Szavaztak az Otthon Start kivezetéséről: a választások után mehet a levesbe a 3%-os hitel?!

A REA SUMMIT 2025 konferencia szakmai közönségének feltett kérdés alapján egyértelművé vált: az ingatlanszakma szereplői erőteljesen számítanak az Otthon Start Program átalakítására – csak a mikor és a hogyan kérdése maradt nyitva. A program bevezetése óta eltelt hónapok tapasztalatai, a lakáspiac mozgásai és a költségvetési realitások mentén ma már jól kirajzolódnak azok a kockázatok és várható lépések, amelyek akár már a közeljövőben újraszabhatják a népszerű konstrukciót.

Az Otthon Start Program szeptemberi indulása óta egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a kezdeményezés nem csak áldás lehet az első lakást vásárlók számára, hanem komoly piaci és gazdasági kockázatokat is hordozhat magában. A GKI Gazdaságkutató például arra mutat rá, hogy a kedvezményes 3%-os hitelkonstrukció elősegítheti azoknak a spekulatív folyamatoknak az erősödését, amelyek a kínálati korlátok mellett jelentős lakásár-emelkedéshez vezethetnek, az MNB legrosszabb esetben 20%-os emelkedést prognosztizál. Bankmonitor és Pénzcentrum elemzései szintén arra figyelmeztetnek: az áremelkedés mértéke nem lesz elhanyagolható – éves szinten akár 10–20% körüli is lehet.

Egy másik fontos dimenzió a költségvetés terhe. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a támogatott kamat és a piaci kamatszint közötti különbség miatt már 2026-ban is mintegy 50 milliárd forint körül alakulhatnak a kamattámogatás költségei, míg 2027–2029 között évente akár 50–150 milliárd forint is terhelheti az államháztartást. A Portfolio elemzése is hasonló nagyságrendű éves kiadásokat vetít előre, különösen akkor, ha a jelenlegi kamatkörnyezet tartósan fennmarad.

Társadalmi szempontból ugyan az Otthon Start Program sokkal rugalmasabb, mint a korábbi támogatási konstrukciók – például nem feltétel a gyermekvállalás vagy életkori megkötés –, a magas lakásárak és az önerő követelménye miatt valójában csak egy szűk réteg képes ténylegesen kihasználni az előnyeit. Az Ifjúság’24 jelentés szerint a fiatalok jelentős része még a kedvezményes hitellel sem tud belépni a lakáspiacra, mivel a gyorsan növekvő ingatlanárak mellett az önerő előteremtése jelenti a fő akadályt.

Intézményi és politikai szinten sem egyértelmű, hogy hosszú távon fenntartható lesz-e a konstrukció. Bár jelenleg nincs hivatalos kivezetési dátum, Koncz Zsófia, családokért felelős államtitkár egy interjúban úgy fogalmazott: a program „meghatározott ideig lesz elérhető”. Ez arra utalhat, hogy a program idővel kifut vagy jelentős módosításokon megy keresztül, akár már a következő költségvetési ciklus előtt.

Mit gondol erről az ingatlanszakma?

A REA SUMMIT 2025 konferencia szakmai közönsége számára feltett kérdés egyértelmű válaszokat hozott: a legtöbben nem hisznek abban, hogy az Otthon Start Program jelenlegi formájában hosszú távon fennmaradhat. Az alábbi eredmények jól mutatják, milyen kilátásokkal számolnak azok, akik nap mint nap követik és alakítják a hazai lakáspiacot:

Meddig lesz elérhető az Otthon Start Program? (Közönségszvazás: REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum – A magyar Real Estate Agent találkozó)

Merre tovább? Három lehetséges OSP-forgatókönyv

A felmérés eredményei és a piaci tendenciák alapján három lehetséges jövőkép is kirajzolódik az Otthon Start Programmal kapcsolatban. Ezek nemcsak az állami költségvetés mozgásterét, hanem a társadalmi fogadtatást és a piaci hatásokat is figyelembe veszik. Nézzük, milyen sors várhat a jelenleg sokak számára elérhető 3%-os hitelkonstrukcióra:

1. Optimista forgatókönyv – „Fenntartható lendület”

• Időtáv: 2025 vége – 2026 vége között kiszélesített vagy fenntartott forma
• Kínálat bővül, lakásár-emelkedés mérsékelt marad
• Gazdasági élénkítő hatás részben ellentételezi a támogatás költségét
• Csökkenő kamatkörnyezet csökkenti az állami terhet
• Lehetőség van a program kiterjesztésére célzottabb csoportokra (pl. közszféra, fiatal családok)

2. Középutas forgatókönyv – „Fokozatos kiigazítás”

• Időtáv: 2025 vége – 2026 első fele
• Régiós túlfűtöttség (pl. Budapest) miatt spekulációs nyomás
• Költségvetési terhek nőnek, de még kezelhetők
• Program feltételeinek szűkítése: jövedelmi plafon, ingatlanár‑korrekció, szűkebb célcsoport
• Társadalmi nyomás miatt finomhangolás, de nem teljes megszüntetés

3. Pesszimista forgatókönyv – „Túltolt gépezet, gyors visszavonás”

• Időtáv: 2025 vége – 2026 eleje
• Jelentős lakásár-robbanás (15–25% éves növekedés)
• Államháztartási nyomás, kockázatkerülő pénzpolitika
• Társadalmi igazságtalanság erősödése: csak a magas jövedelműek férnek hozzá
• Gyorsított kivezetés vagy teljes átalakítás, akár 2026 tavaszáig bezárólag