A diploma már a múlté? Kiderült, ez az, ami most aranyat ér a munkaerőpiacon

Az elmúlt két évtized alapjaiban forgatta fel azt, amit korábban a „biztos jövőről” gondoltunk. A globalizáció, a digitalizáció, a pandémiák és a mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt átrajzolta a munkaerőpiac térképét. Miközben a felsőoktatás soha nem volt ilyen széles körben elérhető, a diplomák értéke mégis mintha lassan inflálódna.

A fiatal generációk előtt ma egészen más kihívások állnak, mint szüleik idejében. A munkaadók egyre kevésbé a papírt nézik, sokkal inkább a gyakorlati tapasztalatot, a rugalmasságot és a digitális készségeket. Ez pedig rengeteg fiatalt sodor választási kényszerbe: tanuljanak tovább, abban bízva, hogy a diploma mégis kinyit néhány ajtót, vagy inkább lépjenek ki minél hamarabb a munka világába, hogy ne maradjanak le a többiektől?

Közben a technológiai forradalom is újrarajzolja, milyen tudás számít valóban értékesnek. Az automatizáció és az AI ma már nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkát is fenyegeti. Olyan képességek kerülnek előtérbe, amelyek néhány éve még marginálisnak számítottak: a kreatív gondolkodás, a problémamegoldás, az emberi empátia és az adaptív tanulás. Ezek viszont nem feltétlenül az egyetemi padokban sajátíthatók el.

A helyzet tehát paradox: miközben a fiatalok soha nem voltak ilyen iskolázottak, soha nem voltak ennyire bizonytalanok sem abban, hogyan építhetik fel a jövőjüket. Az egyetem korábban ugródeszka volt a középosztályba; ma inkább csak egy a sok lehetséges út közül. Ez a téma most az egyik legnagyobb dilemma a munkaerőpiac világában, amellyel az Economist is foglalkozott nemrég egy friss videójában.

Mint megjegyzik: kétség sem fér hozzá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a diploma egyet jelentett a társadalmi felemelkedéssel. Aki elvégezte az egyetemet, az jó eséllyel szerzett stabil, jól fizető állást, és biztos jövőt építhetett magának. A felsőoktatás volt a legjobb befektetés.

De mára ez a képlet megbomlott. A nyugati világ fiatal diplomásai közül egyre többen találják magukat kilátástalan álláskeresőként, miközben a fizetések sem tükrözik már azt az előnyt, amit a diploma korábban jelentett. Felmerül a kérdés: megéri-e ma még egyetemre járni?

Az előny eltűnt – a számok magukért beszélnek

Az Egyesült Államokban a fiatal diplomások munkanélküliségi rátája mára közel azonos a korosztály egészének mutatójával. 2010-ben még körülbelül hat százalékpontos különbség volt a diplomások és a nem diplomások között, természetesen az előbbiek javára. Ma viszont mindössze egy százalékpont választja el a két csoportot.

És nemcsak Amerikában érzékelhető ez a trend. Mint az elemzésben említik, az Európai Unióban is hasonló folyamat zajlik: a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok munkanélkülisége szinte megegyezik a teljes fiatal korosztály átlagával. A diploma tehát már nem jelent automatikus belépőt a munka világába.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási foglalkoztatási válság jöhet Magyarországon: már elindult a lavina, jöhet a tömeges elbocsátás?

Bár a hivatalos statisztikák szerint Magyarországon kifejezetten alacsony a munkanélküliségi ráta, a munkaerőpiac valóságát közelebbről vizsgálva már korántsem ilyen kedvező a kép.

Magyarországon is egyértelmű a trend

Hazánkban a meghirdetett állások mindössze ötödében elvárás a felsőfokú végzettség. Magyarirszágon az elmúlt években határozottan megfigyelhető a diplomát elváró hirdetések arányának folyamatos zsugorodása. 2020-ban az összes hirdetés 34%-a tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben 26%-ra, majd egy évvel később 25,5%-ra csökkent. Tavaly is folytatódott ez a tendencia: a hirdetések 21,5%-a szólt kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak.

A Profession.hu felületén aktivált álláshirdetések elemzésével kirajzolódnak a munkáltatói elvárások és ezek változásai. A toborzó cégek igényei között egyre inkább teret kap a jelöltek attitűdje, motiváltsága, tanulási és fejlődési hajlandósága. Előtérbe kerül a potenciális kollégák személyisége, és az, hogy ez mennyire illeszkedik a cégkultúrához és a csapathoz. A dinamikusan változó környezetben ezek a készségek mindinkább nélkülözhetetlenné válnak, így az ezeket felmérő, készségalapú toborzás is terjed – derült ki nemrég a Pénzcentrum cikkéből.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a legjobb fizetésre hazánkban még továbbra is a diplomával rendelkezők számítnak. Újdonság ugyanakkor, hogy már diploma nélkül sem álom a milliós fizetés.

