Fizikai melósként sem álom a 600-900 ezres nettó Magyarországon: ezek a csúcsbért fizető munkahelyek

Mint korábban megírtuk: a 2025 harmadik negyedévére vonatkozó béradatok továbbra is jelentős területi különbségeket mutatnak a bérekben. Budapest 573 ezer forintos nettó átlagkeresete messze kiemelkedik a mezőnyből, közel 100 ezer forinttal meghaladva az országos átlagot (475 978 forint). A főváros magas bérszintje érdemben felfelé húzza az országos mutatót, miközben a legtöbb vármegye jóval alacsonyabb kereseti szinten áll.

A rangsor második helyén Győr-Moson-Sopron vármegye áll 496 201 forintos nettó átlagfizetéssel, ami még mindig jelentősen elmarad a budapesti szinttől, ugyanakkor ez az egyetlen vármegye, amely az országos átlag felett van. A felső mezőnyben jellemzően az iparilag erős nyugati és közép-dunántúli térségek találhatók, például Komárom-Esztergom és Fejér vármegye, bár ezekben már az országos átlag alatti béreket mértek.

A lista végén elsősorban kelet- és észak-magyarországi térségek szerepelnek. A legalacsonyabb nettó átlagkeresetet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérték, ezt Békés és Nógrád vármegye követi. A legjobban és a leggyengébben fizető térségek között havi szinten mintegy 215 ezer forintos különbség van, ami több mint 60 százalékos eltérést jelent.

A bérek ugyanakkor minden vármegyében emelkedtek: országosan 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb bérnövekedést Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Hajdú-Bihar vármegyékben mérték, míg a legvisszafogottabb dinamika Győr-Moson-Sopronban és Nógrádban volt. Eközben az alkalmazásban állók száma országosan enyhén, 0,7 százalékkal nőtt, bár néhány térségben - például Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében - csökkent a foglalkoztatotti létszám.

Ők a legjobban kereső fizikai dolgozók Magyarországon

A KSH veretes adatsorában most arra kerestük a választ, hol dolgoznak és mennyit keresnek a leginkább megfizetett fizikai melósok Magyarországon. Nos, a tavalyi év harmadik negyedévében a legmagasabb átlagbért Győr-Moson-Sopron vármegyében fizetik, ahol a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 418 156 forint. Ezt követi Budapest 384 972 forinttal, majd Komárom-Esztergom vármegye 383 474 forinttal. A lista élén jellemzően a nyugat-magyarországi, iparilag erősebb régiók állnak, ahol a feldolgozóipar és az exportorientált nagyvállalatok magasabb béreket adnak a dolgozóiknak.

A rangsor másik végén az északkeleti és kelet-magyarországi térségek találhatók. A legalacsonyabb fizikai átlagkeresetet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérik, ahol 274 879 forint az átlag. Nem sokkal magasabb a fizikai dolgozók bére Nógrád vármegyében (278 716 forint), valamint Békés vármegyében (294 729 forint). A legmagasabb és a legalacsonyabb fizikai bérek között így több mint 143 ezer forintos különbség látható.

Országos szinten a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete 332 376 forint volt, miközben az összes foglalkoztatottra számolt nettó átlagkereset 475 978 forint.

Ez azt jelenti, hogy a fizikai dolgozók bére országosan átlagosan 143 602 forinttal (30,2 százalékkal) marad el a teljes munkavállalói átlagtól.

A megyék többségében a fizikai dolgozók bére 70-100 ezer forinttal marad el az adott megye teljes nettó átlagkeresetétől. Például Győr-Moson-Sopron vármegyében 418 156 forintos fizikai átlagbér mellett 496 201 forint az általános nettó átlag, ami 78 045 forintos (15,7 százalékos) különbséget jelent. Hasonló nagyságrendű eltérés látható több ipari régióban is.

A legkisebb bérkülönbség Vas vármegyében figyelhető meg, ahol a fizikai dolgozók 362 576 forintos nettó átlagkeresete 65 986 forinttal (15,4 százalékkal) marad el a megyei átlagtól (428 562 forint). Szintén viszonylag kicsi a különbség Békés vármegyében, ahol 69 147 forinttal (19,0 százalékkal) alacsonyabb a fizikai dolgozók bére a megyei átlagnál, valamint Zala vármegyében, ahol 73 290 forinttal (19,0 százalékkal) kisebb a fizikai átlagkereset.

A másik véglet Budapest, ahol messze a legnagyobb az eltérés: a fizikai dolgozók 384 972 forintos nettó átlagkeresete 188 045 forinttal (32,8 százalékkal) marad el a fővárosi nettó átlagbértől (573 017 forint). Jelentős még a különbség Tolna vármegyében, ahol 107 687 forinttal (24,0 százalékkal) alacsonyabb a fizikai átlagbér, Hajdú-Bihar vármegyében, ahol 104 503 forinttal (24,8 százalékkal) marad el az átlagtól, valamint Pest vármegyében, ahol 101 403 forinttal (23,2 százalékkal) kisebb a fizikai dolgozók nettó keresete a megyei átlagnál. Ezekben a térségekben a magasabb jövedelmű, jellemzően szellemi munkakörök erősebben felfelé húzzák az átlagkeresetet.

