Mikor és kinek jár fizetés nélküli szabadság? Ezek a pontos szabályai, igénylés menete, hatása a szabadságra

A munka törvénykönyve fizetés nélküli szabadság jogszabályok leírják, pontosan hogyan történik a szabadság kiadása ebben a speciális esetben és milyen következményekkel jár a munkaviszony szüneteltetése. Cikkünkben olyan fontos és gyakori kérdéseket válaszolunk meg, mint: mik a fizetés nélküli szabadság feltételei, hogyan történik a fizetés nélküli szabadság kérelem leadása és a szabadság megszüntetése és melyek azok az esetek, amikor a munkáltató engedélyez ilyen szabadságot? Kell-e a fizetés nélküli szabadság alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hogyan befolyásolja ez az időszak a TB-jogviszonyt?

Munka törvénykönyve fizetés nélküli szabadság: mit mond a törvény a távollétről?

A magyar munkavállalók és munkáltatók jogait, illetve kötelezettségeit a 2012. évi I. törvénykönyv, azaz a munka törvénykönyve foglalja össze. Ez a jogszabály rendelkezik arról, mi mindent érdemes tudnunk a munkában eltöltött idő és a távollét szabályairól és arról, hogyan történik a szabadság kiadása. A munkaviszony természetes velejárójaként időnként bárkivel előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag távol kell maradnia munkájától: ezekre az esetekre az októl függően, különböző jogcímeken különféle jogosultságok járnak, melyekre - szintén a távollét okától függően - a munkáltató részéről a távollét biztosítására irányuló kötelezettségek vonatkozhatnak.

A távollét esetei közé tartozik a klasszikus értelemben vett fizetett szabadságon felül a munkavállaló keresőképtelensége (ide soroljuk a betegszabadságot és a táppénzt), az állásidő elrendelése, az igazolt és fizetett/nem fizetett távollét, illetve az igazolatlan távollét. Ezeken felül a munkavégzés alóli mentesülés egyik leggyakoribb esete a fizetés nélküli szabadság (a munka törvénykönyve fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szakasza a 146. § 2. bekezdés).

EZ IS ÉRDEKELHET

Éves fizetett szabadság 2025: ennyi nap jár az életkor alapján, itt van minden pótszabadság

Itt a 2025-ös évi szabadság kalkulátor, mutatjuk, hány nap szabadság jár életkor alapján

A fizetés nélküli szabadság feltételei: milyen esetben kérvényezhetjük?

A fizetés nélküli szabadságolásnak két fő esetét különböztetjük meg, amelyek a következők:

1. Törvény által biztosított fizetés nélküli szabadság: gyermek gondozása, tartós beteg hozzátartozó ápolása céljából, illetve tényleges önkéntes katonai szolgálat teljesítésére igényelhető. Ha bármelyik jogállás teljesül, a dolgozó alanyi jogon kérelmezheti a fizetés nélküli szabadságot, a munkáltató pedig törvényileg köteles azt biztosítani.
2. Fizetett szabadság közös megállapodás alapján: a munkavállaló és a munkáltató közös, írásban rögzített megegyezésén alapuló extra szabadidő biztosítása. Ez utóbbit nem köteles a munkáltatónak biztosítani, de opcionálisan megteheti (pl. ha egy fontos alkalmazottnak extra pihenésre van szüksége). Ebben az esetben nem kell külön feltételeknek megfelelni, ennek biztosítása a felek kapcsolatán, a dolgozó egyedi élethelyzetének méltányolásán múlik.

A munkaviszony szüneteltetése vagy megszüntetése? Nem mindegy!

Szintén fontos kérdés, hogy miben áll a fizetés nélküli szabadság és felmondás közötti különbség. Nos, míg a felmondás célja – akár az alkalmazott adja be felmondó levelét, akár közös megegyezéssel történő felmondásról van szó – a munkaviszony végleges megszüntetése, addig a fizetés nélküli szabadság kérelem beadásának a célja mindössze a munkaviszony szüneteltetése. A fizetés nélküli szabadság tehát egy olyan átmeneti állapot, melynek leteltét követően a dolgozó a megszokott módon folytatja korábbi munkáját.