Mi lehet az ok a diplomások térvesztése mögött?

Az egyik magyarázat, hogy az egyetemek ma már sokkal szélesebb körből vesznek fel hallgatókat, köztük olyanokat is, akik kevésbé alkalmasak az akadémiai követelmények teljesítésére.

Ezzel párhuzamosan a felsőoktatás színvonala is ingadozóvá vált, és a tömegképzés gyakran a minőség rovására megy. Ennek következménye, hogy a munkaadók szemében elmosódott a különbség a diplomás és a nem diplomás fiatalok között: a papír sok cég szemében már nem garancia a valódi tudásra vagy készségekre.

Egy másik lehetséges ok a gazdaság szerkezeti átalakulása. Egyszerűen kevesebb olyan állás van, amely ténylegesen megköveteli a diplomát. Régen például, ha valaki számítógépet akart használni, egyetemi képzésre volt szüksége ahhoz, hogy megértse a technológia alapjait.

Ma viszont a digitális készségek a mindennapi élet részei. Bárki képes technológiát használni, akár tanult róla az egyetemen, akár nem. Ez pedig alapjaiban változtatja meg, kikre van szüksége a munkaadóknak.

Mindezekből arra következtethetnénk, hogy ez széles körben növeli az általános foglalkoztatottságot, hiszen alapvetően még mindig kevesebb ember rendelkezik diplomával, mint ahány nem. Ennek ellenére Magyarországon, a KSH adatai szerint 2025-ben 30 ezerrel még csökkent is a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest.

A diploma-barát iparágak zsugorodnak

Azok az ágazatok, amelyek hagyományosan sok diplomást foglalkoztattak, szintén visszaesést mutatnak.

• Az Európai Unióban a 15–24 évesek körében 16%-kal csökkent a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozók száma 2009 és 2024 között.
• Nagy-Britanniában pedig 2016 óta 10%-kal kevesebb huszonéves dolgozik a jogi és pénzügyi területeken.

Sokan hajlamosak azonnal a mesterséges intelligenciát (AI) hibáztatni, amiért egyre kevesebb a lehetőség a fiatal diplomások számára. Csakhogy ez a folyamat jóval a ChatGPT és az új generációs AI-rendszerek megjelenése előtt kezdődött. A valódi ok inkább az, hogy ezek az iparágak, különösen a pénzügyi szektor, már a 2007–2009-es globális pénzügyi válság óta nehéz időszakon mennek keresztül. A befektetési bankok „aranykora” véget ért, a cégek óvatosabban költekeznek, és jóval kevesebb friss diplomást vesznek fel. 

Ugyanakkor az AI hatása nem teljességgel elhanyagolható, és már a topkategóriás munkakörök esetében is érződik némi átalakulás. Nemrég számoltunk be arról, hogy az OpenAI több mint 100 korábbi befektetési bankárt alkalmaz, hogy mesterséges intelligenciáját pénzügyi modellek építésére tanítsák, szépen lassan kiváltva a korábban junior bankárok által végzett rutinfeladatokat a bankoknál.

Amerikában már ténylegesen kevesebben járnak egyetemre

Az OECD adatai szerint 2013 és 2022 között 5%-kal csökkent az alapképzésre beiratkozott hallgatók száma az Egyesült Államokban. A drága tandíjak, a bizonytalan megtérülés és a stagnáló fizetések sokakat arra késztetnek, hogy inkább más utat válasszanak: szakmai képzést, online tanfolyamokat, vagy egyenesen a munkát az iskola helyett.

Európában még mindig hisznek a diplomában

Más fejlett országokban viszont, ahol az oktatás államilag támogatott és olcsóbb, továbbra is tömegek jelentkeznek az egyetemekre. Az OECD szerint, ha az Egyesült Államokat kivesszük az adatsorból, a felsőoktatásban tanulók száma 28 millióról 31 millióra nőtt az évtized végére, 2012 és 2022 között. Úgy tűnik, Európában a diploma még mindig presztízskérdés, és sokan úgy érzik, ogy ez az egyetlen út a jobb élethez, még ha a statisztikák már nem is ezt mutatják.

De talán nem is maga az egyetem a probléma, hanem az, milyen szakokat választanak a fiatalok. A művészetek, a humán tudományok és a társadalomtudományok például továbbra is népszerűek. Ha mindez bármit elárul a fiatalok jövőképéről, akkor az az, hogy a munkavilág átalakulására sokan még mindig régi logika szerint reagálnak.