Kezd tisztulni a kép: tényleg a Mol veszi meg a szerb olajóriást? Óriási előnyt szerezhet a magyar gigacég

Miután Washington januárban kihirdette az orosz olajipart is érintő szankciókat, a határidőt összesen hatszor tolták ki. Október elején azonban nem várt tovább a Fehér Ház, és rövid idő alatt patthelyzetet teremtett a szerb energiaellátásban. A szerb piacon az addig meghatározó útvonalnak számító Adria kőolajvezetéken érkező szállítások leálltak, ami azonnal szűkítette a NIS mozgásterét.

A nyomás először a kiskereskedelmi oldalon jelent meg. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat, vagyis a NIS egyes töltőállomásain megszűnt a kártyás fizetés lehetősége, miután a pénzforgalmi szolgáltatók és a bankok a szankciós kockázatok miatt szigorítottak. A mindennapi működés szempontjából ez azért érzékeny, mert a készpénzes fizetésre való visszaállás egyszerre lassítja a kiszolgálást, növeli a készpénzkezelési kockázatokat, és rosszabb ügyfélélményt hoz, miközben a társaság bevételeinek egy része is később, nehezebben folyik be.

A következő lépcső már az ipari termelést érintette. Amikor az Egyesült Államok nem adta meg a NIS számára a működési engedélyt, december elején leállt Szerbia egyetlen olajfinomítója, a pancsovai üzem is. Ez a finomító a hazai üzemanyag ellátás egyik kulcseleme, ezért a leállás nemcsak vállalati ügy, hanem nemzetgazdasági kockázat is. A finomító kiesése az importfüggést növeli, és az ellátási lánc minden pontján nyomást okoz, a nagykereskedelmi beszerzéstől a kutak készletezéséig.

A héten Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, hogy Szerbia ideiglenesen engedi a fizetéseket és tranzakciókat a szankcionált NIS felé, hogy a cég például bért tudjon fizetni és működni tudjon a legalapvetőbb szinten. Ezt Szerbia úgy vállalta be, hogy közben másodlagos amerikai szankciók kockázata is felmerülhet. A Reuters szerint a NIS tulajdonosi háttere miatt Washington az orosz részesedés kivezetését várja, a pancsevói finomító pedig Szerbia ellátásában kulcsszerepet játszik.

Magyországról jöhet vevő?

Az elmúlt hetekben aztán a Mol neve is felmerült, mint érdeklődő. November 27-én Gulyás Gergely miniszter ismerte el, hogy a magyar cég tárgyalásokat folytat az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb NIS olajvállalat felvásárlásáról. 

Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője szerint a NIS nehéz helyzete a Mol számára kedvező alkalmat teremthet a régiós terjeszkedésre.

A magyar olajvállalat az elmúlt években következetesen figyelte a szomszédos piacokon felmerülő akvizíciós lehetőségeket, így logikus lépés lehet, ha a most kialakult helyzetben a NIS is célponttá válik

- fogalmazott. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem mindegy, milyen mértékű részesedést szerezhet a Mol a szerb vállalatban. Egy kisebb, nem meghatározó tulajdonrész üzletileg korlátozott értéket képviselne, és sokakban azt a benyomást kelthetné, hogy a tranzakció elsősorban az amerikai szankciók kikerülését szolgálja.

A kontrollpozíció megszerzése viszont stratégiai előnyt jelentene: a regionális ellátási szinergiák erősödnének, és a Mol a horvát Janaffal szemben is kedvezőbb alkupozícióba kerülne. A horvát olajvezeték-társasággal az elmúlt hónapokban több feszültség is volt, így egy ilyen lépés hosszabb távon stabilizálhatná a Mol pozícióját a térségben

- mondta. Mohos kiemelte, hogy a pancsovai finomító technikai állapota elmarad a Mol-csoport meglévő egységeitől. A hatékonysági mutató, a Nelson-index, jelentősen alacsonyabb, mint a százhalombattai vagy a pozsonyi finomítóé, ráadásul a pancsovai üzem decemberben teljesen leállt, újraindítása pedig költséges és időigényes folyamat lenne.

Az elemző szerint ugyanakkor a NIS mellett más, orosz érdekeltségű cégek is felbukkanhatnak a Mol lehetséges célpontjai között. A Lukoil romániai és bolgár finomítóinál, illetve az ottani kiskereskedelmi hálózatoknál szintén emlegetik a magyar vállalat nevét. A Mol az utóbbi években a kiskereskedelmi terjeszkedésben kifejezetten aktív volt, elég csak a szlovéniai piacra lépésre gondolni, így a régiós jelenlét bővítése jól illeszkedne a cég hosszú távú stratégiájába.

A Mol esetleges szerepvállalása a NIS tulajdonosi átalakításában napirendre kerülhetett Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november végi moszkvai találkozóján. A tárgyalások egyik kulcskérdése az lehetett, hogy normál piaci körülmények között mennyit érhet a NIS 56,1 százalékos csomagja, és mennyire nyomhatja le az árat az a helyzet, hogy az eladónak gyors döntésre lehet szüksége.

Akár államosítás is lehet?

A szerb sajtó korábban arról írt, hogy az orosz fél nyitottnak tűnik a részesedés értékesítésére, de más vevőjelöltek is akadtak. A Mol mellett az Egyesült Arab Emírségek állami tulajdonú Abu Dhabi National Oil Companyja, az ADNOC is érdeklődhet a NIS megvásárlása iránt. 

A Financial Times-nak nyilatkozó szakértők szerint az emirátusok felől érkező érdeklődés, az Egyesült Arab Emírségek és Szerbia közötti szoros kapcsolatnak köszönhető, mintsem stratégiai vagy üzleti okból történne meg. Felmerült az államosítás lehetősége is Szerbia részéről. Az amerikai lapnak nyilatkozó források szerint az ország vezetése azt szeretné, ha végül maga tudná megvenni a NIS fennmaradó részét, de az orosz társtulajdonosok nem szívesen adnák el nekik a részesedésüket. Az sem elképzelhetetlen, hogy a szerb vezetés attól tart, hogy ez belpolitikai ellenreakciót válthat ki, és ellenséges hangulatot kelthet a közvéleményben.

Aleksandar Vučić szerb elnök január közepéig határidőt szabott a Gazprom Neftnek: ha addig nem adja el a részesedését, a NIS állami vagyonkezelés alá kerülhet. Vučić ugyanakkor egy múlt havi beszédében azt is hangsúlyozta, hogy Szerbiának „mindenáron” kerülnie kell az államosítást és a vagyonelkobzást. Ennek ellenére azt is jelezte, hogy ha nem jön össze megállapodás egy külföldi vevővel, akkor Belgrád kész lehet magasabb árat ajánlani az orosz tulajdonrészért.