Mindenkit érintő változás jön az adózásban januártól: közel kétmillió magyar járhat jól az új rendszerrel

Magyar Péter miniszterelnök szeptember végén jelentette be az új, magasabb kulcsú vagyonadó januári bevezetését. Míg az ellenzékbe szorult Fidesz adócsökkentést követelve ellenzi az intézkedést – ami a kormányfő szerint a milliárdosok érdekeinek védelmét jelenti –, a kabinet elsősorban a társadalmi szolidaritással indokolja a döntést.

A befolyó összegből a tervek szerint a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját mérséklik majd. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona átlagosan 170 százalékkal nőtt, a száz leggazdagabb magyar vagyona 325 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban írja a G7.

Kármán András pénzügyminiszter szerint az átalakításra azért van szükség, mert a jelenlegi adórendszer túladóztatja a szegényebb rétegeket. Az egykulcsos SZJA, az alacsony társasági adó, valamint a kedvezményes adózású megtakarítások a vagyonosabbaknak kedveznek, miközben a magas fogyasztási adók – különösen az áfa – arányaiban az alacsonyabb jövedelműeket terhelik.

Ennek eredményeként a legkevesebbet kereső alsó húsz százalék összességében hat százalékponttal magasabb effektív adókulccsal adózik, mint a leggazdagabbak, mivel az alacsony jövedelműek a pénzük szinte teljes egészét kénytelenek azonnal elkölteni, így arányaiban jóval több áfát fizetnek.

Ezt a különbséget a tőkejövedelmek és a családi támogatások rendszere is tovább mélyíti. Krekó Judit, a Budapest Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a pénzügyi befektetések döntően a legvagyonosabb húsz százaléknál összpontosulnak, ráadásul a magasabb keresetűek a különféle adómentességekkel és a családi adókedvezményekkel is jobban járnak. H. Nagy Dániel adószakértő hozzátette, hogy régiós összehasonlításban is egyedülálló módon Magyarország az Európai Unió legmagasabb áfakulcsát az egyik legalacsonyabb SZJA- és társaságiadó-kulccsal kombinálja, miközben a rendszerből hiányzik az adómentes sáv.

A kormány várakozásai szerint az új vagyonadó mindössze 15–25 ezer embert, az adózók nagyjából 0,3–0,5 százalékát fogja érinteni. A szakértők egyetértenek abban, hogy bár a lépés növeli a legvagyonosabbak hozzájárulását a közkiadásokhoz, szűk hatóköre miatt önmagában nem fogja átformálni a magyar adórendszer arculatát.

Érdemi könnyebbséget az alacsony keresetűeknek az ígért adójóváírás jelenthet, amely a minimálbéresek esetében hat százalékpontos tehercsökkenést hozhat. Krekó Judit szerint a vagyonadó társadalmi elfogadottságát nagyban segítené, ha a kormány azt nem a gazdagok vagy az oligarchák elleni büntetésként kommunikálná, hanem a méltányos közteherviselés eszközeként, amely pusztán nagyobb hozzájárulást vár el azoktól, akik a legtöbbel rendelkeznek.