Orbán Viktor nincs rajta a listán: hivatalos az ENSZ főtitkári posztra jelöltek névsora

Újabb jelölt jelentkezett be az ENSZ főtitkári posztjára. A török külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Ankara Feridun H. Sinirlioğlut, az EBESZ főtitkárát indítja a tisztségért folyó versenyben. A jelölést Recep Tayyip Erdoğan török elnök terjesztette elő, a hivatalos dokumentumot Ahmet Yıldız, Törökország ENSZ-nagykövete továbbította a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elnökének.

A döntés nem sokkal azután született, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki informális szavazása sem hozott áttörést a főtitkárjelöltek kiválasztásában. A török jelölés így újabb lehetőséget teremthet a több hónapja tartó diplomáciai egyeztetésekben, amelyek során eddig egyik pályázó mögött sem alakult ki széles körű támogatás. 

Több mint 40 éves diplomáciai tapasztalattal indul a török jelölt

Feridun H. Sinirlioğlu a török diplomácia egyik tapasztalt szereplője. 2015-ben a török külügyminiszteri tisztséget töltötte be az akkori átmeneti kormányban, előtte és utána pedig a külügyminisztérium vezető tisztviselőjeként dolgozott.

2016 és 2023 között Törökország állandó ENSZ-képviselője volt New Yorkban, vagyis közvetlen tapasztalatot szerzett a világszervezet működéséről és a nemzetközi diplomáciai tárgyalásokról. 2023-ban António Guterres ENSZ-főtitkár az afganisztáni helyzet független felülvizsgálatának koordinátorává nevezte ki. Az EBESZ főtitkári posztját 2024 decemberében vette át. A szervezet 57 részt vevő államot tömörít, és a biztonságpolitika, a konfliktusmegelőzés, az emberi jogok, valamint a fegyverzetellenőrzés területén működik együtt. 

Erdoğan a jelölés indoklásában Sinirlioğlu stratégiai szemléletét, az ENSZ-rendszer alapos ismeretét és a konszenzusteremtésben szerzett tapasztalatát emelte ki. A török elnök szerint a diplomata alkalmas lehet arra, hogy a világszervezetet a következő időszakban vezesse.

Nyolcan versenyeznek Guterres utódjának tisztségéért

A török jelöléssel nyolcra emelkedett az aktív jelöltek száma. A versenyben többek között a következő diplomaták és nemzetközi tisztségviselők szerepelnek.

• Rafael Mariano Grossi, Argentína jelöltje, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.
• Rebeca Grynspan, Costa Rica jelöltje, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára.
• María Fernanda Espinosa Garcés, Antigua és Barbuda jelöltje, Ecuador korábbi külügyminisztere és az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke.
• Carolyn Rodrigues Birkett, Guyana jelöltje, az ország állandó ENSZ-képviselője.
• Ivonne A-Baki, Tonga jelöltje, ecuadori diplomata és korábbi nagykövet.
• Olara Otunnu, Uganda jelöltje, az ország korábbi ENSZ-képviselője.
• Lana Zaki Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek jelöltje, a külügyminisztérium államtitkára.
• Feridun H. Sinirlioğlu, Törökország jelöltje, az EBESZ főtitkára.

A jelöltek között korábban szerepelt Michelle Bachelet volt chilei elnök és Macky Sall volt szenegáli elnök is, ők azonban visszaléptek, így már nem tartoznak az aktív pályázók közé. 

Az ENSZ következő főtitkárának kiválasztása több lépcsőben történik. A jelöltek sorsáról elsőként a Biztonsági Tanács dönt, amelynek 15 tagja van. A jelölteknek legalább kilenc támogató szavazatot kell szerezniük, miközben az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság – bármelyike megvétózhatja a jelöltet.

A Biztonsági Tanács ezt követően ajánlást tesz az ENSZ Közgyűlésének, amely hivatalosan kinevezi az új főtitkárt. A Közgyűlés döntése a gyakorlatban rendszerint formalitás, miután a Biztonsági Tanácsban már megszületett a megállapodás.

A főtitkár kiválasztása már hónapok óta zajlik. A Biztonsági Tanács tagjai informális, úgynevezett előzetes szavazásokon mérik fel a jelöltek támogatottságát. Ezek eredményeit nem hozzák nyilvánosságra, a tanács elnöke csak azt jelzi, hogy újabb szavazási fordulót tartottak. 

Orbán Viktor nincs a listán

Korábban a Wall Street Journal írt arról, hogy a korábbi magyar miniszterelnök is a jelöltek között lehet, de később egyetlen magasrangú politikus sem erősítette meg ezt. Az esélyeit esélyeit aztán a franciák törték le, amikor a kérdésben megnyilvánuló Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egyértelművé tette, hogy ha jelölik is Orbánt, az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Franciaország biztosan meg fogja vétózni a kinevezését.

Úgy érvelték meg döntésüket, amelyet egyébként korábban Orbán Viktor is hangoztatott, hogy az ENSZ főtitkári posztja „nem arra szolgál, hogy vigaszdíj legyen egy választásokon vereséget szenvedett, népe által elűzött vezető számára”.

December végén távozik António Guterres

A jelenlegi főtitkár, António Guterres második mandátuma 2026. december 31-én jár le. Az új főtitkárnak 2027. január 1-jén kell hivatalba lépnie, megbízatása öt évre szól. A következő vezetőnek komoly nemzetközi válságok közepette kell majd irányítania az ENSZ-t. A szervezet előtt álló feladatok között szerepel az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok kezelése, a nagyhatalmak közötti feszültségek mérséklése, valamint a világszervezet működésének és finanszírozásának reformja.

A török jelölés egyelőre nem jelenti azt, hogy Sinirlioğlu biztosan megkapja a tisztséget. A következő hetekben az lesz a döntő, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül melyik jelölt tudja megszerezni a szükséges támogatást úgy, hogy egyik nagyhatalom se éljen vétójogával.