Ideje kivezetni az 5 forintost? A fémtartalma már háromszor többet érhet, mint maga a pénz

10 kilogrammnyi ötforintos érmével szemléltette egy Instagram-videó készítője, mennyire elszakadhat egymástól a készpénz névértéke és az előállításához felhasznált fémek értéke. Számításai szerint az érmék fémtartalma a világpiaci árak alapján akár a névértékük többszörösét is érheti, bár a fémhulladék tényleges átvételi ára ettől jelentősen eltérhet.

A videóban elhangzó számítás szerint egy ötforintos érme 4,2 grammot nyom, így 10 kilogrammnyi pénz nagyjából 2381 darab érméből áll. Ezek összesen körülbelül 7,5 kilogramm rezet, 0,4 kilogramm nikkelt és 2,1 kilogramm cinket tartalmaznak. A készítő a fémek világpiaci árából kiindulva arra jutott, hogy a réztartalom önmagában is jelentős értéket képviselhet, kb. 35 ezer forintot, miközben a teljes pénzmennyiség névértéke mindössze 11 905 forint.

A videó készítője szerint a példa jól mutatja, miért merül fel időről időre az ötforintos érme kivonásának ötlete. Állítása szerint a tízforintos esetében is hasonló a helyzet: az érme előállítása többe kerülhet a névértékénél. A gyártási költség azonban nem azonos a fémtartalom értékével, a világpiaci árakból számított összeg pedig nem jelenti azt, hogy az érmék ténylegesen ennyiért értékesíthetők lennének.

A fémhulladék-átvevők várhatóan nem vennék át az érméket ilyen formában, a pénzek házilagos beolvasztása pedig nem tekinthető követendő megoldásnak. A bemutatott számítás ezért inkább szemléltető példa arra, hogyan változhat meg az alapanyagok és a pénz névértékének viszonya.

A készítő a példából a készpénzben tartott megtakarítások kockázataira is felhívta a figyelmet, és az aranyat említette az inflációval szembeni védekezés egyik lehetséges eszközeként. Az arany ára ugyanakkor szintén ingadozhat, ezért önmagában ez sem garantálja a megtakarítás értékének megőrzését.

Sokszor napirendre kerül a kivezetés

Az ötforintosok kérdése rendre napirendre kerül: a Pénzcentrum is írt róla, hogy az MNB üzleti titokként kezeli, pontosan mennyibe kerül előállítani az érméket, az viszont tény, hogy a legkisebb címlet a napi készpénzes fizetéseknél ma már gyakorlatilag jelentéktelen - 5 forintért ma már szinte semmit sem lehet venni a boltban, az érmék sok esetben csak kallódnak otthon vagy a pénztárcákban, autókban.

Ha csak a tiszta számításokra hagyatkoznánk, akkor a vita hamar eldőlne: a forintsorozat 1990-es megújításánál az MNB az úgynevezett D-metric módszert alkalmazta a forgalomba helyezendő bankjegy- és érmecímletek meghatározására - ez az IMF által helyesnek tartott számítás. Eszerint egy nemzeti valuta bankjegy- és érmecímleteit az egynapi átlagos munkabér alapján kell meghatározni. Ez a módszer azért tekinthető optimálisnak, mert közvetlenül a lakosság jövedelmi viszonyaihoz igazítja a pénzcímletek értékét.

Ennek alapján nemhogy 50 ezresnek, de már 100 ezer forintosnak is kellene léteznie, az 500-as pedig nem alkalmas legkisebb bankónak - érmeként kellene működnie. Az 5 forintos esetében pedig épp a határán voltunk annak, hogy - szigorúan a D-metric módszer alapján - értelme legyen forgalomban tartani. Ugyanakkor a jegybank korábban többször is hangsúlyozta, nem tervezik a forintsorozat módosítását.