Kétkezi melósként sem álom a 970 ezres nettó Magyarországon: itt a legjobban fizető munkahelyek listája

2025 első negyedévében a nettó átlagkereset országosan 476 146 forint volt. Ezt az értéket csak Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye haladta meg: a fővárosban 575 558 forint, a nyugati határ menti megyében pedig 500 901 forint volt az átlagos nettó fizetés. Minden más térségben az országos szint alatt kerestek az alkalmazottak, ami jól mutatja, hogy a főváros továbbra is erősen felhúzza az országos átlagot - derült ki a KSH adataiból.

Budapesten tehát mintegy 100 ezer forinttal magasabb a kereset az országos átlagnál, ami a szolgáltatói és irodai szektor súlyának, valamint a multinacionális cégek koncentrációjának köszönhető. A Győr-Moson-Sopron vármegyében mért 500 ezer forint feletti nettó bér a fejlett ipari háttér, főként az autóipar és a határ menti munkalehetőségek következménye.

A közép-dunántúli megyék - Komárom-Esztergom (468 626 Ft), Fejér (459 061 Ft) és Tolna (449 887 Ft) - még közel állnak az országos átlaghoz, míg a keleti és déli térségekben jelentős a lemaradás. Heves, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyékben 410–435 ezer forint körül alakulnak a fizetések, a sor végén pedig Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye áll, ahol a nettó átlag alig haladja meg a 360 ezer forintot.

A legmagasabb és a legalacsonyabb nettó átlagkeresetek között óriási a különbség: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 355 610 forint volt az összeg, ami közel 220 ezer forintos eltérést jelent havonta a budapesti bérhez képest, vagyis a fővárosi dolgozók átlagosan 60 százalékkal többet visznek haza, mint az ország legszegényebb térségében élők. A legalacsonyabb keresetű vármegyék és az országos átlag között is jelentős a különbség: Szabolcs-Szatmár-Beregben az átlagfizetés 120 ezer forinttal marad el az országos szinttől.

Ők keresik a legtöbbet az egyes megyékben

2025 első negyedévében a legmagasabb nettó átlagkereseteket szellemi munkakörben Tolna vármegyében mérték, ahol az energiaiparban dolgozók – vagyis a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén foglalkoztatottak – átlagosan 1,21 millió forintot vihettek haza havonta. Ez az országos mezőnyből messze kiemelkedik, és több mint kétszerese a legtöbb vármegyei átlagnak. A második és harmadik helyen Pest vármegye (969 701 Ft) és Budapest (945 668 Ft) állt, ahol szintén az energiaipar biztosította a legjobban fizető állásokat.

A bányászat és kőfejtés ágazata több megyében is meghatározó a legjobban keresők között: Heves (872 103 Ft), Fejér (842 015 Ft), Baranya (806 867 Ft), Csongrád-Csanád (785 795 Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén (736 530 Ft) és Hajdú-Bihar (710 780 Ft) vármegyében ez a nemzetgazdasági ág vezeti a listát. A fizetések ugyan elmaradnak a nyugati régiók energiaipari béreitől, de így is jelentősen meghaladják az adott megyék átlagát, jelezve a szektor magas szaktudás- és kockázati igényét.

A feldolgozóipar is több térségben a legjobban fizető ágazatnak számít. Győr-Moson-Sopron vármegyében 803 ezer, Veszprémben 691 ezer, Vasban 684 ezer, Jász-Nagykun-Szolnokban 627 ezer, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 595 ezer forint volt a szellemi munkát végzők nettó átlagkeresete. Ezek az adatok jól tükrözik az ipari központok, különösen az autóipari és gépipari munkahelyek továbbra is erős bérvonzerejét.

Somogy vármegyében a szállítás és raktározás területén dolgozók kerestek a legtöbbet (666 367 Ft), míg Nógrád megyében a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazata vezetett, bár ott a legmagasabb nettó bér is mindössze 595 891 forint volt. Ez jól mutatja a területi és ágazati különbségek nagyságát: miközben Tolnában az energiaipari vezetők milliós fizetéseket kapnak, addig a legszegényebb megyékben a legjobban kereső szellemi dolgozók is csak az országos átlag körül keresnek.

Összességében 2025 elején az látható, hogy a legjobban fizető szellemi munkák továbbra is az energiaiparban, a bányászatban és az ipari feldolgozásban koncentrálódnak. Az ágazati és területi különbségek azonban rendkívül nagyok: a legmagasabb és legalacsonyabb érték között több mint kétszeres a bérkülönbség, ami rávilágít a magyar munkaerőpiac erős regionális széttagoltságára.

Íme a top 10 szellemi munkahely

2025 első negyedévében a tíz legjobban fizető nemzetgazdasági ág közül messze kiemelkedett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás szektor, amely több megyében is a legmagasabb átlagkereseteket hozta. Tolna vármegyében ebben az ágazatban dolgozók átlagosan 1,21 millió forintos nettó bért kaptak, ami nemcsak az adott térségben, hanem országos szinten is rekordnak számít. Pest vármegyében (969 701 Ft) és Budapesten (945 668 Ft) ugyanez az ágazat szintén a legjobban fizető terület volt, ami az energiaipar stratégiai szerepét és szűk szakemberállományát jelzi.

A bányászat és kőfejtés is több helyen a legmagasabb bérezésű ágazatok közé került. Heves vármegyében a szektor 872 ezer, Budapesten 861 ezer, Fejér vármegyében pedig 842 ezer forintos nettó átlagot ért el. A magas bérek mögött itt is a speciális szaktudás, a nehéz munkakörülmények és a veszélyes munkavégzés áll, ami miatt a munkáltatók kénytelenek versenyképes jövedelmet kínálni.

A fővárosban a pénzügyi és biztosítási tevékenység (830 870 Ft), valamint az információ és kommunikáció (830 055 Ft) is bekerült a top 10-be, ami jól mutatja, hogy Budapesten az irodai, magas hozzáadott értékű szellemi munkakörök is kiemelkedően fizetnek. Ezekben az ágazatokban jellemzően multinacionális cégek, bankok és technológiai vállalatok működnek, amelyek bérezési szintje a nemzetközi piacokhoz igazodik.

A lista tizedik helyén Tolna vármegyében az ipar – a víz- és hulladékgazdálkodás nélkül számolt alág – szerepel 825 397 forintos nettó átlaggal. Ez is azt erősíti, hogy a feldolgozó- és energiaipari tevékenységek vidéken is komoly fizetéseket kínálnak. Összességében a top 10 alapján 2025 elején a legmagasabb kereseteket az energiaipar, a bányászat és a magas szintű pénzügyi-szolgáltatási szektor biztosította, a különbség a legjobban és az átlagosan fizető ágazatok között pedig meghaladta a félmillió forintot.

Ők a legjobban kereső fizikai dolgozók

2025 első negyedévében a fizikai munkát végzők körében is jelentős különbségek mutatkoztak az ország különböző térségei között. A legmagasabb nettó átlagkeresetet – 967 880 forintot – Tolna vármegyében mérték, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazatban dolgozók körében. Ez az összeg nemcsak a megyei, hanem az országos szinten is kiugró érték, és jól tükrözi, hogy az energiaiparban dolgozó fizikai szakemberek – például karbantartók, gépkezelők, műszerészek – szaktudása és felelőssége milyen magas bérszintet indokol.

A második helyen Csongrád-Csanád vármegye áll 629 ezer forintos átlaggal, ahol a bányászat és kőfejtés területén dolgozók keresnek kiemelkedően. Hasonlóan magas, 550–560 ezer forintos fizetéseket mértek Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Zala megyében is, elsősorban a bányászatban vagy az energiaiparban foglalkoztatottak körében. Ezek az ágazatok jellemzően speciális technikai tudást, nehéz fizikai munkát és gyakran veszélyes körülményeket jelentenek, ami komoly bérprémiumot eredményez a dolgozók számára.

A fővárosban és több fejlettebb megyében – Budapesten, Baranyában, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – szintén az energiaellátási szektor biztosította a legmagasabb fizetéseket a fizikai dolgozók számára, 520–540 ezer forintos nettó átlaggal. Ezekben a régiókban az energia- és közműcégek, valamint a kapcsolódó szolgáltatók adják a legjobban fizető munkahelyeket, részben a folyamatos üzemelés és a 24 órás karbantartási igény miatt.

A feldolgozóipar is több térségben meghatározó: Győr-Moson-Sopronban (518 748 Ft) és Vas megyében (424 469 Ft) ez az ágazat kínálta a legmagasabb fizetéseket. Itt főként az autóipari és gépipari vállalatok stabil bérezési szintje tartja magasan az átlagot. Ezzel szemben a dél- és kelet-magyarországi megyékben – például Békésben, Veszprémben és Szabolcs-Szatmár-Beregben – a legjobban fizető fizikai munkák is 400–440 ezer forint körül mozognak.

