Óriási változás jön a magyarországi béreknél: tömeges felmondási hullám jöhet, ha ez életbe lép

Jövő nyáron hatályba lép az uniós bértranszparencia irányelv: bár a hazai átültető jogszabály még várat magára, fontos tudni, hogy az „azonos értékű munkáért azonos bér” elve már ma is része a magyar jognak - hívtuk fel a figyelmet pár hónapja a Pénzcentrum korábbi cikkében. Akkor főleg azt jártuk körbe, hogy mit is takar konkrétan az átlátható bérek fogalma, és hogyan fog kinézni a gyakorlatban ennek a szabálynak az alkalmazása itthon, mikor bevezetésre kerül.

Ahogy közeledik az időpont, újra elővettük a témát, ugyanis vannak további szempontok, amelyek igencsak meghatározóak lehetnek a magyar munkavállalók számára. Annak ellenére, hogy az intézkedés egy jól látható globális trendet követ, nagy kérdés például, hogy ez ténylegesen pozitív hatással lesz-e majd a munkakörnyezetre.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint az legalábbis biztos, hogy az utóbbi években egyre erősebben körvonalazódik egy társadalmi igény arra, hogy a magyar munkaerőpiacon végre nagyobb legyen a bérek átláthatósága.

A dolgozók és az álláskeresők régóta kifogásolják, hogy kevés információhoz jutnak hozzá az interjúk során, illetve a már alkalmazásban lévők is gyakran csak találgatni tudnak arról, vajon munkájukat a piaci szinthez mérten fizetik-e meg. Ezt a helyzetet az Európai Unió hamarosan életbe lépő bértranszparencia-direktívája alapvetően írhatja át.

– ecsetelte a szakértő a Pénzcentrum kérdésére.

Tüzes Imre hozzátette, hogy számos félreértés kering a direktíva körül, ezért érdemes tisztázni a legalapvetőbb részleteket. Mint mondta: „A fizetésekkel kapcsolatos tabukat sok szempontból újra kell értelmezniük az érintett feleknek.”

A közvélekedéssel ellentétben azonban a jogszabály nem azt írja elő, hogy mindenki megismerheti a kollégája pontos bérét. A valós kötelezettség úgy hangzik, hogy a munkavállalóknak joguk lesz hivatalos kimutatást kérni a saját bérük elhelyezkedéséről, vagyis arról, hogy a velük azonos szintű, hasonló munkakörű alkalmazottak átlagbére hogyan viszonyul az övékéhez. A munkáltatóknak ezt nemek szerinti lebontásban is biztosítaniuk kell, ezzel is elősegítve az esetleges diszkrimináció felismerését.

A Profession.hu munkaügyi szakembere szerint ez már önmagában jelentős elmozdulás, hiszen sok helyen most még az sem tisztázott, mire alapozzák a bérszinteket. A direktíva ezen túlmenően előírja, hogy a 100 főnél nagyobb vállalatoknak rendszeres jelentést kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről. A kisebb cégek esetében ez tagállami döntés kérdése, de a jelentéstételi kötelezettség tartalma mindenhol ugyanaz: nem csupán az alapbért, hanem a teljes juttatási csomagot, tehát a prémiumokat, pótlékokat, béren kívüli juttatásokat is vizsgálni kell.

Az első kötelező jelentés a 2026-os béradatokról készül majd. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek már most érdemes lenne elkezdeniük az adataik rendszerezését és felülvizsgálatát, mert a szabályozás célja világos: felszámolni az indokolatlan bérkülönbségeket, különösen akkor, ha azok nemi alapúak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mától 2026-ig ingyen dolgozik minden magyar nő: egyre komolyabb a bérszakadék itthon

Október 27. az Egyenlő Díjazás Napja: ettől a szimbolikus dátumtól kezdve a nők statisztikailag „ingyen” dolgoznak az év végéig a férfiakhoz képest.

Hol érződhet leginkább a változás?

Tüzes Imre szerint a jelenlegi álláshirdetési trendekből jól látható, hogy a bérek feltüntetése ma még nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a különböző szektorok között.

A Profession.hu álláshirdetéseit vizsgálva az elmúlt három hónapban a kékgalléros munkák esetében 40% körül alakult a bérinformációt tartalmazó hirdetések aránya, míg az összes hirdetést figyelembe véve 25% körül

– ismertette az adatokat a szakértő.

