Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

2026. november 13. 21:02 4 perc

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát. Egy új, 14 közép- és délkelet-európai országot összehasonlító munkaerőpiaci adatbázis szerint a következő években a versenyképesség kulcsa már nem elsősorban a foglalkoztatás további bővítése, hanem a rendelkezésre álló munkaerő tudásának és készségeinek fejlesztése lehet.

Magyarország az elmúlt évtizedben látványosan felzárkózott Európalegmagasabb foglalkoztatottságú országaihoz. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2025-ben 75,1 százalék volt, több mint 8 százalékponttal magasabb az egy évtizeddel korábbinál. Ezzel Magyarország a régió felső mezőnyébe tartozik: Csehországban 76,9, Szlovéniában 75,4, Lengyelországban 74,9, Szlovákiában pedig 73,6 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, miközben a Nyugat-Balkán több országában lényegesen alacsonyabb értékeket mértek – Bosznia-Hercegovinában például mindössze 55 százalékot. A munkaerőpiac feszességét a munkanélküliségi adatok is jelzik: Lengyelországban mindössze 3,1, Magyarországon 4,5 százalékos volt a munkanélküliség, míg Koszovóban 13,9 százalék.

A Prohuman regionális dashboardjának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkaerőhiány nem sajátosan magyar probléma. A közép-európai országok jelentős részében magas foglalkoztatottság és szűk munkaerőpiac alakult ki, miközben a demográfiai folyamatok miatt folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség. Magyarország számára ezért az elmúlt évtizedben sikeresen alkalmazott modell – újabb és újabb emberek bevonása a foglalkoztatásba – egyre kevésbé jelent további növekedési tartalékot.

A készségek fejlesztése a régió versenyképességi útja

A vállalat szerint ezért a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy az egyes országok mennyire képesek fejleszteni a már rendelkezésükre álló munkaerő tudását. Ezen a téren jelentős különbségek vannak a régión belül: a rendelkezésre álló 2025-ös adatok szerint Szlovéniában a 25–64 évesek 22,8 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben, míg Bosznia-Hercegovinában mindössze 1,8 százalék. Magyarország 10,6 százalékos arányával elmarad a 13,7 százalékos uniós átlagtól.

A képzettségi szerkezetben is nagy az eltérés: Lengyelországban például a 25–64 évesek 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Magyarország 31,6 százalékkal a régiós középmezőnyben helyezkedik el, míg Romániában és Bosznia-Hercegovinában ez az arány kevesebb mint 20 százalék.

„Magyarország az elmúlt évtizedben hatalmas eredményt ért el azzal, hogy emberek százezreit tudta bevonni a munkaerőpiacra, de szolgáltatóként minden nap szembesülünk azzal, hogy nincs valós munkaerőpiaci tartalék. Növekedési  tartalék már csak az emberek tudásában van. Ha versenyképesek akarunk maradni, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a tovább- és átképzésre, a kiválasztásban pedig egyre inkább azt kell néznünk, hogy valaki milyen készségekkel és képességek rendelkezik, nem elsősorban azt, milyen végzettség szerepel az önéletrajzában” – mondta el Major Gábor, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója.

 

A fiatalok munkába állításában is nagyok a különbségek

 

Jelentős tartalékot jelenthetnek azok a fiatalok, akik nem dolgoznak, ugyanakkor oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt. Az úgynevezett NEET-ráta Magyarországon 2025-ben 11,1 százalék volt, ami kedvezőbb a 12,4 százalékos uniós átlagnál, de elmarad a régió legjobb értékeitől: Szlovéniában mindössze 7,8, Csehországban 8,9 százalék tartozott ebbe a csoportba. A másik végletet Észak-Macedónia 23,4, illetve Románia 19,2 százalékos aránya jelenti. A magas NEET-ráta ugyanakkor önmagában még nem jelent könnyen bevonható munkaerőt: az országok között abban is jelentős különbség van, hogy az érintett fiatalok mekkora része szeretne ténylegesen munkába állni.

 

Magyarország továbbra is a régió egyik legiparosodottabb munkaerőpiaca

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

A foglalkoztatás ágazati szerkezetében markáns különbségek láthatók amit az iparosodás mértéke és a turizmus gazdaságban betöltött szerepe befolyásol elsősorban. Magyarországon a foglalkoztatottak 31,2 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban, ami a V4 régióban hasonló mértékű.. Magyarország foglalkoztatásának 64,7 százalékát ugyanakkor már a szolgáltatások adják, a mezőgazdaság súlya pedig mindössze 4,1 százalék. Ez a szerkezet jól mutatja, miért különösen fontos Magyarország számára az ipari és technológiai készségek folyamatos megújítása: a munkaerőpiac közel harmada közvetlenül olyan ágazatokban dolgozik, amelyeket az automatizáció és a technológiai átalakulás első hullámban és erősen érint.

 

A bérekben még jelentős a régiós szórás

 

A bérekben továbbra is jelentősek a különbségek: a havi bruttó átlagkereset Szlovéniában 2536, Lengyelországban 2100, Csehországban 1993 euró volt, míg Magyarország 1772 euróval a régiós középmezőnyben helyezkedett el. A nominális bérek azonban nem mutatják meg teljesen az életszínvonalbeli különbségeket: vásárlóerővel korrigálva a magyar átlagkereset 2594 PPS-t ért, ami már meghaladta például a cseh 2485 PPS-t, de elmaradt a lengyel 2991, és különösen a román 3192 PPS-től. A minimálbérek hasonló sorrendet mutatnak: 2026 elején a magyar bruttó minimálbér 838 eurónak felelt meg, amivel Magyarország a vizsgált országok középmezőnyében, Csehország (924) és Szlovákia (915) mögött, de Románia (795) előtt állt.

 

„A régió munkaerőpiacai nagyon különbözőek, de az adatokból egy közös tendencia jól kirajzolódik: az olcsó és bőséges munkaerőre már nem lehet tartós versenyelőnyt építeni. Magyarország helyzete ebből a szempontból kettős: magas a foglalkoztatásunk, erős az ipari bázisunk, ugyanakkor a bérekben, a képzettségben és a felnőttképzésben jelentős lemaradásunk van. A következő évek kérdése ezért az lesz, hogyan tudjuk a meglévő humán erőforrásainkból többet kihozni, és tudásban feljebb lépni a régiós versenyben. Ennek kulcsa pedig a felnőttképzés” – tette hozzá Major Gábor, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.11.14 12:38
Sok kapcsolatban előfordul, hogy egyikőtök hazaér, fáradt, feszült, valami nyomja a lelkét, de nem m...
hrdoktor  |  2026.11.03 13:57
Sok nő retteg a változókor beköszöntétől, pedig, ha tudjuk, mi és miért történik ekkor a női szervez...
coachco  |  2026.10.07 22:03
Csapvizet isztok? Miért? Miért nem? [...] Bővebben!
legacykft  |  2026.09.08 18:54
Két évvel ezelőtt kezdtem el a szociodráma csoportvezető-asszisztensi képzést. Szerettem volna valam...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 20. péntek
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. november 19. 21:06