Mutatjuk 2026. 11. hetének legfontosabb, legérdekesebb, vagy éppen legelgondolkodtatóbb híreit, eseményeit Magyarországról és a nagyvilágból.
Meglepő fordulat a nők foglalkoztatásában: miközben a világ lassít, Magyarország váratlan eredményt ért el
A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi kihívásokra. A PwC idei Women in Work Indexe szerint tovább lassult a nemek közötti egyenlőség javulásának üteme, ugyanakkor több területen mérséklődtek a különbségek. Magyarország ismét javított korábbi pozíciójához képest, de a hazai piac jócskán elmarad az izlandi 85%-os női foglalkoztatási rátától.
Az OECD átlagos foglalkoztatási indexpontszáma mindössze 0,5 százalékponttal javult 2023 és 2024 között – ez a 2011 óta mért éves átlag fele, és a legkisebb növekedés a Covid‑járvány óta. A lassulás fő oka a nők foglalkoztatási kilátásainak romlása: a női munkanélküliségi ráta 5,5%-ra nőtt (+0,2 százalékpont), a teljes munkaidős foglalkoztatás pedig 78,1%-ról 76,8%-ra csökkent, ami az Index történetének első visszaesése.
Azonban a kedvezőtlen foglalkoztatási trendek ellenére több pozitív változás is történt. A nemek közötti bérszakadék az OECD-ben 13%-ról 12,4%-ra mérséklődött (-0,6 százalékpont), a munkaerőpiaci részvételi ráta különbsége 8,8%-ról 8,5%-ra csökkent, amit a női részvétel 0,4 százalékpontos emelkedése támogatott.
Az idei felmérés külön vizsgálja a NEET (tanulásban és munkában részt nem vevő) fiatalok helyzetét az Egyesült Királyságban. Számuk továbbra is magas, 2025 első felében 947 000 16–24 éves volt érintett, a fiatal nők pedig a csoport 46%-át teszik ki. A női NEET‑arány a Covid előtti 10%-ról 12,6%-ra emelkedett, aminek több mint feléért egészségi problémák miatti inaktivitás felel. A halmozott hátrány különösen a lányokat sújtja: akik egészségügyi gondokkal küzdenek és gyenge GCSE‑eredményt értek el, négyszer nagyobb eséllyel válnak NEET‑té az átlagos fiatal nőkhöz képest. A témához kapcsolódó elemzés GDP‑hatásokat is becsült: a NEET‑arány német szintre csökkentése 5 milliárd GBP, a holland szintre csökkentése pedig 11 milliárd GBP többletet hozhatna a brit gazdaságnak.
Izland továbbra is élen: a jó gyakorlatok kulcsa a családpolitika és a rugalmas munkakultúra
Izland ismét az Index első helyezettje lett, 85,1%-os női munkaerőpiaci részvételi rátájával messze az OECD‑átlag felett teljesít. Ezt a stabil pozíciót a világon is kiemelkedő szülési szabadság, a széles körű gyermekfelügyeleti szolgáltatások és a négynapos munkahét széles elterjedése alapozza meg. A top 5 sorrendje a Covid-járvány óta változatlan: Izland, Luxemburg, Új‑Zéland, Szlovénia és Svédország, ahol közös jellemző az alacsony bérszakadék és a családbarát foglalkoztatási környezet.
Nagy‑Britannia kis mértékben javított, de a fiatal nők munkanélkülisége aggasztó. Az Egyesült Királyság egy helyet javított és a 17. helyre lépett, de eredményeit főként Kanada visszaesése javította fel. A női munkanélküliség jelentős mértékben nőtt, leginkább a fiatalok körében. A brit regionális rangsorban kiemelkedően teljesített a South West régió, legrosszabbul London, ahol a magas bérszakadék és a rosszabb közlekedési feltételek különösen a kisgyermekes nőket hozzák hátrányba.
