Döntött az unió, mindent átírnak a magyar fizetéseknél: váratlan dologra derülhet fény

A gyakorlatban az átláthatóság már a toborzásnál megmutatkozik. A cégeknek a kezdő bérsávot már az álláshirdetésben fel kell tüntetniük. Ha ez nem történik meg, legkésőbb az első interjú előtt tájékoztatniuk kell róla a pályázót. Lényeges változás az is, hogy a kiválasztási folyamat során a munkáltató többé nem kérdezhet rá a jelentkező korábbi bérére. Így a felajánlott kezdőfizetést kizárólag az adott pozíció objektív értéke határozhatja meg.

Az előírások a már meglévő munkavállalók jogait is jelentősen kibővítik. A dolgozók írásban kérhetnek tájékoztatást a saját bérszintjükről. Emellett joguk lesz megismerni az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák átlagos, nemek szerinti bontású béradatait. A szabályozás célja a bérstruktúra átláthatóvá tétele. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy bárki betekinthetne a munkatársai egyedi fizetésébe.

A legalább száz főt foglalkoztató vállalatok esetében kötelezővé válik a nemek közötti bérszakadékról szóló jelentéstétel. A 100 és 249 fő közötti létszámmal rendelkező cégeknek háromévente kell részletes adatot szolgáltatniuk. A 250 főt meghaladó foglalkoztatók esetében ez a kötelezettség évente jelentkezik.

A belső javadalmazási rendszerek felülvizsgálatát és az új gyakorlatok kialakítását nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni. Az új szabályozás ugyanis jóval több egy egyszerű adminisztratív tehernél. A világosan kommunikált bérsávokkal a vállalatok sokkal gyorsabban találhatják meg a megfelelő pályázókat. Emellett egy átlátható, objektív alapokra épülő díjazási rendszer növeli a munkavállalói bizalmat. Továbbá erősíti a munkáltatói márkát is, ami kulcsfontosságú a tehetségek megtartásában.