Ezt muszáj lesz meglépni? Néhány hónap múlva új szabály élesedhet a magyar munkahelyeken: messze túllépik a hazai cégek az EU-átlagot

Ha a nők helyzetét vizsgáljuk, megkerülhetetlen terület a munka világa. A nők egyenjogúsága, egyelő esélyei a munkaerőpiacon még mindig nem teljes mértékben érvényesül a világon, de még Európában sem. Az Eurostat legfrissebb hozzáférhető adatai alapján 2024-ben a vezetői pozíciók 35,2%-át töltötték be nők. Ez 3,4 százalékpontos javulást jelent a 2014-es állapothoz képest, de még mindig nem teljesíti azt a 40%-os elvárást, amit egy 2026 nyarától érvényesítendő új irányelv meghatározott a nagyvállalatok számára. 

A vállalati igazgatótanácsokban a nemek közötti egyensúlyról szóló EU-irányelv 2024 végén lépett hatályba, és 2026 júliusától kell a cégeknek alkalmazniuk. Az irányelv elfogadásának célja a nemek kiegyensúlyozottabb képviselete felsővezetői és vezetői pozíciókban az uniós tagállamokban. Az irányelv konkrét célkitűzése az EU-ban működő, tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára, hogy a nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben alulreprezentált nem képviselői töltsék be. 

Mit mutatnak az adatok, hogy állunk jelenleg? Ugyan csak a tőzsdén jegyzett cégekre vonatkozó adataink nincsenek, általánosságban az összes céget tekintve a nők aránya a vállalati igazgatótanácsokban átlagosan 34% az EU-ban. 2010 óta a nők képviselete a vállalati igazgatótanácsokban a legtöbb uniós tagállamban javult, de az előrelépés mértéke országonként jelentősen eltér, és egyes tagállamokban stagnálás látszik. A kvóta a felsővezetői pozíciókon (40%) túl az összes vezetői poszt terén is meghúzza a határt (33%), így ezt is érdemes megvizsgálni.

Magyarország az élen jár egyenjogúságban

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az Európai Unió tagállamiban a vezetői pozíciók 35,2%-át nők töltötték be, szemben a 2014-es 31,8%-kal. Magyarországon messze jobb a helyzet: 40,51% volt a vezető pozíciót betöltő nők aránya tavalyelőtt. Minimálisan javult a helyzet 2014-hez képest, így az EU-s rangsor negyedik helyét foglaljuk el: csak a lengyelek, lettek és svédek előznek bennünket.

Érdekes, hogy a rangsorban Magyarország után Bulgária következik, és még az EU-átlagot sem üti meg Svájc, Belgium, Hollandia, Németország vagy Dánia. A legalacsonyabb arány Cipruson (25,3%), Horvátországban (27,6%) és Olaszországban (27,9%) volt:

Érdemes arra is kitérni, melyik országban javult sokat a helyzet egy évtized alatt: Luxemburg 13,71 százalékponttal javított a női vezetők arányán 2014 óta, így épp az EU-átlag felett vannak. Málta 10,1; Ciprus 7,9; Svédország 7,3; Észtország 7,2 százalékpontot javított, de a franciák, görögök, törökök, osztrákok és írek is 5 százalékpont felett javították a női vezetők arányát. Némely országban viszont sajnálatos módon még csökkenés is látható 2014 óta: Szlovéniában a legjelentősebb, 3,8 százalékpont, a letteknél, norvégoknál, litvánoknál elenyésző mértékű. Magyarországon nem volt nagy elmozdulás, 0,7 százalékos növekedés látszik.

A vezető pozícióban lévő nők aránya a fiatalabb korosztályokban magasabb mint az EU-ban, mind Magyarországon. A 15–39 éves korosztály vezetőinek 39,0%-a nő volt), és az arány az életkor előrehaladtával csökkent. A 40–64 éves vezetők között 34,4% volt a nők aránya, míg a 65 éves és idősebb korosztályban 26,5% az Unióban. 

Egyes munkakörökben felülreprezentáltak a nők

Az Eurostat adatbázisából az is kiderül, hogy a nem vezető pozíciók esetében milyen arány mutatkozik a női munkavállalók esetén. A nők leginkább az irodai és adminisztratív alkalmazottak (71,8%), a szolgáltatási és értékesítési foglalkozások (60,8%) és a felsőfokú képzettséget nem igénylő, technikusi és hasonló munkakörök terén (60%) felülreprezentáltak. 50 százalékot meghaladó az arányuk továbbá a magasan képzett, szellemi munkát végző szakemberek; és az egyszerű, betanított foglalkozások terén is:

Arányaiban a legkevesebb nő a szakképzettséget igénylő ipari foglalkozások terén dolgozik (11,5%), kisebb itt az arányuk, mint a fegyveres testületeknél dolgozóké (19,3%). A gépkezelők, összeszerelők és járművezetők, valamint a szakképesített mezőgazdasági és halászati foglalkozások területén is viszonylag kevés nőt alkalmaznak.

Természetesen sem az uniós testületek, sem szakmai szervezetek, nőjogi képviseletek nem állítják, hogy minden területen 50%-os arányra kellene törekedni, az nem volna életszerű. Ezek az adatok mindössze azt mutatják, mely területeken hogyan oszlik meg jelenleg a betöltött pozíciók aránya a nemek között. Az adatokból kiindulva tovább lehet vizsgálódni, mennyire nehéz lehet egyes szakmákban a nőknek elhelyezkedni, vagy miért szorítják ki bizonyos területekről a férfiakat ilyen arányban a nők. A vezetői, döntéshozói pozíciók terén viszont már van törekvés arra is, hogy emelkedjen a nők aránya idővel - kezdetben az irányelv szerint nagyvállalati szinten, melyet később talán a kisebb cégek is érvényesítenek majd.