Magyarország sokat javított, de a bérszakadék nem szűkül
Magyarország jelentős javulást ért el az idei rangsorban:
- 19. helyről a 15. helyre lépett előre,
- az indexpontszáma 70-ről 71,9-re emelkedett,
- a női munkaerőpiaci részvételi ráta 73,5%-ról 74,7%-ra nőtt,
- a részvételi rés 8,9%-ról 7,8%-ra csökkent,
- a női munkanélküliség továbbra is alacsony (4,4%),
- ugyanakkor a bérszakadék még mindig magas, 16,5%.
A női teljes munkaidős foglalkoztatás kismértékben csökkent (94,3% → 95,5%), ami illeszkedik az OECD‑szintű részmunkaidő felé tolódó trendbe.
A nemek közötti egyenlőség felé vezető utat erősíti az EU Bérátláthatósági Irányelve is
A nemek közötti bérkülönbség mértékét egyértelműen segíthet csökkenteni a jövőben az EU Pay Transparency direktívája. Az irányelv 2023. június 6-án lépett hatályba, ezt Magyarországnak 2026 júniusági kell a gyakorlatba átültetnie, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve minden munkáltatónak meg kell felelnie az átlátható bérstruktúrára és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó követelményeknek.
Az első, 2027-ben esedékes -150 főnél nagyobb létszámú munkáltatókat érintő - nemek közötti bérkülönbségekről szóló jelentéstételi kötelezettség a 2026-os évre vonatkozik, aminek köszönhetően a nemek közötti bérszakadék felülvizsgálata sok vállalatnál már idén megtörténhet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Amennyiben az 5%-nál nagyobb nemek közötti bérkülönbség nem magyarázható objektív és nemi szempontból semleges tényezőkkel, akkor fél éven belül zárni kell a rést. Az 5%-nál nagyobb eltérés a nemek bérszintje között akkor megengedett, hogyha azt meg tudja indokolni a munkáltató bármilyen nem diszkriminatív értékelési szempontrendszer alapján.
„A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében” - hangsúlyozza Gönczi Gyöngyi, a PwC HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának a vezetője.
A halmozott hátrányok a lányokat sújtják leginkább
Az idei felmérés külön vizsgálja a NEET (tanulásban és munkában részt nem vevő) fiatalok helyzetét az Egyesült Királyságban. Számuk továbbra is magas, 2025 első felében 947 000 16–24 éves volt érintett, a fiatal nők pedig a csoport 46%-át teszik ki. A női NEET‑arány a Covid előtti 10%-ról 12,6%-ra emelkedett, aminek több mint feléért egészségi problémák miatti inaktivitás felel. A halmozott hátrány különösen a lányokat sújtja: akik egészségügyi gondokkal küzdenek és gyenge GCSE‑eredményt1 értek el, négyszer nagyobb eséllyel válnak NEET‑té az átlagos fiatal nőkhöz képest. A témához kapcsolódó elemzés GDP‑hatásokat is becsült: a NEET‑arány német szintre csökkentése 5 milliárd GBP, a holland szintre csökkentése pedig 11 milliárd GBP többletet hozhatna a brit gazdaságnak.
A PwC szakértői szerint célzott szakpolitikai támogatásra van szükség a női foglalkoztatás növeléséhez, melyet az alábbi területek erősítése támogatna:
- minőségi és megfizethető gyermekfelügyeleti szolgáltatások bővítése,
- rugalmas és családbarát foglalkoztatási megoldások elterjesztése,
- a munkaerőpiacról kiesők számára célzotti reintegrációs programok,
- a fiatal nők digitális és AI‑készségeinek fejlesztése, hogy a technológiai szakadék ne növelje a társadalmi különbségeket.
Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el
Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmond, Te mit gondolsz a hűségkártya programokról.
Fizikai melósként sem álom a 600-900 ezres nettó Magyarországon: ezek a csúcsbért fizető munkahelyek
2025 harmadik negyedévében a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete országosan 332 376 forint volt.
-
Nincs több kérdés, a GVH Árfigyelő adatai is megerősítik: tényleg a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában
A GVH Árfigyelő adatai igazolják: a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