Természetesen fizetés nélküli szabadság alatt is fel lehet mondani, azonban ebben az esetben is számoljunk a felmondási idő letöltésével. A munkáltató lehetőségei ilyenkor a felmondás esetében korlátozottabbak, ugyanis bizonyos időszakokban a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozót felmondási védelem illetheti meg (pl. szülési szabadság ideje). A munkáltató köteles tájékoztatni a dolgozót a közös megegyezéses fizetés nélküli szabadság igénylésének lehetséges következményeiről, ugyanis

a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele egy esetleges felmondás esetén a végkielégítésre, felmondási időre jogosító időszakba. A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, például a GYED vagy az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba sem.

A fizetés nélküli szabadság hatása a szabadságra

A munkaviszonyukat ily módon szüneteltetők részéről szintén jogos kérdés, hogy mi történik a fizetett szabadnapokkal a távollét ideje alatt, fizetés nélküli szabadságra jár-e szabadság, és ha igen, hány napot kaphatnak. Fontos tudnunk, hogy a munka törvénykönyve szabadság tekintetében különbséget tesz a munkavállalók számára alanyi jogon járó éves fizetett alap- és pótszabadságok (utóbbi életkori alapon, illetve a gyermekek számának függvényében jár), illetve a fizetés nélküli szabadság, mint a munkavégzés alóli mentesülés esete között (Mt. 59. és 60. fejezetek).

Bár a klasszikus értelemben vett fizetett szabadság igénylése alapvetően független a fizetés nélküli szabadságtól, utóbbi igénybevétele bizonyos esetekben hatással lehet a fizetett szabadnapok számára. A fizetés nélküli szabadság hatása a szabadságra attól függ, hogy törvény által biztosított vagy megegyezésalapú fizetés nélküli szabadságot vettünk-e igénybe, ugyanis

a törvényileg biztosított fizetés nélküli szabadság időtartamának első 6 hónapja munkában töltött időnek minősül, a megegyezéses fizetés nélküli szabadság azonban nem számít bele a munkában töltött időbe. Amíg munkában eltöltött időnek minősül a fizetés nélküli szabadság, addig nem csökkennek időtartama alatt a fizetett szabadnapok – azonban amint nem munkában eltöltött időről beszélünk, arányosan csökken a munkáltató által biztosított napok száma (kivéve, ha a közös megállapodás ezt felülírja).

A fizetés nélküli szabadság meddig tarthat, mikor szűnik meg?

A fizetés nélküli szabadság maximális időtartama szintén az igénybevétel jogcímétől függ. Megegyezéses esetben nincs univerzális korlátja az időtartamnak, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése akkor történik meg, amikor a felek által közösen meghatározott időszak letelik. Kötelezően biztosítandó esetekben ellenben van időkorlát:

• beteg hozzátartozó ápolása: alapesetben 2 év, azonban egyedi esetekben ennél hosszabb időszak is lehet (pl. beteg gyermek ápolása esetén 10 évre is kérhető);
• fizetés nélküli szabadság gyermek után: legfeljebb a gyermek 3. életévének betöltéséig vehető igénybe (ez a GYES folyósítási idejével egyezik meg);
• önkéntes katonai szolgálat esetén a szolgálat időtartama.

A meghatározott, törvényileg biztosított időszakok leteltét követően megegyezéses alapon folytatható a fizetés nélküli szabadság, de a munkáltató dönthet úgy is, hogy ennek leteltét követően felszólítja alkalmazottját a visszatérésre vagy felmondja munkaszerződését. Azt, hogy a fizetés nélküli szabadság meddig tarthat, tehát nagyban befolyásolja a dolgozó egyedi élethelyzete.

Fizetés nélküli szabadság gyermek után: szülési szabadság, GYES, CSED, GYED

Az Mt. a gyermekgondozás munkajogi szabályaira is kiterjed, ugyanis a szabadságok speciális, az éves fizetett szabadság időtartamát nem befolyásoló kategóriáit képezik a szülési és szülői szabadságok, illetve a gyermeknevelés céljából igénybe vett szociális- vagy TB-jogviszonyhoz kötött ellátások folyósítási időtartamai (ezek az ellátások nem minősülnek munkabérnek!). Fizetés nélküli szabadságnak számít tehát a szülési szabadság (CSED folyósítási ideje – ezt teljes mértékben munkában töltött időnek számolják), ezt követően pedig a GYED és a GYES folyósítása is, melyek mind egészségbiztosítási jogviszonynak minősülnek.

