Szabályosan menekítik a pénzt a világ jegybankjai: Magyarország is brutális vagyonon ül, mi lesz vele?

Az arany még mindig jó befeketetésnek számít a legtöbb befektető szerint. Talán nem véletlenül hiszen, az arany ára 2020 óta több mint 230 százalékkal emelkedett. A drágulás hatására a világ jegybankjai az elmúlt évek egyik legnagyobb aranyfelhalmozási hullámát indították el. Sok ország számára az arany már nem csupán infláció elleni fedezet. Egyre inkább stratégiai tartalékeszközzé vált a geopolitikai feszültségek, a devizaárfolyamok ingadozása és a dollártól való függés csökkentésére irányuló törekvések miatt. 

Az országok azonban eltérő stratégiát követtek. Több jegybank jelentősen növelte aranytartalékát, miközben néhány ország csökkentette készleteit. A World Gold Council adatai alapján készült összesítés azt mutatja, mely országok növelték leginkább tartalékaikat 2020 és 2025 között, és hol történt csökkenés.

Kína és Kelet-Európa a legnagyobb vásárlók között

A legnagyobb 15 aranyvásárló ország együtt közel 2000 tonnával növelte tartalékait az elmúlt öt évben. Ez jól mutatja, hogy a jegybankok egyre fontosabbnak tartják az arany szerepét a tartalékkezelésben.

A lista élén nem meglepő módon Kína áll. Az ország több mint 350 tonnával növelte aranykészleteit. A lépés illeszkedik Peking hosszú távú stratégiájához, amely a devizatartalékok diverzifikálását és a dollártól való függés csökkentését célozza. Az arany ebben a rendszerben politikailag semleges tartalékeszközként jelenik meg. Lengyelország a második helyre került, több mint 300 tonnás növekedéssel. A lengyel jegybank az utóbbi években tudatosan erősíti aranytartalékait, hogy növelje a pénzügyi rendszer stabilitását.

A harmadik helyen Törökország áll, amely több mint 250 tonnával bővítette készleteit. India is hasonló mértékben növelte tartalékait. Mindkét országban tartós inflációs nyomás és devizaingadozás figyelhető meg, ami erősíti az arany szerepét a jegybanki portfóliókban.

A rangsorban Brazília, Azerbajdzsán, Japán, Thaiföld, Magyarország és Szingapúr is szerepel. Magyarország 78,5 tonnával növelte aranytartalékát 2020 és 2025 között.

Feltörekvő gazdaságok is növelték tartalékaikat

A legnagyobb vásárlók mellett több feltörekvő gazdaság is jelentős aranyfelhalmozásba kezdett. Brazília például több mint 100 tonnával növelte tartalékait. Azerbajdzsán növekedése részben az ország állami vagyonalapján keresztül történt. Japán, Thaiföld és Szingapúr szintén bővítette aranykészleteit. A jegybankok az aranyra egyre inkább stabilizáló eszközként tekintenek olyan időszakokban, amikor a világgazdaság bizonytalanabbá válik.

Nem minden ország növelte az aranykészleteit

Miközben sok jegybank vásárolt aranyat, néhány ország csökkentette tartalékait. A legnagyobb visszaesést a Fülöp-szigeteknél mérték, ahol több mint 65 tonnával csökkent az aranykészlet. Kazahsztán és Srí Lanka szintén jelentős eladást hajtott végre. Ezekben az esetekben a lépések gyakran likviditási nyomással vagy gazdasági nehézségekkel függtek össze.

Európában Németország és Finnország kisebb mértékű csökkentést hajtott végre. Svájc aranytartaléka gyakorlatilag változatlan maradt, ami jól mutatja a svájci jegybank stabil tartalékkezelési stratégiáját. A számok azt jelzik, hogy az arany ismét kulcsszerepet kapott a globális tartalékokban. Az országok azonban eltérő utakat választanak. Egyesek gyorsan növelik készleteiket, mások inkább átalakítják vagy csökkentik tartalékaikat a gazdasági helyzetükhöz igazodva.

Magyarország kiemelkedő aranytartalékkal rendelkezik

Magyarország aranytartaléka jelenleg 110 tonna, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kezel. A jegybank 2024-ben növelte a készletet 94,5 tonnáról 110 tonnára, ezzel történelmi csúcsra emelve az ország aranytartalékát. Az elmúlt években világszerte sok jegybank növelte aranykészletét, mivel az arany válsághelyzetekben is stabil tartalékeszköznek számít.

Az már más kérdés, hogy a tartalék értéke mennyit ér, ugyanis az arany a világpiaci árától függ. Ha az ár 2300–2400 dollár körül alakul unciánként, akkor a magyar készlet nagysága alapján:

• 110 tonna arany, megközelítőleg 3,54 millió uncia
• értéke nagyjából 8–8,5 milliárd dollár

Forintban számolva ez mintegy 2900–3100 milliárd forintos vagyon. Ez az összeg nagyjából megfelel egy közepes magyar állami beruházási program teljes költségének.

Hol őrzik a magyar aranyat?

A magyar aranytartalék jelentős részét belföldön tárolják. A jegybank döntése alapján a készlet nagy része már Magyarországon található.

• 94,7 tonna Magyarországon, jegybanki trezorban
• 15,5 tonna Londonban, a Bank of England értéktárában

A jegybank korábban azzal indokolta a hazaszállítást, hogy így erősíthető az ország pénzügyi szuverenitása. Ha a térséget vizsgáljuk meg, akkor azt látjuk, hogy  Lengyelország több mint 500 tonna aranyat tart, Ausztria körülbelül 280 tonnával rendelkezik, míg Magyarország ezek mögött, de több kisebb ország előtt helyezkedik el.

A jegybankok több okból tartanak aranyat a tartalékaik között. Az arany segít diverzifikálni a devizatartalékokat, így csökkenti a pénzügyi kockázatokat. Emellett erősíti a befektetői bizalmat is, mivel olyan eszközről van szó, amely nem függ egyetlen ország devizájától sem. Válsághelyzetben az arany likvid tartalékként is felhasználható, ezért a jegybankok stabil háttéreszközként tekintenek rá.