Majd így folytatta: a legkevésbé transzparens területek közé tartozik a banki, biztosítási és brókeri szektor, ahol mindössze 4% a bérről is tájékoztató hirdetések aránya. Ehhez nagyon közel áll a cégvezetői és menedzsment pozíciók köre, ahol csak 7% jelenít meg konkrét összeget. Ezzel szemben a fizikai, segéd- és betanított munkáknál 36% az arány, vagyis pont ott jelenik meg több információ, ahol a fizetések általában kevésbé eltérőek, és ahol a munkavállalók különösen árérzékenyek.

A hirdetési aktivitás havi alakulása is stabil: „az októberi és novemberi hirdetések 9 százaléka tartalmaz bérinformációt, és az érték egész évben 9–13 százalék között mozgott.

Van egy komoly probléma, amely Magyarországon erőteljesen megjelenhet

A szabályozás bevezetésével kapcsolatos félelmek között újra és újra felmerül, hogy a munkáltatók keresni fogják a kiskapukat, a tagállamok pedig nehezen tudják majd betartatni az előírásokat. A Profession.hu munkaügyi szakértője szerint viszont az EU többféle eszközt is biztosít a hatékony ellenőrzéshez.

A tagállamok akár több ellenőrző szervet is kijelölhetnek, amelyek feladata lesz az összesített béradatok gyűjtése, értékelése és publikálása. Ezek az adatok lehetővé teszik majd az ágazatok, vállalatok és régiók közötti összehasonlítást. Emellett az ellenőrző szervek gyűjtik majd a bérdiszkriminációval kapcsolatos panaszokat és jogvitákat is, legyen szó bírósági vagy közigazgatási eljárásokról.

– magyarázta Tüzes Imre.

Fontos eleme a direktívának, hogy a tagállamok kötelesek támogatást nyújtani a 250 fő alatti cégeknek, hiszen számukra jelenthet a legnagyobb adminisztratív terhet egy teljes körű bérértékelés. Ez a támogatás képzést, technikai segítséget, és bizonyos esetekben akár pénzügyi támogatást is jelenthet.

Feszültség jöhet a magyar munkahelyeken

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga.” – erről pedig korábbi cikkünkben egy Lovász Tibor, az ICT Europa HR vezetője beszélt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljesen felforgatják a magyar fizetéseket: EU-s bértranszparencia és anyák szja-mentessége jön egyszerre

2026 június 7-ig minden uniós tagállamnak életbe kell léptetnie az Európai Unió új bérátláthatósági irányelvét, amely alapjaiban alakítja át a fizetési gyakorlatot.

Mi a teendő, ha visszaélést talál valaki?

Tüzes Imre szerint ezzel együtt a munkavállalók helyzete erősödni fog Magyarországon. Ha valaki úgy érzi, bérdiszkrimináció áldozata lett, többféle jogi út áll majd rendelkezésére. „Minden munkavállalónak joga van bírósági eljárást kezdeményezni” – magyarázta a munkaügyi szakértő, majd hozzátette: ez nem kizárólag a jelenlegi dolgozóknak jár. Volt munkavállalók, illetve az ő nevükben eljáró érdekképviseletek, például egyesületek, munkavállalói képviselők, egyenlőségi testületek is indíthatnak eljárást. Ha pedig bebizonyosodik a jogsértés, a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az érintett teljes kártérítésre vagy jóvátételre legyen jogosult.

A vállalatok sok esetben már most is tartanak attól, hogy a bértranszparencia nyomán tömeges béremelésekre kényszerülnek majd. A Profession.hu álláspontja szerint ez nem törvényszerű, de előfordulhat.

„Abban az esetben van ennek reális esélye, ha a javadalmazási rendszer átvilágítása során a cég azt látja, hogy jelentős és nem objektíven indokolható különbségek mutatkoznak az egyenlő munkát végző dolgozók bérszintjei között” – magyarázta az üzletfejlesztési igazgató. Más szóval: ha a vállalat rendszerszintű, igazolhatatlan egyenlőtlenségeket talál, azokat ki kell egyenlítenie.

A bértranszparencia-direktíva tehát nem csupán új adminisztrációs terhet, hanem szemléletváltást is jelent majd. A magyar vállalatoknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell egy olyan korszakhoz, ahol a bérek már nem tabutémák, hanem nyílt és összehasonlítható információk.

A következő két év meghatározó lesz abban, hogyan sikerül mindezt beépíteni a hazai munkaerőpiac működésébe, és hogy az átláthatóság valóban több méltányossághoz vezet-e.