A szülési szabadság és – amennyiben fennáll a jogosultság – a CSED folyósítási időtartama alatt a jogosult nem folytathat kereső tevékenységet, a GYED és a GYES ideje alatt azonban igen. Ezek közül a CSED és a GYED TB-jogviszonyhoz kötött ellátások, míg a GYES olyan szociális juttatás, ami biztosítási jogviszonytól függetlenül jár mindenkinek (kivéve a CSED, GYED folyósítása idején, ha azokra az anya vagy más családtag jogosult).

A CSED, GYED, GYES alatt az anya – vagy más jogosult – olyan speciális fizetés nélküli szabadságon van, amely nem befolyásolja az éves fizetett szabadságainak mértékét. Ez azt jelenti, hogy a jogosult fizetett szabadnapjai a távollét idejében felgyűlnek, és azokat a munkáltatónak kötelező számára biztosítania, amikor visszatér a munkába (vagyis egy hosszabb otthon töltött időszakot a munkába gyermeknevelésből visszatérő személy egy hosszabb fizetett szabadsággal kezdi meg).

Az említett TB-jogviszonyhoz kötött ellátások ideje alatt fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozókat felmondási védelem illeti meg. A felmondási védelem és a fizetés nélküli szabadság nagyszülői GYED esetén is ugyanúgy jár, mint sima szülői GYED-nél, vagyis ilyen esetben a nagyszülő is élhet a törvényileg biztosított, gyermeknevelési célú fizetés nélküli szabadsággal. Továbbá: a szülési szabadság apai megfelelője, az apaszabadság időtartama – bár ez a fizetett szabadságok közé tartozik – sem csökkenti az éves fizetett szabadnapok számát.

Fizetés nélküli szabadság TB jogviszony: mi történik a biztosítási jogviszonnyal ilyenkor?

A munkavállalói járulékok közé a 15%-os szja és a 18,5%-os tb-járulék (ebből 7% egészségbiztosítási járulék) tartoznak – utóbbi, azaz a társadalombiztosítási járulék fizetése teszi lehetővé, hogy munkaképtelenség, keresőképtelenség és más speciális élethelyzetek esetén jogosulttá váljunk arra, hogy igénybe vehessünk olyan tb-jogviszonyhoz kötött állami ellátásokat, mint például a nyugdíj, az ápolási díj, a CSED, a GYED vagy a betegszabadság és a táppénz. Éppen ezért fontos kérdés, hogy fizetés nélküli szabadság alatt jár-e biztosítás, illetve hogy fizetés nélküli szabadság alatt mit kell fizetni, ha átmenetileg nincs olyan keresetünk, melyből levonhatnák az ellátásokhoz szükséges járulékot.

Ahogy a fentiekben elárultuk, a fizetés nélküli szabadság a munkaviszony szüneteltetésének egy formája – azonban amennyiben a munkaviszony szünetel és a dolgozónak nincs olyan jövedelme, amelyből levonnák az egészségbiztosítási járulékot (és nem áll fenn semmilyen egyéb jogosító tényező), a munkavállaló biztosítása is szünetel. Az egészségbiztosítási járulék fizetés nélküli szabadság alatt rendhagyó formában történik:

fizetés nélküli szabadság alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a tb-járulék helyett, melynek havi összege jogosulttá teszi a dolgozót a magyar egészségügyi szolgáltatások teljes körének igénybevételére. Ennek összege 2025 januárjától havi 11.800 Ft (napi 390 Ft).

Hogyan történik a fizetés nélküli szabadság igénylése?

A fizetés nélküli szabadság igénylése egy írásos formájú fizetés nélküli szabadság kérelem leadásával történik, melyet legalább 15 nappal az érintett időszakot megelőzőleg kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy alanyi jogon járó vagy megegyezéses fizetés nélküli szabadságról van-e szó, illetve azt is meg kell benne jelölni, hogy pontosan milyen indokkal történne a szabadság kiadása (pl. nyaralás vagy beteg rokon ápolása). A mellékelt fizetés nélküli szabadság igénylő minta segít elkészíteni egyedi kérelmünket.

Mindenképpen fontos, hogy amennyiben előrelátható okokból kifolyólag kell igénybe vennünk a fizetés nélküli szabadságot (pl. születendő kisgyermek gondozása), igényünkről és a kérelem leadásáról mindig tájékoztassuk előzetesen a munkáltatót! Amennyiben nem alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot kérelmezünk (pl. nyaralásra, lakásfelújításra kérünk extra szabadidőt), mindenképp tartsuk észben, hogy az ilyen kérelmeket a munkáltató nem kötelezett elfogadni, tehát alapesetben az éves fizetett szabadság biztosította szabadidővel tervezzünk.