Bemondta Kármán András: jön a nyugdíjemelés, átfogó fizetésemelési program is indul Magyarországon

Magyar Péter azzal kezdte a 2027-es költségvetés ismertetését, hogy a kormánynak rendkívül nehéz gazdasági környezetben kellett elkészítenie a büdzsét. A miniszterelnök szerint a költségvetés szinte minden magyar számára kedvező változásokat hozhat, ugyanakkor önmagában nem képes megoldani a gazdaság összes problémáját és az elmúlt évek felhalmozódott gondjait.

Kármán András pénzügyminiszter eközben arról beszélt, hogy a Tisza-kormány nehéz örökséget vett át, de a kiadások visszafogásával a 2026-os hiány a vártnál kedvezőbben alakulhat, miközben a kabinetnek egyszerre kell fegyelmezett költségvetési politikát folytatnia, élénkítenie a gazdaságot és pótolnia a korábban elmaradt szociális intézkedéseket.

Kármán András szerint a 2027-es büdzsé az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz. A pénzügyminiszter ezt egyebek mellett a munkavállalók jelentős részét érintő adócsökkentéssel, az átfogó béremelési programmal, valamint a családi pótlék és a nyugdíjak emelésével indokolta. Hozzátette, a bevételi oldalon is igazságosabb rendszert alakítanának ki azzal, hogy növelik a nagyvállalatok adóterheit, közelítve ezzel a nagy cégek és a kis- és középvállalkozások adózási feltételeit. Elmondása szerint a költségvetés a gazdasági fejlődést is szolgálja, amit a felelősebb államháztartási gazdálkodás, a 2027-re tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint a vállalkozásokat támogató adómódosítások is alátámasztanak.

A pénzügyminiszter kiemelte a minimálbéren foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának csökkentését, valamint az átfogó béremelési programot, amely több ágazat dolgozóit érinti. Hangsúlyozta, hogy a béremelések és az adócsökkentések együttes hatására a legtöbb munkavállaló nettó keresete emelkedni fog, a legnagyobb növekedés pedig várhatóan azoknál jelentkezik majd, akik jelenleg a legalacsonyabb bérekből élnek.

Kármán András a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit ismertetve kiemelte a minimálbéreseket érintő szja-csökkentést, valamint az átfogó béremelési programot. A pénzügyminiszter szerint a legtöbb ágazatban a bérek emelkedése és az adóterhek mérséklése együttesen növeli majd a munkavállalók nettó keresetét, a legjelentősebb javulás pedig azoknál várható, akik jelenleg a legalacsonyabb bérekből élnek.

Magyar Péter a szakszervezetek kritikáira reagálva azt mondta, megérti a társadalmi igényt a jelentősebb béremelésekre, ugyanakkor szerinte a kormány nem ígérhet többet annál, mint amit az ország gazdasági teljesítménye lehetővé tesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy számos területen valóban szükség van gyorsabb bérfelzárkóztatásra, de évtizedes lemaradásokat nem lehet egyetlen költségvetési ciklus alatt ledolgozni. Hozzátette, a felelős gazdálkodás és a hiány csökkentése elengedhetetlen, mert csak így mérsékelhetők az állam kamatkiadásai, ami hosszabb távon több forrást biztosíthat az egészségügy és az oktatás számára.

Kármán András a családtámogatásokat ismertetve elmondta, hogy a 25 év alattiak adómentessége változatlan formában megmarad, és továbbra is élethosszig jár majd a három vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos jövedelemig. A kétgyermekes édesanyák számára biztosított, szintén havi 1 millió forintig érvényes adómentesség azonban módosul: a kedvezményt a jövőben csak 40 éves korig lehet igénybe venni. A pénzügyminiszter szerint ezzel igazságosabbá válik a családtámogatási rendszer.

Magyar Péter szerint Magyarország érdeke a mielőbbi eurócsatlakozás, ugyanakkor ennek előfeltétele a felelős költségvetési gazdálkodás helyreállítása. A miniszterelnök azt mondta, személy szerint minél előbb csatlakozna az ERM II árfolyamrendszerhez és bevezetné az eurót, de erről csak az államháztartás rendbetétele után lehet szó. Kármán András pénzügyminiszter szintén az euró mihamarabbi bevezetése mellett érvelt, és úgy véli, hogy a kedden ismertetett költségvetési pálya megalapozhatja a szükséges feltételek teljesítését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a technikai felkészülés hosszú folyamat, ezért azt már most el kell kezdeni.

Mikor szűnhetnek meg a szektorális különadók? Magyar Péter nem közölt konkrét tervet, és jelezte: rövid távon nem várható a különadók kivezetése. Kármán András szerint az uniós joggal ütköző adókat már fokozatosan megszüntették, de a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé a nagyvállalatok adóterheinek jelentős csökkentését.

Címlapkép:MTI/Hegedüs Róbert