Érik az összeomlás? Több mint 200 ezer magyar dolgozó veszítheti el az állását egyik napról a másikra

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2025 harmadik negyedévében az Európai Unióban a munkavállalók 11,4 százaléka rendelkezett határozott idejű szerződéssel. Az arány évek óta csökken: egy évvel korábban a határozott idejű szerződéssel rendelkezők száma 12,1 százalék volt, 2022-ben pedig még 13 százalék fölötti.

Az egyes országok között azonban jelentős különbségek vannak, míg egyes tagállamokban szinte minden ötödik munkavállaló határozott idejű szerződéssel dolgozik, addig máshol alig néhány százalékos ez az arány, ami jól mutatja, hogy az ideiglenes foglalkoztatás súlya és szerepe az adott ország munkaerőpiaci szerkezetétől és gazdasági modelljétől is erősen függ.

A legmagasabb arány:

• Hollandiában (21,8%)
• Észak-Macedóniában (19%)
• Szerbiában (17,4%)
• Lengyelországban (15,4%)
• Portugáliában, Cipruson és Spanyolországban van (14,6%).

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányok

• Litvániában és Romániában (1,9%)
• Lettországban (2,4%)
• Bulgáriában (2,6%)
• és Észtországban vannak (2,8%).

Fontos megjegyezni, hogy több nyugat-európai országban a projektalapú foglalkoztatás, a rugalmas munkaerőpiac és a gyakori munkahelyváltás is magyarázza a magasabb arányt. Hollandiában vagy Portugáliában gyakran tudatos karrierstratégia része lehet, más országokban viszont inkább a munkaerőpiaci bizonytalanság jele.

Magyarországon is tovább csökkent az arány

Magyarországon a 20–64 év közötti munkavállalók 4,3 százaléka dolgozott határozott idejű szerződéssel 2025 harmadik negyedévében. Ez egy évvel korábban ez az arány még 4,5 százalék volt, 2023-ban pedig 4,8 százalék, vagyis az arány évek óta lassan, de folyamatosan csökken.

A 2025. szeptemberi KSH adatok szerint a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 669 ezer fő volt. Ha ennek 4,3 százaléka határozott idejű szerződéssel dolgozik, az nagyjából 200 ezer munkavállalót jelent. Ez a kör az, amelyik elvileg egyik napról a másikra bizonytalan helyzetbe kerülhet, ha a munkáltató nem hosszabbít szerződést.

Magyarországon sok esetben a határozott idejű szerződés átmeneti állapot: a munkavállalók jelentős része abban bízik, hogy a szerződés lejártakor hosszabbítás következik, erre azonban nincs garancia. Különösen egy gazdasági lassulás idején nőhet annak a kockázata, hogy a lejáró szerződéseket nem újítják meg.