Óriási változás élesedik a magyar dolgozók fizetéseinél: erről mindenkinek tudnia kell, az összes dolgozót érinti

Az Európai Unió 2023/970-es irányelve új korszakot nyit a hazai bérezési gyakorlatban. Mivel a magyar jogalkotásnak 2026. június 7-ig kell megalkotnia a vonatkozó szabályokat, a rendelkezésre álló időkeret viszonylag szűk.

Dr. Simon Balázs, az MMOSZ elnöke szerint az új előírások nem csupán operatív adatszolgáltatási kötelezettséget rónak a vállalatokra. A változások a teljes javadalmazási rendszer és a szervezeti kultúra újragondolását is szükségessé tehetik, amely folyamatban a tapasztalt HR-szolgáltatók stratégiai támogatást nyújthatnak.

A szövetség egyik tagja, a Jobtain Kft. által készített friss felmérésből kiderül, hogy a téma ismertsége magas, a felkészültség mélysége azonban korlátozott. Bár a megkérdezett HR-vezetők és döntéshozók 98 százaléka hallott már a bérátláthatóságról, a konkrét követelményeket csak kevesen ismerik részletesen. A legnagyobb félelmek nem a jogi megfeleléssel, hanem a szervezeti dinamikával kapcsolatosak.

A vezetők attól tartanak, hogy a nehezen indokolható bérkülönbségek nyilvánosságra kerülése belső feszültségeket okozhat. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az átláthatóság nem új problémákat teremt, csupán láthatóvá teszi a már meglévő egyenlőtlenségeket.

Bár a jelentéstételi kötelezettség fokozatosan lép majd életbe, az alapelvek – mint a bérsávok előzetes kommunikációja vagy az objektív bérképzés – minden munkáltatót érinteni fognak. A válaszok alapján a szervezetek többsége ezt mégis inkább elszigetelt HR-feladatként kezeli, holott valójában átfogó vállalati változásról van szó. A megkérdezettek a bérkorrekciót jelölték meg a legjelentősebb várható költségtényezőként, ami azt jelzi: tisztában vannak vele, hogy az átláthatóság valós strukturális beavatkozásokat igényel.

A felkészültség képe vegyes: a vállalatok 41 százaléka már kialakított bérsávokat, míg 39 százalékuk még semmilyen lépést nem tett. A folyamatot leginkább nem az ellenállás, hanem az idő- és kapacitáshiány, valamint a tudásbeli bizonytalanság lassítja.

A munkaerő-kölcsönzők tapasztalata szerint – ahogy arra a Humán Centrum Kft. is rámutatott – a megfelelően strukturált, kompetencia- és felelősségalapú bérsávok kialakítása jelentősen csökkentheti a belső feszültségeket. Ez a megközelítés a jogi megfelelésen túl versenyképességi tényezővé is válhat.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a bérátláthatóság a teljes javadalmazási rendszer stressztesztje. Azok a cégek, amelyek időben elkezdik a munkakörök strukturálását, jelentős előnyre tehetnek szert a toborzásban és a munkaerő megtartásában. A szabályozással járó terhek elkerülhetetlenek, de a benne rejlő lehetőségek kiaknázása – és ezzel a munkáltatói vonzerő növelése – már a tudatos felkészülés kérdése.