycentrikusság minden mást elnyom, hiszen azt gondolják, hogy a cél szentesíti az eszközt. Aki érzékenyebb típus, mint a magyar lakosság 60 százaléka, azoknak az életét nagyon megnehezíti egy ilyen feljebbvaló. Hozzá kell tenni persze, hogy a kiégés mindig az egyénből fakad, ezért kár is lenne mást hibáztatni - nyilatkozta korábban a Pénzcentrumnak Korcyl Kinga vezetőfejlesztő, business coach.

A vírus árnyékában

A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszíteni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia.

A túlzott munkából vegyünk egy picit vissza. Sportoljunk, tartsunk néhány perc szünetet, hallgassunk zenét, beszélgessünk többet a szeretteinkkel! Ha több időnk van, akkor itt az alkalom, hogy segítsünk másoknak! Ez ránk is pozitív hatással lesz.