Amikor már minden mindegy: mondjunk fel magunk, vagy várjuk meg, míg kirúgnak?

Nem mindegy, hogy látszólag önszántunkból hagytuk ott a munkahelyünket, vagy elbocsátottak minket. Egy nagyobb leépítés minket is elérhet, csak úgy, mint az, hogy nem szeretjük a munkahelyünket és szabadulnánk.

Mindkét opciónak nagy szerepe van, hiszen ez fogja meghatározni a szakmai hírnevünket, valamint azt is, hogy a következő munkahelyünkön hogyan viszonyulnak hozzánk. A huffpost összegyűjtötte azokat a dolgokat, amelyeket figyelembe kell vennünk, amikor a nehéz döntés elé érkezünk.

Amennyiben te mondasz fel, úgy megkerülheted a kellemetlenséget, ami azzal jár, ha hirtelen veszítenéd el a munkád. Különösen, ha olyan munkahelyen dolgozol, amit nem kedvelsz túlzottan, a felmondás ebben az esetben nyugalmat is hozhat, hiszen tudod, hogy már nem kell sokáig ott dolgoznod - mondta a lapnak Victorio Milian HR konzultáns.

Amennyiben mi mondunk fel, úgy elkerüljük a megbélyegzést is, ami azzal jár, ha kirúgtak minket. Bár a munkáltatók zöme megérti, ha valakit leépítés miatt elbocsátottak, azt mégsem szeretnénk az állásinterjún elmondani, hogy azért rúgtak ki, mert rossz volt a teljesítményünk

Az állásinterjúkon akarva - akaratlanul megítélik azt, akit kirúgtak. Amikor az előző munkahelyről kell beszélni, vagy akár felhívni azt referenciaként az új munkáltató látja, hogy kirúgták a jelöltet.

Persze a felmondásnak is vannak negatív következményei. Amennyiben a munkavállaló felmond, úgy egy csomó juttatástól eleshet, éppen ezért ferlmondás előtt ezeket is érdemes számba venni. Magyarországon például csak meghatározott esetekben jár a végkielégítés, erről részletesebben ebben a cikkben írt a Pénzcentrum.

Ryan Stygar, ügyvéd hozzáetette azt is, hogy amennyiben elégedetlenek voltunk munkáltatónkkal, és törvényesen szeretnénk kártérítéshez jutni, úgy ezt is nehezebben tehetjük meg ha felmondtunk.

A végső döntés azonban a miénk, és amennyiben szeretnénk elhagyni munkahelyünket, úgy jobb,ha mindkét opciót alaposan átgondoljuk.

Amennyiben van lehetőségünk dönteni, úgy a munkavállaló gondolkodjon el azon, hogy melyik opció lenne számára a legmegfelelőbb

-mondta Stygar, Milian pedig hozzátette, hogy mindig legyünk proaktívak, és gondoljuk át az érveket mindkét opció mellett.

Így működik a végkielégítés Magyarországon

A végkielégítés Magyarországon jól átláthatóan szabályozott törvényileg.Végkielégítés a Munka Törvénykönyve szerint három meghatározott esetben jár a munkavállalónak. Leegyszerűsítve ha felmondanak a munkavállalónak, vagy ha az ember munkahelye jogutód nélkül, vagy jogviszonyváltás miatt megszűnik.

Mikor jár a végkielégítés?

• Munkaviszonya a munkáltató felmondása,
• A munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
• A munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40. paragrafus),
• Ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78. pragrafus)

Azonban nem minden esetben jár a végkielégítés. A következő felállásokat is érdemes figyelembe venni, mielőtt felmondanánk, mivel ekkor nem részesülünk végkielégítésben.

• a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
• a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

De mennyi az annyi?

A végkielégítés mértéke is fontos szerepet játszik, amikor elbocsátanak minket, vagy fel szeretnénk mondani, hiszen amennyiben ez az összeg csekély, lehet úgy mégis jobb, ha mi mondunk fel. Ha a fentiek tükrében akinek felmondanak, és jár neki a végkielégítés, az az összeget ez alapján számolhatja ki:

• legalább 3 év esetén egyhavi,
• legalább 5 év esetén kéthavi,
• legalább 10 év esetén háromhavi,
• legalább 15 év esetén négyhavi,
• legalább 20 év esetén öthavi,
• legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.

Ezek az összegek ráadásul a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott módon tovább emelhetők akkor, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.