Kongatják a vészharangot: olyan gigantikus időjárási anomália közelít, ami az egész világot a feje tetejére állítja

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) megerősítette, hogy az El Niño feltételei már adottak, és a folyamat várhatóan tovább erősödik az északi féltekén. Az előrejelzések szerint ötven százalékos esély mutatkozik egy erős, és huszonöt százalékos egy nagyon erős El Niño kialakulására, amely során a Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete legalább 1,5 Celsius-fokkal haladja majd meg az átlagot. Ez a kutatók számára paradox módon komoly előnyt jelent, mivel a jelenség jellegzetes módon befolyásolja a globális légkört, így a szakemberek a korábbinál pontosabban jelezhetik előre a várható időjárási anomáliák helyét és jellegét.

A jellemzően két-hét évente jelentkező és kilenc-tizenkét hónapig tartó természetes éghajlati mintázat a trópusi Csendes-óceán térségéből indul ki. Normál körülmények között a passzátszelek keletről nyugatra fújnak, és a melegebb felszíni vizeket, valamint a viharokat Dél-Amerikától Indonézia felé tolják el.

Amikor azonban ezek a szelek legyengülnek, a meleg tengervíz és a csapadékos időjárás kelet felé tolódik el. Az óceán felszíni hőmérsékletének emelkedése alapjaiban változtatja meg a globális légköri áramlásokat. A folyamatot a kutatók műholdakkal és mélytengeri mérőbójákkal folyamatosan nyomon követik, hiszen minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál intenzívebbé válik az El Niño.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a perzselő forróság lesz a normális innentől a nyári Magyarországon: jöhet az állandó hőguta

2023 volt az elmúlt kétezer év legforróbb nyara az északi féltekén - sok magyar számára azonban a tavalyi, 2024-es nyár lehetett az igazán emlékezetes.

A "szuper El Niño" nem hivatalos tudományos szakkifejezés, hanem a rendkívül intenzív, a sokéves átlagot legalább 2 Celsius-fokkal meghaladó tengerfelszín-melegedésre használt megnevezés. Ilyen ritka esemény legutóbb a 2015–2016-os időszakban fordult elő, ami a Csendes-óceán északi részén rekordot döntő hurrikánszezont, Puerto Ricóban súlyos vízhiányt, Etiópiában pusztító aszályt, globálisan pedig az addig mért legmagasabb átlaghőmérsékletet eredményezte.

A jelenség délebbre tolja a futóáramlásokat, aminek következtében egyes területeken, például az Egyesült Államok délkeleti részén a megszokottnál lényegesen több csapadék hullik. Ezzel szemben más régiókban, így például Afrika déli részén a hőség és az aszály tizedeli meg a termést, ami súlyos élelmezési válsághoz vezethet. Indonéziában és Ausztráliában a szárazabb és melegebb időjárás miatt jelentősen fokozódik az erdőtüzek kockázata.

A Csendes-óceán felmelegedése a globális léghőmérsékletet is megemeli, ezért az El Niño-évek rendszerint a legmelegebb esztendők közé tartoznak. A folyamat az élővilágra is drasztikus hatást gyakorol, a nyolcvanas és kilencvenes évek erős El Niño-jelenségei például a tengervíz tápanyag- és halállományának csökkenése miatt az éhhalál szélére sodorták a galápagosi pingvineket.

Érdekes módon az atlanti-óceáni hurrikánszezonra éppen mérséklő hatással lehet ez a folyamat. Az előrejelzések szerint az idén átlagos vagy annál is gyengébb viharszezon várható, mivel az El Niño felerősíti az úgynevezett szélnyírást az Atlanti-óceán felett. Ezek az erős, függőleges légáramlatok már a kialakulásuk fázisában szétzilálják a formálódó trópusi viharokat.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a potenciálisan katasztrofális következmények ellenére az El Niño önmagában nem tekinthető kizárólag károsnak vagy hasznosnak. Ez egy ősidők óta létező természeti folyamat, amelynek alapos ismerete és folyamatos nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a társadalom időben alkalmazkodhasson a várható szélsőségekhez.