Itt a sírig tartó munka: rengeteg magyar nyugdíjas kénytelen újra dolgozni, ennyit keresnek 2022-ben
A magas infláció és a munkaerőhiány mellett egyre több nyugdíjas tér vissza a munkaerőpiacra.
A magas infláció és a munkaerőhiány mellett egyre több nyugdíjas tér vissza a munkaerőpiacra.
A magyar vállalatok harminc százaléka tervez munkaerő-bővítést a harmadik negyedévben.
Azoknál a cégeknél, amelyeknél korábban csak 10 százalék alatti bérfejlesztés volt, idén mindenképpen szükség lesz korrekcióra, de a 10 százalék fölötti emelések esetében is.
Teret hódított magának a home office, ami kapcsán felmerül a kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak ebben az esetben a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre.
A munkaerő-kölcsönzők az utóbbi években nem csak az munkaadók körében népszerűek, hanem egyre több álláskereső is igénybe veszi a szolgáltatásaikat.
A munkáltatók jogosultak megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre.
Elengedhetetlen a hátrányos helyzetű emberek integrálása a munkahelyeken. Erről kérdezte a Hello Vidék a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumát.
Kiteljesedési lehetőséget, boldogságot, értékeket, rugalmasságot és fejlődési lehetőséget várnak a fiatalok a cégektől.
Ugyanaz a betanított munkás 2021 decemberében 454 ezer forintot keresett, 82 százalékkal többet, mint három évvel korábban.
2022 első negyedévében a hazai munkáltatók 34 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez.
Kezdenek olyan igények kialakulni a kékgallérosok körében, amelyek 5-10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzők.
A cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat, adatvédelemben azonban van hova fejlődni.
Hazánkban is egyre inkább terjednek az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás, munkahelyi jelenlétet igénylő alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák.
Használható-e munkaidő-nyilvántartásra a munkahelyi belépőkártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai?
A munkavállalók 44 százaléka kap valamilyen bónuszt, jutalmat, jutalékot a fizetése mellett, mértékét az esetek többségében a teljesítményüktől teszik függővé a munkáltatók.
A cégek már egyértelműen a covid utáni gazdasági kihívásokra, a várható konjunktúra igényeinek kielégítésére készülnek
Kérdés, hogy a munkáltatók megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket. Az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást, de sok kérdésre nem egyértelmű a válasz.
Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? A következőkben Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.
Erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya a K&H kkv bizalmi index legfrissebb adatai lapján. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteria juttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségének térítése.
Számos fejlesztés nem valósul meg a cégeknél, mert beruháznának ugyan, és piaci igény is lenne rá, de végül elhalasztják, mert a fejlesztéssel létrejövő pozíciókat nem tudják kivel feltölteni.