Kimondta az MNB: legrosszabb esetben 15-20 százalékkal drágulhatnak a lakások az Otthon Start miatt

Banai Ádám előadásában hangsúlyozta, hogy az MNB változatlan célja a bankrendszer stabilitásának biztosítása, miközben kielégíti a gazdasági szereplők forrásigényét. Az elmúlt évtized erőfeszítéseinek köszönhetően ma egy profitábilis bankrendszerrel rendelkezünk, amely tavaly 1589 milliárd, idén az első félévben pedig 760 milliárd forint nyereséget termelt.

A magyar bankrendszer jelenleg több mint 2300 milliárd forintos szabad tőkével rendelkezik, likviditásfedezeti mutatója (LCR) megközelíti a 170%-ot, és akár 20-30 ezer milliárd forinttal több hitelt is képes lenne kihelyezni. Ennek ellenére kettősség figyelhető meg a hitelpiacokon: míg a lakossági hitelállomány a régiós átlag felett bővül, a vállalati hitelállomány növekedése inkább stagnál.

Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a lakáspiac alakulása kulcsfontosságú kérdés. Az Otthon Start Program nélkül is jelentős, országosan 16%-os, Budapesten pedig 24%-os éves áremelkedés következett be az elmúlt egy évben, ami jelentősen rontotta a hitellel történő lakásvásárlás lehetőségét.

Az MNB becslése szerint a hazai háztartási hitelállomány éves növekedési üteme a program hatására 2026-ban 18-22 százalékra emelkedhet. A legnagyobb kérdés, hogy a kínálati oldal támogatása mennyire lesz sikeres. Ha nem következik be érdemi változás a lakáskínálat "viselkedésében", akkor becslésük szerint 15-20%-os addicionális áremelkedés valósulhat meg 2026 végéig, vidéken magasabb, Budapesten alacsonyabb mértékben.

A közszolgálati dolgozók január 1-jén induló hiteltámogatására az MNB becslése alapján 90-125 ezer fő lesz jogosult, az érintett hitelállomány pedig nagyságrendileg 1200 milliárd forint lehet.

Banai Ádám rámutatott, hogy a kamattámogatások önmagukban nem feltétlenül járnak a pénzügyi szektor mélyülésével. A magyar vállalatok 78 százaléka számára – saját bevallása szerint – nem releváns a bankhitel mint finanszírozási forrás. A lakáshitelezésben sem látszik a penetráció növekedése, és idén az újonnan kötött lakáshitel-szerződések 62%-a a legfelső jövedelmi ötöd hitelfelvétele.

Pozitív példaként említette a személyi kölcsönöket, ahol a digitalizáltsági szint növelése segített a magasabb hitelpenetráció elérésében anélkül, hogy érdemben növekedtek volna a kockázatok. A vállalati szektor hiteldinamikáját és a gazdasági növekedést segítheti a Minősített Vállalati Hitel megjelenése is az MNB kezdeményezésére, amely az egyszerűbb hitelfelvételben nyújt támogatást.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA