Megszólalt az Európai Bíróság a devizahitelek ügyében

Február 12-én jelent meg az Európai Bíróság úgynevezett főtanácsnoki indítványa a devizahiteles ügyről, amely valószínűsíti, miként dönthet április 30-án a testület (igaz, annak az ellenkezője is lehet). Az ítélet azért fontos, mert a Kúria december 16-ai jogegységi határozata nem teljes: az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) ügyében a Kúria az Európai Bíróság ítéletére vár. A tét: vizsgálhatja-e az árfolyamrés alkalmazásának és (ez alapján az egyoldalú szerződésmódosításoknak) a tisztességtelenségét a Kúria, illetve miként döntenek majd a Kúria határozata alapján a bíróságok ezekben az ügyekben?

A főtanácsnoki indítványt a Portfolio.hu az alábbiak szerint értelmezte.

• A február 12-ei főtanácsnoki indítvány fontos iránymutatás az Európai Bíróságnak, de nem kötelezi őt később esedékes ítéletalkotása során.
• A főtanácsnok szerint mivel devizahitelről van szó Kásler Árpád és az OTP ügyében, fontos kérdés a szerződés tisztességessége témájában az alkalmazott árfolyamtípus és az árfolyamrés kérdése.
• A Kúria a főtanácsnok véleménye szerint vizsgálhatja a tisztességesség kérdését a konkrét ügyben - ez enyhén negatív hír a bankoknak, enyhén pozitív az adósoknak.
• A Kúria a konkrét ügy alapján kiegészítheti december 16-ai jogegységi határozatát arról, mely esetekben tisztességtelen egy szerződés. Ezt korábbi jelzése alapján mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú szerződésmódosítások esetében az Európai Bíróság várható, csak az árfolyamréssel kapcsolatos ítélete alapján teszi meg.
• Ezt a szerződéskötéskori jogszabályi környezet alapján teheti meg, továbbra is érvényben tartva ezzel a szerződést, elsősorban a devizahitelest védve (hiszen nem kell egy összegben visszafizetnie a hitelét). Ez utóbbi jó hír a bankoknak, bár kicsi volt a valószínűsége a teljes érvénytelenség kimondásának.
• A fentiek alapján a Kúria magyar jogszabály-értelmezésén múlik, mikor tekinti tisztességtelennek, ezáltal részben kijavítandónak a szerződéseket. Egy ilyen "kijavítás" azonban nem automatikus és tömegszerű, pusztán egyedi bírósági ítéletekkel történhet meg. Jelzést viszont adhat a Kúria a kormánynak, hogy érdemes tömegszerűen rendezni a kérdést.
• A kormány/parlament az Európai Bíróság várható ítéletététől és a Kúria határozatától függetlenül is tömegszerűvé teheti a "kijavítást" és pontosíthatja a tisztességtelenség feltételeit azáltal, hogy utólagosan jogszabály alkot erről. Erre az Alaptörvény hatalmazhatja fel.
• Hogy erre van-e kormánynak/parlamentnek lehetősége, arról valószínűleg az Alkotmánybíróság véleménye lesz a sorsdöntő.
• Hogy a tisztességtelenség visszamenőlegesen (akár a már végtörlesztett hitelekre is kiterjesztve) vagy csak a jövőbe tekintve lesz kiküszöbölhető, az a kormányon/parlamenten múlhat, ha az Alkotmánybíróság válasza lehetőséget ad majd erre. Fontos: a lakáscélú jelzáloghitelek esetében 2011 eleje óta (december közepi rendelet) a középárfolyamot alkalmazzák a bankok, ott nincs mit helyreállítani (legalábbis a 2011 utáni részletekre vonatkozóan) az árfolyamrés ügyében.
• A várható jogszabály összegszerű hatásait egyelőre lehetetlen kiszámítani, de valószínű, hogy ha ilyen születik, akkor az az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat egyaránt érinti majd.
  

A fentieken túl az Alkotmánybíróság a múlt héten kimondta: van lehetősége a kormánynak megváltoztatni a már megkötött devizahitelek szerződései feltételeit.

A kormány az Alkotmánybíróság határozatát lehetőségként értelmezte arra, hogy a már megkötött devizahitelek több százezres tömegének szerződéses feltételein változtasson. A szaktárcák már több megoldást is kidolgoztak a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabályra, így a Kúria (májusban várható) határozatát követően néhány hét múlva beterjeszthető lesz a szükséges jogszabálytervezet - mondta Rétvári Bence államtitkár a Magyar Nemzetnek a hétvégén.