A rangsor végén Somogy és Nógrád vármegye áll: előbbiben a víz- és hulladékgazdálkodás (382 226 Ft), utóbbiban pedig a feldolgozóipar (347 447 Ft) biztosította a legmagasabb kereseteket. Ez azt jelenti, hogy a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között több mint 600 ezer forint a különbség a fizikai dolgozók körében – vagyis a bérszakadék a szellemi munkásokéhoz hasonlóan rendkívül mély maradt 2025 elején.

A fizikai dolgozók körében mért összesített top 10 legmagasabb nettó átlagkereset szinte teljes egészében az energiaiparhoz és a bányászathoz kötődik, ami jól illeszkedik az előző adatokból kirajzolódó képhez: 2025 elején ezek az ágazatok uralták a magyarországi bérlistákat mind a szellemi, mind a fizikai munkakörökben. Az élen itt is Tolna vármegye áll, ahol az energiaellátásban dolgozó fizikai munkavállalók 967 880 forintos havi nettó átlagot kerestek – ez a szám nemcsak a legmagasabb a mezőnyben, hanem egyben kivételes a fizikai munkát végzők között országosan is.

A második helyen Csongrád-Csanád vármegye bányászati ágazata szerepel 629 133 forintos átlaggal, de a megye energiaipara is bekerült a tízes listába 555 993 forinttal. Ez jól mutatja, hogy a dél-alföldi térségben a természeti erőforrásokra és az energiaellátásra épülő munkakörök számítanak a legjobban fizetett fizikai állásoknak. A bányászat ezen kívül Jász-Nagykun-Szolnok (553 365 Ft), Zala (548 812 Ft) és Heves (526 509 Ft) vármegyében is a legmagasabb béreket biztosította. Ezekben a régiókban a nehéz fizikai munka, a veszélyes környezet és a szakképzett munkaerő hiánya tartja magasan a kereseteket.

Az energiaipar továbbra is domináns: Heves, Budapest, Baranya és Pest vármegyében a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazat adta a legjobb fizikai állásokat, 520–550 ezer forint közötti nettó átlagkeresettel. Ezek a pozíciók jellemzően karbantartási, műszerészeti, villamos- és gépészeti munkák, amelyek folyamatos üzemben, sokszor készenléti jelleggel zajlanak, így a bérben jelentős pótlékok és felelősségi prémiumok is megjelennek.

Miért pont Tolna megye?

Tolna vármegyében a 2025 első negyedévére mért kiugróan magas, 1,21 millió forintos nettó átlagkereset elsősorban az energiaipar sajátosságainak és a megye gazdasági szerkezetének köszönhető. A térségben a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazat kiemelt szerepet játszik, mivel itt működik Magyarország egyik legfontosabb energetikai központja, a Paksi Atomerőmű, valamint több kapcsolódó szolgáltató és beszállító vállalat. Az atomerőműhöz kötődő tevékenységek – a karbantartástól az energetikai mérnöki, informatikai és biztonságtechnikai feladatokig – rendkívül magas képzettséget igényelnek, ami természetesen a bérekben is megmutatkozik.

A kiugróan magas fizetésekhez hozzájárul az is, hogy az energiaiparban dolgozók egy része szűk, erősen specializált szakembergárdát alkot, akiket nehéz pótolni. Ez különösen igaz a mérnöki, műszaki és irányítási pozíciókra, ahol a tapasztalat és a biztonsági tanúsítványok megléte nélkülözhetetlen. Mindez erős bérversenyt eredményez nemcsak a közvetlen energetikai cégek, hanem az alvállalkozók és beszállítók körében is.

Tolna vármegye sajátossága továbbá, hogy az energiaipar mellett kevésbé diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik: a legjobban fizető ágazat súlya így aránytalanul nagy a megyei statisztikában. Más szektorok – például az ipar, kereskedelem vagy szolgáltatások – kisebb arányban foglalkoztatnak magas keresetű munkavállalókat, ezért az energiaiparban mért milliós bérek erősen felhúzzák az átlagot.

Összességében Tolna vármegye bérei nem általánosan magasak, hanem egy ágazat kiugró teljesítménye torzítja felfelé az összképet. Az energiaellátás stratégiai jelentősége, az atomerőmű jelenléte és a magasan képzett szakemberek szűk köre együtt magyarázza, hogy 2025 elején éppen ez a megye vezeti a magyarországi bérlistát.