Ők a legjobban fizetett fizikai melósok megyénként

A megyék többségében a fizikai foglalkozásban dolgozók számára a legmagasabb béreket az energiaiparhoz tartozó villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazat kínálja. A lista élén messze Tolna vármegye áll, ahol ebben a szektorban a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete eléri a 947 509 forintot, ami kiugró értéknek számít az országos mezőnyben. Szintén magas béreket találunk ebben az ágazatban több megyében is, például Heves vármegyében (576 002 forint), Budapesten (532 195 forint) vagy Hajdú-Bihar vármegyében (526 910 forint).

Néhány térségben ugyanakkor nem az energiaipar, hanem a bányászat és kőfejtés biztosítja a legjobban fizető fizikai munkákat. Így van például Csongrád-Csanád vármegyében, ahol ebben az ágazatban 606 619 forint az átlagos nettó kereset, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (571 735 forint) és Zala vármegyében (550 324 forint). Ezekben a megyékben a bányászati és kitermelő tevékenységek magasabb bérei emelik az adott ágazatot a rangsor élére.

Több ipari központban a feldolgozóipar fizeti a legjobban a fizikai dolgozókat. Például Győr-Moson-Sopron vármegyében ebben az ágazatban 507 927 forintos nettó átlagkereset a legmagasabb a fizikai munkák között. Hasonló a helyzet Vas vármegyében (425 466 forint) és Nógrád vármegyében (350 019 forint) is, ahol a feldolgozóipari munkahelyek kínálják a legjobb kereseti lehetőségeket a fizikai foglalkozásúak számára.

A legtöbb megyében a legjobban fizető fizikai ágazatokban a nettó keresetek jellemzően 420–530 ezer forint között alakulnak. Ebbe a sávba tartozik például Pest vármegye (509 037 forint), Komárom-Esztergom vármegye (503 732 forint), Bács-Kiskun vármegye (444 673 forint) vagy Fejér vármegye (440 582 forint). Az adatok alapján az látszik, hogy a magasabb fizikai bérek jellemzően az iparilag fejlettebb vagy energiaipari létesítményekkel rendelkező térségekben jelennek meg.

A lista alsó részében már jóval alacsonyabb értékek találhatók. Somogy vármegyében például a legjobban fizető fizikai ágazat a vízellátáshoz és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódik, ahol az átlagos nettó kereset 389 543 forint. A legalacsonyabb értéket Nógrád vármegyében mérik, ahol a feldolgozóiparban dolgozó fizikai munkavállalók átlagosan 350 019 forintot keresnek.

Ennyit keresnek a legjobban fizetett magyarok

Mint korábbi cikkünkből kiderült, a vármegyénkénti legmagasabb nettó átlagkereseteket vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a bérrangsor élén minden esetben szellemi munkakörök állnak, és a kiugró jövedelmek döntően néhány speciális nemzetgazdasági ághoz kötődnek. Különösen erős a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazat dominanciája, amely több vármegyében is a legjobban fizető területnek számít.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen bérolló tátong Magyarországon: borzasztó, mennyiért robotolnak a legszegényebb melósok

A 2025 harmadik negyedévi nettó átlagkereseti adatok alapján ismét kirajzolódik, mennyire brutális a bérolló Magyarországon.

A lista élén Tolna vármegye áll, ahol az energetikai szektorban a nettó átlagkereset meghaladja az 1,16 millió forintot, ami országos összevetésben is kiugró érték. Szintén magas bérek jellemzik ugyanezt az ágazatot Pest vármegyében és Budapesten is, ahol a nettó átlag 900 ezer forint körül alakul. Érdekes, hogy még a fővárosban sem az informatikai vagy pénzügyi szektor adja a legmagasabb megyei szintű átlagkeresetet.

A másik meghatározó csúcskereső ágazat a bányászat és kőfejtés, amely több ipari vagy nyersanyag-kitermeléshez kötődő vármegyében kerül az élre. Fejér, Csongrád-Csanád, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar esetében is ez a szektor biztosítja a legmagasabb szellemi nettó keresetet, jellemzően 700–880 ezer forint közötti sávban. Emellett a feldolgozóipar is több ipari térségben - például Győr-Moson-Sopron, Veszprém vagy Vas vármegyében - a legjobban fizető szellemi munkákat adja.

A legmagasabb bérek rangsorából az is kiderül, hogy a megyei csúcskeresők jövedelme sok esetben nem sokkal haladja meg a fővárosi átlagfizetést. A lista alsó részén szereplő csúcskereső szellemi munkák nettó átlagbére ugyanis jellemzően 580-630 ezer forint között alakul, ami csak mérsékelten magasabb a budapesti átlagkeresetnél. Ez jól mutatja, hogy a fővárosban már az átlagos jövedelmek is közel vannak ahhoz a szinthez, amelyet más térségekben csak a legjobban fizetett szakemberek érnek el.

A másik végletet a legalacsonyabb fizetésű ágazatok jelentik, ahol jellemzően fizikai munkakörök jelennek meg, és a nettó keresetek sok esetben a 200 ezer forintos szint környékén alakulnak. A lista legalján Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye áll, ahol a közigazgatásban dolgozók nettó átlagkeresete mindössze 181 ezer forint körül volt. A közigazgatás, az oktatás, valamint a vendéglátás több vármegyében is a legalacsonyabb bérszintű területek közé tartozik.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA