A tönk szélén táncol rengeteg magyar: erre egyre kevesebbeknek telik, pedig életbevágó lenne

A magyarok csaknem negyedének (23,5 százalékának) kisebb, vagy akár nagyobb összeg marad a zsebében a hónap végén. Ezen belül a megkérdezettek 20,5 százaléka egy tisztes, 3 százaléka pedig egy nagyobb összeget tud félretenni a havi jövedelméből. Ezek az adatok jobbak, mint az elmúlt évben, a 2023-as felmérés ugyanis még azt mutatta, hogy 19,7 százaléknak maradt pénze a hónap végén, ezen belül 17 és 2,7 százalék volt a megoszlás. 

Minden harmadik magyar (33,3 százalék) tudott havonta valamennyit félretenni, összesített arányuk az előző évihez képest minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent. Mintegy 11 százalékuk előre meghatározott összeget tesz félre, 22,1 százalékuk esetlegesen, változó nagyságú pénzösszeget tud megtakarítani.

Többen vettek fel hitelt, de a többség így is hitelmentes

A kutatás rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben, ez 2,3 százalékponttal alacsonyabb adat, mint az egy évvel korábbi, amit az is magyarázhat, hogy többen tudtak megtakarítani. Míg a középkorúak (35-54) kicsit több, mint a fele, addig az idősebb korosztály (55-75) csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, nem kérnek kölcsön. A felmérés alapján azok is tartózkodnak a kölcsönöktől, akiknek a hónap végére még marad pénzük.

Akik kölcsönkértek, azok közül a legtöbben (32,8 százalék) a családjukhoz, azon belül is legnagyobb arányban a szülőkhöz (12,8 százalék) fordultak segítségért, míg a pénzügyi intézmények kölcsönét csak 13,8 százalékuk vette igénybe, 1,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

Egyre magabiztosabbak a magyarok a pénzügyekben

A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52,3 százaléka magabiztosnak érzi tudását a pénzügyi termékekkel kapcsolatban, 46 százalék viszont nem érzi komfortosnak magát ezen a területen, ez kismértékű javulás tavalyhoz képest, akkor még 50,1 százalék gondolta tudását magabiztosnak és 47,6 százalék volt bizonytalan.

Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak nemcsak az életkor, hanem a területi eloszlás tekintetében is. A felmérés adatai szerint a 18-34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember; továbbá amíg a nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, addig ez az arány a kistelepüléseken csak 41,8 százalék.

Mi alapján választanak a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?

Sokan az egyetemi tanulmányaik megkezdésével párhuzamosan nyitják meg első lakossági folyószámlájukat, ezért a pénzintézetek rendkívül kedvező ajánlatokat kínálnak az új ügyfeleknek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül.

Create your own user feedback survey