Az országos béradatokat torzítják a kiosztott bónuszok: mi folyik ezeken a magyar munkahelyeken?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 májusában a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazatban foglalkoztatott több mint 20 ezer munkavállaló átlagosan nettó 950 ezer forintot keresett. Ez bruttó 1,4 millió forintnak felel meg, ami közel kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak. Az anomáliáról a Pénzcentrum is írt már.

A Telex most azt írja, különösen figyelemreméltó, hogy az energiaszektorban a májusi fizetések az áprilisi értékhez képest 26 százalékkal emelkedtek, majd júniusban ismét jelentősen visszaestek. Az adatok elemzése arra utal, hogy egyetlen vállalat jutalmazási rendszere okozza ezt a rendszeres szezonális anomáliát.

Az energetikai szektor alapvetően is a legjobban fizető ágazatok közé tartozik, ahol csak az informatikai és pénzügyi szektorban dolgozók keresnek többet éves átlagban. A májusi kiugrás során azonban az energiaszektorban dolgozók 150-200 ezer forinttal magasabb átlagbért vittek haza, mint az említett két másik jól fizető ágazat munkavállalói.

A jelenség nem egyszeri eset, hanem évek óta ismétlődő mintázat. Az adatok azt mutatják, hogy minden év májusában hasonló kiugrás figyelhető meg az energiaszektor béradataiban, bár a kiugrás mértéke az utóbbi években növekedett.

A magyarázat az állami MVM csoport jutalmazási rendszerében keresendő. A vállalat 2021-ben egységesítette teljesítményértékelési rendszerét, ami után a májusi bérkiugrások még markánsabbá váltak. A rendszer lényege, hogy előre meghatározott egyéni, szervezeti és központi célok teljesítése esetén a munkavállalók bónuszra jogosultak.

A bónusz mértéke a beosztástól és a munkavállaló kategóriájától függően változik. A nem vezető beosztású alkalmazottak esetében ez maximum az éves bér 8,33 százaléka lehet, míg egyes vezetőknél elérheti a 20 százalékot is. Ezeket az összegeket a májusi munkabérrel együtt fizetik ki.

Az MVM rendszere szerint a bónuszok egy részét előlegként is kifizethetik, ami általában augusztusban történik. Ez szintén megmutatkozik az ágazati statisztikákban: ebben a hónapban is körülbelül 10 százalékos emelkedés tapasztalható az átlagkeresetekben.

Az iparági átlag ilyen mértékű befolyásolásához jelentős pénzösszegre van szükség. A KSH adatai szerint az ágazatban májusban körülbelül 27 ezren dolgoztak, és átlagosan bruttó 300 ezer forinttal kerestek többet, mint áprilisban. Ez összességében 8-12 milliárd forintos többletkifizetést jelent.

Bár ez az összeg valószínűleg nem kizárólag az MVM-től származik, a nagy része feltehetően igen. Az állami energiacsoport 2024-ben több mint 19 ezer főt foglalkoztatott, és a bónuszrendszer a csoport 23 leányvállalatára is kiterjed. A vállalat éves beszámolója szerint közel 7 milliárd forintot határoltak el prémiumra és annak járulékaira, valamint további 9,5 milliárd forintot egyéb személyi jellegű ráfordításokra.

Ez a jelentős kifizetés az országos átlagkereseti adatokat is befolyásolja, becslések szerint 2-3 ezer forinttal emelheti meg a teljes magyarországi átlagkeresetet májusban.

Bár az energiaszektorban tapasztalható májusi kiugrás mértéke egyedülálló, maga a jelenség nem szokatlan. Más ágazatokban is megfigyelhetők hasonló, bár kisebb mértékű szezonális ingadozások. Az energetikában azért ennyire szembetűnő, mert az MVM a szektor alkalmazottainak jelentős részét foglalkoztatja, így a vállalatnál történő változások az egész ágazatra kihatnak.

A legtöbb szektorban decemberben figyelhető meg hasonló, bár kisebb mértékű bérnövekedés, ami az év végi prémiumok, bónuszok és 13. havi fizetések kifizetésének tudható be. Az IT és pénzügyi szektorban tavasszal is megfigyelhetők kiugrások, feltehetően szintén a teljesítményhez kötött juttatások miatt.

Az állami szférában is előfordulnak hasonló anomáliák. Emlékezetes példa a közigazgatási szektor 2022 februári kiugrása, amikor a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt az átlagkereset a korábbi szint két és félszeresére emelkedett. Ez akkor az országos bruttó átlagkeresetet 75 ezer forinttal növelte meg, ami torzította az országos bérstatisztikákat.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA