Megszólalt a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjelöltje: így vennék vissza az oligarchák vagyonát

A kiválasztási folyamat a célegyenesbe ért, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága várhatóan augusztus 24-én dönt arról, kiket hív be a jövő heti meghallgatásokra, amelyeket követően a parlament titkos szavazással választja meg az elnököt. A poszt iránt óriási az érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen az NVVH kezében hatalmas hatáskör összpontosul.

A kormánytól független hivatal nemcsak felkutathatja a jogellenesen eltüntetett közvagyont, hanem felülvizsgálhatja a közbeszerzéseket, az uniós források felhasználását és az állami cégek működését is. Emellett bizonyos büntetőügyekben magához vonhatja a nyomozást, és önállóan emelhet vádat. Bár a pályázók teljes névsora nem nyilvános, a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós mellett Steiner Gábor bíró és Gerő Tamás ügyvéd indulása is biztos.

Steiner Gábor, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki pályafutása során a legnagyobb gazdasági és korrupciós büntetőügyeket (köztük a Quaestor- vagy a BKV-pert) tárgyalta, az európai szinten is egyedülálló konstrukció miatt pályázott. Úgy látja, hogy az NVVH a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a korrupcióellenes ügyészségek funkcióinak ötvözésével valódi "szuperügyészségként" fog működni. Kiemelte, hogy a széles jogosítványok miatt a szervezet hitelességének alapja a törvényesség legszigorúbb betartása.

"A szuperügyészségnek szuperjogállami garanciáknak kell megfelelnie, és semmiképpen sem lehet a leszámolás eszköze" – fogalmazott a bíró. Számára az elnöki poszt elvállalásának alapfeltétele volt a törvényben rögzített teljes függetlenség, a konkrét ügyekről és felépítendő szakmai programjáról azonban egyelőre csak a parlamenti bizottság előtt kíván beszélni.

Gerő Tamás gazdasági büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd ennél konkrétabb lépéseket is felvázolt. Szerinte a hivatal legfontosabb feladata a magánkézbe került közvagyon visszaszerzése, majd az újabb vagyonvesztések megakadályozása. Kifejezetten a NER-oligarchákkal szemben hozná vissza a vagyonosodási vizsgálatot, ahol megfordítaná a bizonyítási terhet, így az érintetteknek kellene igazolniuk vagyonuk törvényes eredetét. Reálisnak tartja, hogy a kimenekített vagyonelemek akár egyharmada is visszaszerezhető.

Kezdésként 30–50 milliárdos nagyságrendű ügyet venne elő. Vizsgálná az állami koncessziókat, a 4iG nagy ügyleteit, Mészáros Lőrinc vagyongyarapodását és a magántőkealapokat, utóbbiaknál a tényleges tulajdonosok azonosítását és az állami támogatások szerepét firtatva. Külön kiemelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának ügyét, ahol szerinte a meglévő számvevőszéki jelentések alapján szinte heteken belül vádat lehetne emelni. Hozzátette, hogy a papíron szabályosnak tűnő szerződések vagy a túlárazott közbeszerzések mögött is vizsgálni kell a bűnös szándékot és az esetleges összejátszást.

A hatékony működéshez Gerő egy teljesen új, kiváló nyomozókból és ügyészekből álló, versenyképes fizetéssel díjazott apparátust építene fel, elkerülve a párhuzamosságokat a rendőrséggel és az adóhatósággal. Úgy véli, az elképesztő hatáskörök miatt a hivatal elnöke a miniszterelnök és a köztársasági elnök után az ország harmadik legfontosabb közjogi méltósága lehet. Kiemelte, hogy bárkit is válasszanak meg végül a posztra, annak erkölcsileg feddhetetlennek és szakmailag kiválónak kell lennie, majd hozzátette, ellenfelét, Ligeti Miklóst is kiváló jelöltnek tartja erre a feladatra.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert