Mi lesz a devizahitelekkel a hétfői döntés után?

Nagy feladat elé állította az Alkotmánybíróság mai döntése a jogászokat, a megkeresettek többsége egyelőre nem mert nyilatkozni annak várható hatásairól. A választ megfogalmazók is óvatosak voltak (nem is vállalta mindenki a nevét), de azért néhány fontos szempontra rávilágítottak.

Mi volt a tét?

Két nagy tétje volt az Alkotmánybíróság ma kihirdetett döntésének:

1. Konkrét szerződésekbe alkotmányossági szempontból belenyúlhat-e az Alkotmánybíróság, vagy végig kell vinni a peres utat? Bár a kormány az indítványa alapján bizonytalan volt ebben, az Alkotmánybíróság válasza egyértelmű NEM: a testület az Alaptörvény szempontjából sem tehet ilyet, ez a bíróságok feladata. A megkérdezett jogászok egyébként számítottak erre a válaszra.

2. Lehetőséget kap-e arra a jogalkotó, hogy meglévő szerződéses jogviszonyba belenyúljon, a szerződésen módosítson? A válasz erre viszont egyértelmű IGEN, ezt szigorúan kivételes esetekben megteheti. Ilyen a devizahitel-szerződések több százezres tömege is. Ahhoz hasonlít ez, amikor egy bíró nyúl bele egy tartós jogviszonyba - ennek egyik feltétele, hogy a szerződéskötés után a felek által egyértelműen nem látható és nem befolyásolható okból sértse valamelyik félnek a lényeges jogos érdekét. A bírói gyakorlatnak megfelelően azonban az új Ptk. alapján maga a helyreállítás sem sértheti egyik fél (jelen esetben a bank) lényeges jogos érdekét sem.

Mit tehet meg a kormány?

Fontos látni, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem olyan jellegű beavatkozásra ad lehetőséget a kormánynak, mint amilyen beavatkozásokról a Kúria decemberi jogegységi határozata szólt a bíróságok felé. Míg utóbbi a szerződéskötés pillanatában fennállt jogszerűtlenségekre vonatkozott, az Alkotmánybíróság döntése az érvényes szerződések környezetében a kötés óta bekövetkezett, előre nem látható és nem befolyásolható változások negatív hatását orvosolhatja - hívta fel a Portfolio.hu figyelmét Dr. Zalán Gábor ügyvéd.

Az "aránytalan sérelmet ne okozzunk a helyreállítás során sem" elve mind a Kúria, mind az Alkotmánybíróság döntésének szellemiségében tetten érhető. A Kúria decemberben lényegében kimondta: amennyiben egy szerződéses feltétel orvosolható a szerződés érvényességének megtartása mellett is, akkor nem szabad a bíróságoknak érvényteleníteniük a szerződések egészét. Az Alkotmánybíróság is hasonlót képvisel: nem szeretne jelentős sérelmet okozni egyik félnek sem (jelen esetben a bankoknak). Vagyis nem akar nagyobb bajt okozni, mint amit elhárítani próbál.

Nagy kérdés, mi tekinthető aránytalan sérelemnek. Elképzelhető - hiszen az Alkotmánybíróságon annak idején átjutott -, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldáson gondolkodik a kormány, ahogy erre Gulyás Gergely fideszes képviselő hétfőn célzott is. A jogszabálynak azonban valószínűleg lesz alkotmányossági kontrollja, ami eldöntheti, aránytalan-e az intézkedés. Sikamlós ez a terület: a bankszektor teherviselő képességéhez, a hitelesek eddigi terheihez és a szerződéskötési állopothoz képest is elemezhető az aránytalanság kérdése, és nem tudni, az Alkotmánybíróság melyiket vizsgálná elsősorban, ha elkészül a kormány devizahiteles csomagja.

Hol változtathatók meg a devizahitelek?

Ezzel kapcsolatban áll fenn a legnagyobb bizonytalanság. Három dologhoz lehet hozzányúlni: 1. árfolyamrés: ehhez nem érdemes most (még) hozzányúlnia kormánynak, hiszen erről mint esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésről már tavasszal dönthet az Európai Bíróság, majd ez alapján a Kúria. 2. Ugyanez vonatkozik az egyoldalú kamatemelésekre is, amellyel kapcsolatban a Kúria szintén az Európai Bíróság döntésére vár (annak ellenére, hogy az Európai Bíróság ítélete közvetlenül nem erre vonatkozik). 3. Az árfolyamváltozások miatt előállt helyzet orvoslásával viszont nincs mire várni, feltéve, hogy a kormánynak ez célja.

Az Alkotmánybíróság döntése lehetőséget ad egyébként arra a jogalkotónak, amire a végtörlesztés és az árfolyamgát idején csak egyedileg volt lehetősége: fogyasztók tömegeit automatikusan (az ügyfelek írásos beleegyezése, vagy egyedi szerződésmódosítás nélkül) terelje be egy új devizahiteles programba. A végtörlesztéshez és az árfolyamgáthoz képest ezért "lehetett szükség" az Alkotmánybíróság döntésére.

Visszamenőleg is lehet módosítani?

Zalán Gábor szerint nem mondhatja azt a jogalkotó, hogy pl. 2007-től módosítja az elszámolási árfolyamot, értelmezése szerint a módosítások a jövőre vonatkozhatnak. Ebben a bírósági szerződésmódosításra vonatkozó szabályozás lehet az irányadó. A szerződéskötés pillanatáig visszamenő szerződésmódosításhoz arra lenne szükség, hogy az aláírás pillanatától kezdve érvénytelen legyen a szerződés. Érvénytelenségről azonban nincs szó.

Miért reagált emelkedéssel az OTP árfolyama?

Könnyen lehetett olyan félelem a piacon, hogy az Alkotmánybíróság kiterjesztve a saját hatáskörét elkezd szerződésekkel foglalkozni, és kimondja a szerződések érvénytelenségét. Ez nem következett be, ami pozitív a bankok szempontjából.

Mi következik ezek után?

Az Európai Bíróság említett, néhány hónapon belül várható ítélethirdetése (még nincs konkrét időpont) után a Kúria kiegészítheti saját, december 16-án hozott határozatát az árfolyamréssel (törlesztési és középárfolyam különbözete) és az egyoldalú banki kamatemelésekkel kapcsolatos jogegységi döntéssel. Az Alkotmánybíróság hétfői döntésével együtt így állhat majd együtt minden körülmény ahhoz, hogy a kormány jogilag megalapozott intézkedést tegyen a devizahiteles probléma orvoslására. Szinte biztos, hogy ezt az új kormány fogja megtenni a választások után.